7. feladat
a) Írják fel a mássalhangzókat kis kártyákra! Alkossanak csoportokat! Minden csoport húzzon azonos számú kártyát, és csoportosítsa a kapott hangokat egy szempont szerint! A csoportok tegyék fel a csoportosítás végeredményét a táblára. A többiek találják ki, mi volt a szempont!
b) Alkossanak párokat! A páros egyik tagja az A), a másik a B) táblázatot tanulmányozza! Készítsenek szemponttáblázatot, amelyben összehasonlítják őket!
2. ábra: A mássalhangzók csoportosítása Kassai (1998) alapján
ajakhangok |
foghangok |
szájpadláshangok |
hátulsók |
|||
zörejhang |
zárhang |
+zönge |
b |
d |
ty |
g |
-zönge |
p |
t |
gy |
k |
||
réshang |
+zönge |
v |
z |
zs |
h |
|
-zönge |
f |
sz |
s |
|||
zár-réshang |
+zönge |
(dz) |
dzs |
|||
-zönge |
c |
cs |
||||
zengő |
orrhangúak |
m |
n |
ny |
||
egyebek |
l, r |
j |
3. ábra: A mássalhangzók csoportosítása Siptár (2006b) alapján
c) A 20. század első felében élénken vitatkoztak arról, hogy bizonyos hangok hangkapcsolatnak
tekinthetők-e vagy valódi affrikáták. A kérdések megválaszolásával döntse el, miért affrikáta a dzs hang!
-
Van-e olyan hangsor, amelyben magánhangzók között röviden ejtjük a hangot? (csak a kiejtésre, és ne a helyesírásra figyeljen)
-
Hangátvetésben egy hangként viselkedik-e? (példa: csatakos > tacsakos: itt a cs egy hangként, és nem t+s kapcsolatként viselkedik)
-
Állhat-e szó elején?
-
A szótagolásban egy hangként viselkedik-e?
d) Ugyanezeket a kérdéseket válaszolja meg a dz hanggal kapcsolatban! Mire jutott?
e) Olvassa el a Magyar nyelv kézikönyvéből a dz hangra vonatkozó részt, hasonlítsa össze Siptár érvelését a sajátjával (Siptár, 2006b: 36)!