5. feladat

Nézze meg Farkas Judit: Mondatok című prezentációjának 1. részét ! Foglalja össze, milyen tanulságai vannak a látottaknak a mondattan tanítására nézve!

Ha abból indulunk ki, hogy a nyelvtan elemeknek, az elemeket összekapcsoló szabályoknak és elveknek rendszere, akkor a mondattan a mondatot alkotó elemekkel és az azokat összekapcsoló szabályokkal, elvekkel foglalkozó nyelvészeti diszciplínaként definiálható. Minden nyelvelméleti modellnek azt a két alapvető kérdést kell megválaszolnia:

– mit tekint a mondat elemeinek, és hogyan definiálja őket.

– milyen összekapcsoló szabályokat, elveket feltételez (ez pedig összefüggésben van azzal, hogy mit gondol a szórendről)

a) Ismer-e mondattani elméleteket? Sorolja fel, milyeneket ismer!

b) Olvassa el az alábbi szöveget! Készítsen legalább 5 szempontot tartalmazó szemponttáblázatot, amelyben összefoglalja a frázisstruktúra-nyelvtanok és a függőségi nyelvtan különbségeit!

Frázisstruktúra-nyelvtanok és függőségi nyelvtanok

A frázisstruktúra (vagy másként generatív) nyelvtanok a mondatot összetevőkből állítják össze, a függőségi nyelvtanok pedig relációkból. A frázisstruktúra-nyelvtanok az elemi nyelvi egységekből frázisokat, a frázisokból újabb, bonyolultabb szerkezetű frázisokat építenek. A függőségi nyelvtanokban a viszonyok az elemi nyelvi egységek között jönnek létre.

A generatív grammatika a nyelvi kompetenciájára épít, vagyis az anyanyelvi beszélőnek arra a képességére, hogy döntéseket tud hozni egy-egy kifejezés jólformáltságáról. A modell elnevezésében a „generatív” jelző arra utal, hogy ez a nyelvleírási mód az anyanyelvi beszélők által grammatikusnak ítélt mondatok generálását tűzi ki célul. Nem jól formált mondatokat ezzel a modellel nem tudunk elemezni.

Univerzális, minden nyelvre igaz elveket fogalmaz meg, amit az egyes nyelvre jellemző szabályokkal egészít ki. A transzformációs nyelvtanokban a mondatok mély- és felszíni szerkezettel rendelkeznek. A mélyszerkezetet újraíró (szerkezetépítő) szabályok segítségével lehet kialakítani, ezekkel a szabályokkal építhetők az elemekből csoportok, azaz frázisok (innen ered az elmélet elnevezése). A felszíni szerkezethez transzformációkon át vezet az út. A transzformációs szabályok szerkezetátalakító szabályok, amelyek azonos mélyszerkezetből különböző felszíni szerkezetű mondatokat hoznak létre. A transzformációs generatív irányzatok (ellentétben az elmélet elődjének számító amerikai deskriptív iskola összetevős elméletével) igeközpontúak. Az ige a legfőbb régens, amely megkívánja más bővítmények jelenlétét a mondatban.

A Chomsky-féle kiterjesztett sztenderd elméletnek a magyar nyelvre is alkalmazott változatai szerint a bővítmények régensük mellett jelennek meg a mondat mélyszerkezetében, ezeket a transzformációk felszíni szerkezeti helyükre mozgatják, ahol majd el is hangzanak. A mozgatásokra ezekben a modellekben azért van szükség, mert egyes funkciók csak az összetevők sorrendjéből vezethetők l. A generatív elméletek, különösen annak transzformációs változatai adják ma a magyar mondat legteljesebb leírását (lásd a Strukturális magyar nyelvtan Mondattan kötete (Kiefer szerk. 1992), valamint É. Kiss Katalin és munkatársai nemzetközileg is elismert publikációit).

A függőségi nyelvtanok nagyobb szerepet szánnak a mondatrészek közötti viszonyoknak. A függőségi nyelvtanoknak is több irányzata van. Mel’cuk és Polguére 2009-es könyvük előszavában sorolják fel a legtöbb ilyen nyelvtanra érvényes alapelvet. Ezek a következők:

–a mondat olyan összefüggő egész, amelynek szerkezetét a mondatot alkotó lexikai egységek és az egységek közötti viszonyok adják.

– a mondat szerkezetében minden lexikai egység legalább egy másikkal kapcsolatban van, két ilyen egység minimális frázist alkot

– a mondatot irányított összefüggő gráfként reprezentálhatjuk. Az irányítottság oka, hogy a frázis tagjai között aszimmetrikus a kapcsolat, a szerkezet irányítója a fej, tőle függ a szerkezet többi tagja. A függés egyben azt is jelenti, hogy a fej határozza meg a többi egység lineáris sorrendjét a szerkezetben.

– minden szerkezetben egy, és csakis egy fej lehet, az elemeknek tehát egyetlen fölérendelt fejük lehet (ugyanakkor egy fejnek lehet több bővítménye is).

– a mondatnak is van feje, ez másik nyelvi egység által nem irányított fő csomópont, éppen ezért a mondat hierarchikus fagráffal ábrázolható.

A magyarra Koutny és Wacha (1991) írták meg először egy számítógépes nyelvészet számára is használható függőségi nyelvtan vázlatát, ennek módosított változatát szegedi kutatók használták (Vincze és mtsai 2009). (Szabó, 2013 alapján)

c) Nézze meg Farkas Judit: A mondatok című prezentációjának 2. részét!

d) Olvassa el insert technikával Kálmán László és Trón Viktor Bevezetés a nyelvtudományba c. könyvéből az 5.1. fejezetet (Kálmán és Trón, 2007)!

e) Az olvasottak alapján mérlegelje, milyen előnyei és milyen hátrányai lennének annak, ha a fent ismertetett egyik modell szolgálna az iskolai mondattan elméleti alapjául!

	előnyök	hátrányok
generatív nyelvtanok
függőségi nyelvtanok

1. táblázat: A mondattani elméletek előnyei és hátrányai az oktatás szempontjából