24. feladat
Oldja meg a következő feladatot, majd gondolkodjon el azon, a nyelvészet és az irodalom összekapcsolásának milyen lehetőségeit mutatja meg! (Szabó 2011 alapján)
a) Mi jut eszébe a következő szavakról: „lehunyja”, „dunna”, „villamos”, „bogár”, „zümmögés”, „aludj el”.
b) Ha egy versnek az Altató címet viseli, milyen előzetes elvárásai lehetnek vele kapcsolatban?
c) Olvassa el Parti Nagy Lajos versét! Mennyire felelt meg előzetes elvárásainak?
Parti Nagy Lajos: Altató
"apaló apaló
angyal ül a videó"
dünnyögve legfő mesterét
lehunyja két lehunyja száz
a rítt a rút a rőt a rét
üveggolyónk eldunnaház
egy altatónyi vers kilép
a semmiségből elfeledk
ezik magáról halk durúzs
és légvonatszusz egy kiságy
körül derengő tarka lepk
e rengörül dagár borázs
pillázat és követhené
úgyis minden csak bertamázs
úgysincsen szó rá és ha van
álomnyelv édes vakszöveg
mely persze nem világtalan
a ludjelszé penkisba lázs
abra kadabra dab no meg
leal vezümm zigő kasé
zöngéi közt elandalon
zöngéi közt elalhasé
méz elza jő e pillaméz
álomfejlesztő dinamó
a lépte zengő villanéz
főnővérhúg és főmanó
a konvektorban szendereng
az őrlángőriző sötét
mintha egy fel-felmorranó
tűzhatlan medve ülne bent
s dédelgetné a köldökét
alszik az apró óriás
nem kell már kalapálnia
álommanó ő is mi más
vele alszik az ória
s a csillagok nagy árja fönn
e néma tiktakk-ária
szikalsi villam usaom
fatutajos a folyamon
pupillaherceg méla tót
távolról suttog altatót
s e távolság szívfájtató
alszik a széken a kezes
lábára lehajtja tehén
orob migás regenderesz
a jó cukor is eluszik
habzó éggel a tetején
vattabucskáznak a nyuszik
durán salik dözer kisa
alszik a konyha karika
alszik a vau és a háp
méz elza is lehajtja szép
pehelynehéz pillázatát
kitelnek lufka kis csodák
sok ellapult családi kör
sok punnya ótvar megszokás
üveggolyóvá visszagör
alszik dodó a szívszagú
winterfeldplatzi bősz porosz
lán bajszával nyakadba bú
majd lassan eldorombolosz
s két álomrétre rányitó
szemed a távirányító
aludj el szépen Berta mert
a kislibák is alszanak
s az ágyúk is nagy föltekert
karokkal ágyúkanapén
tanulnak mézül dallamul
dalabdi síp geman diszun
aludj el szépen Berta bár
szemedben még száz villamos
jánosbogárnyi szikra jár
de egyszer minden napmozit
dobozba zár az éjszaka
dobozba dédik és mamák
katik babók jóéjtpuszik
és ha elalszik anya is
már az alvás is aluszik
dünnyögve két szerelmesét
leejti végre a mesét
s bezár e kis vers maga is.
d) József Attila költeményén kívül milyen más szövegek jutnak eszébe Parti Nagy verséről? Keressen intertextuális utalásokat a szövegben!
e) Keresse meg az a) feladatban felsorolt szavakat a versben! Milyen szövegkörnyezetben és jelentésben fordulnak elő ezek az eredeti József Attila-versben?
f) Lehetnének-e magyar szavak az alábbiak, megfelel-e a szerkezetük a magyar hangsorépítési szabályoknak? Indokolja meg a válaszát!
szikalsi, regenderesz, elfeledk, diszun, uasom, vezümm, rengörül, dagár, borázs, ludjelszé
g) Fejtse meg a következő sorokat! Mi a szabály?
– a ludjelszé penkisba lázs
– leal vezümm zigő kasé
– orob migás regenderesz
– dalabdi síp geman diszun
– lábára lehajtja tehén
h) Mi lehet a következő szavak szófaja? A szövegkörnyezet figyelembevételével válaszolja meg a kérdést!
eldunnaház
vattabucskáznak
szendereng
lufka
lán
j) Mondatnak nevezhetők-e a vers egyes értelmi egységei?
k) Németh Zoltán, a Parti Nagy monográfia szerzője egy 2006-os tanulmányában így jellemzi Parti Nagy poétikáját:
„A „nyelvhús”-paradigma, amelynek megnevezését a szerzői kijelentések is erősítik, a Parti Nagy-életmű legnagyobb hatású poétikai és szemléleti váltása. Hatása a nyolcvanas évek végétől egészen a legutóbbi időkig kimeríthetetlennek tűnik: ez az a „nyelv”, amelyen a Parti Nagy-szövegek – legyen az líra, epika vagy dráma – több mint kétharmada megszólal. A nyelvi megelőzöttség, a legszabadabban értelmezett intertextualitás, a szétszedhető, összerakható, tetszés szerint gyúrható, „mancsolható” nyelv poétikája ez: felszabadító, produktív költészetfelfogás. Ennek a poétikának a nyelvi ereje vált biztosítékává a Parti Nagy-szövegek kanonikus helyének a kortárs magyar irodalomban.”
l) Szöveghelyekkel igazolja, hogy a fenti vers is a „nyelvhús”-paradigmára jellemző nyelvi-poétikai megoldásokat követi! Milyen szerepe van ezeknek ebben a versben?