Miután láttunk példákat arra, hogy hogyan okoskodik egy számítógépes nyelvészeti program, vizsgáljuk meg alaposabban, hogyan is működik, gondolkodik általában a számítógép, pontosabban a számítógépes programok! Erre egy nagyon jó lehetőség, ha elgondolkodunk azon, hogy mi is történt a sakk világában!
2006-ban Kramnyik, az akkori világbajnok, kikapott a Deep Fritz nevű sakkprogramtól. Ezzel a legtöbben végérvényesnek tekintik, hogy az ember-gép sakkjátszmájában a gépek átvették a vezetést. 2003-ban Kaszparov (az akkori világbajnok) kapott ki a számítógéptől. Olvassa el az alábbi linken az erről szóló beszámolót: http://sg.hu/cikkek/28320/gep-az-ember-ellen-sakk-matt!
A szövegből kiderül, hogy a számítógép nem hibázik az emberi tényezők (feszültség stb.) miatt. Ezért egyetlen, az emberi versenyző által elkövetett hiba kijavíthatatlan, hiszen hiába számít az illető a másik fél hibájára. Hogyan lehetséges ez?
Az alábbi szöveg a 2006-os eredményről szól. A weboldalt, ahol pár éve még megtalálható volt, sajnos azóta törölték, de egy része lementve olvasható (az eredeti, de már törölt forrás: ismeret.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=10250):
1. ábra: idézet Kramnyik - Deep Fritz viadalának ismertetéséből
Nagyon fontos a következő állítás: a Deep Blue programozói nem tudták volna megverni Kaszparovot, és a Deep Fritz programozói sem Kramnyikot! Ők alkották ezeket a programokat, de a programok jobban sakkoznak, mint az alkotóik. Ugyanez a jelenség a nyelvi elemzőknél is megfigyelhető: ahogy a LiLe programnál is láthattuk, okozhat meglepetést az elemző program az alkotójának. Pusztán azzal, hogy algoritmikusan, halálos következetességgel végrehajtja azokat az utasításokat, amelyeket beleprogramoztak. Sokkal hibátlanabbul, mint egy ember, hiszen közben nem támaszkodik semmilyen meg nem nevezett intuícióra, tehát nem is korlátozza magát velük.
Ugyanakkor tudni kell, hogy a programok nem tudnak többet annál, mint amit beléjük kódoltak.
Nem mond ellent egymásnak ez a két állítás?
Nem. A következőkben bemutatjuk, hogyan lehetséges ezt a látszólagos ellentmondást feloldani.
Nézzük, hogyan is lehet nyelvtani elemzéseket folytatni! Ennek két alapvető módja van: a szabályalapú és a statisztikai elemzés.