A Nemzeti alaptanterv szerint a nyelvtörténet tanítása a 8. és 12. osztály második félévében történik. Úgy vélem, hogy a nyelvtörténetet önálló témaként csak a gimnázium utolsó évében kellene tanítani, külön, mintegy összefoglalásként. Azt gondolom ugyanakkor, hogy a nyelvtörténetet már az általános iskolában is, a leíró nyelvészet tanításába beágyazva folyamatosan kellene tanítani úgy, hogy szervesen illeszkedjen a nyelvtan egyes részeihez. A szabályostól eltérő változásoknak általában világosan megfogalmazható okai vannak, s ezek ugyanolyan fontosak, mint maga a jelenség. Véleményem szerint sokkal könnyebben megtanulhatóak nyelvünk jellemző hangtani, morfológiai, mondattani sajátosságai, ha ezeket nem csak felsoroljuk, hanem bemutatjuk kialakulásukat is. Meggyőződésem, hogy ezáltal a nehezen elsajátítható, „száraz tananyag” is megelevenedik a diákok számára.
Az alábbiakban felsorolok néhány jelenséget, melyeknél nyelvtörténeti ismereteket lehet nyújtani a diákoknak akár már általános iskolában is. A kérdés, a feladat megfogalmazása után röviden megadom az ide tartozó nyelvtörténeti ismereteket. Úgy gondolom, a leendő tanárok ebből a diákok érdeklődése és tudása alapján válogathatnak.