6. feladat

a) Csoportosítsa a következő szavakat aszerint, mi történik velük, ha többes számba teszi őket! Adjon nevet a csoportoknak a tőben végbemenő szabály megnevezésével!

róka, petymeg, keselyű, tigris, macska, lepke, mókus, ló, medve, bagoly, sas, majom, sün, unka, vombat, zsiráf, pinty, tehén, strucc, teknős, katicabogár, egér, sólyom, rigó, nyúl, marabu

b) Hasonlítsa össze csoportosítását a Magyar nyelv kézikönyv hangtani fejezetében találhatóval! (Siptár 2006b: 31–37)

c) Mit gondol, melyik tőtípust a legnehezebb elsajátítania egy gyermeknek? Tanulmányozza az alábbi ábrát, és vonja le a következtetéseket!

1. ábra: A tőtípusok az életkor függvényében (Pléh, Palotás és Lőrik 1994, idézi Pléh és Lukács é.n.)

c) Sok más nyelvhez hasonlóan magyarban is létezik a hiátustöltésnek nevezett jelenség, amikor a beszéd folyamán két magánhangzó közé betoldunk egy mássalhangzót. Mely mássalhangzó alkalmas erre? Miért vajon? Melyik oszlop tartalmaz olyan hangsorokat, ahová betoldunk egy mássalhangzót? Miért nem toldódik be hang a másik oszlop hangsoraiba? Keresse meg a szabályt! Ellenőrizze megoldásait Siptár (2002) cikkének elolvasásával!

1.	2.
diéta	hazaenged
siet	ráadás
viola	fáraó
kiáll	pályaőr
piac	kalauz
kocsiig	ráun
dicsőít	betűejtés
adniuk	aláás
utóirat	teendő
odaég	hajóút
poén	nőügy
mai	oboa

2. táblázat: Hiátustöltés a magyarban