1.
Mit tud a székelyekről, eredetükről, mai nyelvjárásukról? Tényleg ők a legősibb magyarok? Milyen szerepük volt a történelem folyamán?
Magyarázat: A székely eredetkérdés a mai napig megosztja a kutatókat. Az idők során sokféle népet véltek már a székelyek elődeinek: rokonították már őket a cserkeszekkel, a besenyőkkel, a hunokkal, a bolgárokkal, vagy a kabarokkal, de még a mongolokkal is. A kutatók körében a viták központját a székelyek „magyarságának” vagy „idegenségének” kérdése jelenti, vagyis az, hogy a székelyekben a többi magyar határvédelmére szervezett népcsoportot vagy inkább a magyarsághoz a honfoglalás előtt csatlakozott önálló, eredetileg török nyelvű etnikum utódait kell keresnünk.
A „magyarpártiak” elsősorban azzal érvelnek, hogy a székelyek hagyatéka semmiben sem különbözik a magyarok többi részének régészeti anyagától. Amennyiben idegen eredetű (török) lett volna a székelység, akkor a nyelvjárásoknak, a hely- és személynévanyagnak is tükröznie kellene a kettősséget.
A „csatlakozottnép-pártiak” pedig abból indulnak ki, hogy a székelyek önálló névvel, írással, hagyománnyal és jogszokásokkal rendelkeztek. A székelyek már a12. századi krónikákban mint önálló etnikum szerepelnek. Ebben az esetben a székelyek a bolgár-török eredetű sekil törzsből származnának, akik még a honfoglalás előtt csatlakoztak a magyarsághoz, s a honfoglalás idejére már el is magyarosodtak volna. Fő érvük az, hogy krónikáinkban, a forrásokban mindvégig külön említik őket.
A „csatlakozottnép-párti” és „magyarpárti” vita részekén gyakori ütközőpont a székely írás használatának kérdése is: a székely írást vajon a magyar nép egésze vagy csak a székelyek ismerték? Sándor Klára kutatásai szerint a székely írást csak a székelyek ismerték.