Skip navigation

10. feladat

 

Bachát László Magyar Nyelvtani Műszótárában ezt olvashatjuk az alanyról:

alany

A mondatnak az a fő része, amely megnevezi azt a személyt vagy dolgot, akiről vagy amiről állítunk valamit. Pl.: Keserves volt az élete; Jancsi örült az ajándéknak. (Bachát, 2000: 5)

a) Próbálja megtalálni a következő mondatokban az alanyt a definíció alapján! Milyen nehézségekbe ütközött?

Pétert nagyon érdekli a nyelvészet.

Marinak sajnos tyúkszem nőtt a talpán.

Ki menjen vissza bezárni az ajtót?

b) A Keszler Borbála által szerkesztett Magyar grammatika így határozza meg az alanyt:

Az alany egyrészt a tagolt mondat állítmányának kötött bővítménye, azaz vonzata. Formális szempontból az a mondatrész, amely alanyesetben áll. Másrészt logikai szempontból általában az az elem, individuum (személy, dolog, halmaz, fajta), amelyről a mondat állítást közöl, vagyis amire az állítás, ítélet (a predikátum) vonatkozik.” (Keszler 2000: 405)

Keressen az alábbi mondatokban olyan elemeket, amelyek alanyesetben állnak, mégsem alanyok! Milyen következtetéseket lehet levonni a feladatból?

Péter öccse focistának állt.

Jancsi, a barátom ma védte meg a disszertációját.

Juli tanárnő akar lenni.

Három fej káposztát adtak el a piacon.

c) Mi az alany a fenti definíció szerint az alábbi mondatokban?

Lajosnak repülnie kell.

Szeretlek.

d) Hány alany van a következő mondatban?

Peti és Jancsi az apjuk készítette kisautóval játszanak.

Az a) kérdésre válaszolva láthattuk, hogy nem minden bővítmény alany, amelyről a mondat többi része állítást tesz. A b) feladat rámutatott, hogy nem minden alanyesetű bővítmény alany. A c) feladatból kiderült, hogy az alany nem mindig alanyesetű, és nem is mindig van jelen a mondatban, a d) szerint pedig nem csak az igei állítmánynak, hanem egy igenévnek is lehet alanya.

e) A fentiek figyelembevételével hogyan lehetne pontosítani az alany meghatározásán? Tegyenek javaslatokat, vitassák meg megoldásaikat csoportban!

f) Az iskolában a mondatrészeket az úgynevezett rákérdezéses teszttel szokták megkerestetni. Mi a tapasztalata, mennyire sikeres ez a módszer?

g) Olvassa el Szilágyi N. Sándornak Ne lógasd a nyelvedet hiába! c. könyvéből a 81. oldalt! Egyetért-e a szerzővel? (Szilágyi N. 2000: 81)