1. vizsgálat

Hibásan írt szövegek

Ezeket a szövegeket 2006 tavasszal egy kutatószeminárium keretében Bertáné Hargitai Margaréta állította össze (a javítókulccsal együtt). A kutatószeminárium egy általános iskolai tananyag előállításáról szólt.

1. Ausztrália igen különös birodalom. Ez az Ország eggyben Világrész is. Sőt! Eggyesek szerint a furcsaságok fölgye is. Él példáúl ott egy állatt, amelly akorra, mint egy jól megtermedt kutya, álló hejéből több métert ugrik egycerre, még bokszolni is tudd, a fijacskáát pedig a hasán levő tasakban horgya. Hát a dingókrol halottatok-e? Ez a vadkutya falkában él, és megtámadja a vándorlo junyájakat. De más érdekeség is adóddik Ausztráliában: a bumeráng. Ez egy hajlitott fadarap, ami a lekegyszerübb és legkitünöb vadászeszköz.

Janikovszky Éva: ha én FELNŐTT volnék – Móra-Háttér Kiadó, Bp. 1993

2. A felnött aszt csinál, amit akar, a gyereknek pedig aszt kell csinálnija, amit a felnőtt akar. A felnőtt folyton rászól a gyerekre: „Vedd fel a pullóvered!” „Mozsd meg a kezed!” „Ne rákd a körmöd!” „A lábad elé nézz!” „Ragd el a játékajidat!” És ha a gyerek nem fogad szót, akor az következik, hogy: „Hányszor mongyam, hogy mosd meg a kezed, igy nem lehet aztalhoz űlni!” „Hányszor mongyam, hogy vedfel a pulovered, megakarsz fázni?” Hányszor mongyam, hogy a lábad elé néz, mert ora fogsz esni!” Hányszor mongyam, hogy ne rágd a körmöd, még nészni is rosz!” Hányszor mongyam, hogy rakdel a játékaidat, mindig én rakoggyak utánad?” (…) És a felnőtek ezt ojan sok szor tugyják mondani, hogy a végén a gyerek mégiscsak szót fogad, és meg mossa a kezét, és felveszi a pulóverét, és a lába elé néz, és nem rágja a körmét, és elrakja a játékait, és akkorr a felnőt végre boldog.

3. 1982.-ben születem a Magyarországi Baranya-megyében. Pontossabban Pécset. Az Általános iskola elvégzése után a Nagy Lajos gimnázium tanulóa lettem. Kitünö eredményel éretségisztem 2000. Még aban az évben felvételt nyertem szegeden a Juhász Gyula tanárkébző Főiskolára. A főiskolai évek allat sokat olvastam, szinházba, moziba, ön képzőkőrbe jártam. Hasznossan telltek napjaim. a Diplomám készhezvételeután egy aprocska Baranyai Falúban hejezkedttem el. Ott ismerkettem meg jelenlegi férjemel, aki színtén pedagogus. Eggyesek szerint sokk hasonló tulalydonságunk van. A leknagyobb külömbség a rosznyelvek szerint az, hogy ő álítóllag jób hejesíró.

4. Afrika Észak-keleti partyán szélessen hömpöjgő nagy folyam ömlik három ágra szakadva a Földközi-Tengerbe. A Nílus ez, afrika leghosszab fojólya, Sebes vízü hegyi folyó a forásvidékén, a sikságra ki érve elmocsarasodik, tovább haladva magas partokközöt hömpöjög sivatagot szell átt. Ott, ahol a Tengerbe torkollik, hatalmas város van: Alexandria, Afrika leg nagyob ki kötő városa. Partyain többezerév óta vettnek horgonyt a szeméj- és teher szálító hajok.

Nógrádi Gábor-Cakó Ferenc: Segítség, ember! – Presskontakt Bt. Bp. 2004.

5. Viperavagyokmeneküljetekssssszvagytalánnemlátjátokvillámlógyorsasággal
kilökődőnyelvemetamérgemhalálosgyorsanölőssssszakihozzámérazlassúés
kínoshalállalfogjabevégezninyúlkálóséletétviperavagyok…sssszegyfenét
vagyokviperabárazvolnékakkornemmertvolnahozzámnyúlniazakarikalábú
PisákÖcsimegatársanemmertekvolnabefőttesüvegbezárniéshazavinnidehát
hogyanvédekezzenaszegényvizisiklóhaseharapninemtudsefojtanideméghét
fejesincshogyrendesenhalálraijesszeazeffélesiklórablókat

6. XIV Lajos korában a főuri szalonokban álltalános szokás volt az értellmetlen, finomkodo beszédstilus. Ez odájig fajult, hogy maguk is eltévettek saját szorengetegűkben, és kénytelenek voltak külön szotárt ki adni. A kényeskedők című daraban Moliere ezt a stilust vette célba. Természetessen magárazudítota a finomkodok hiveinek haragját. De ez nemártott a sikernek, sőt Moliere egy csapásra Párizs legismertteb és legünepeltebb komikussává lett. S mivel a finomkódás föleg Királyellenes kőrökben volt divatos, még a kiráj kegyétt is elnyerhette.

Átfogalmazandó szöveg

Ezt a szöveget nem mint szépirodalmi példát teszem közzé. A cél egy olyan publikált szöveg megkeresése volt, amelyben lenne mit javítani stilisztikailag, kezdve például a szóismétléseken.

Forrás: http://hu.galacticax.com/news/527.html?newMessage=1?newMessage=1

Ilyen a kalózélet...

A mély űr csendjében a milliónyi csillag közt nem látszott semmi, a csendet nem törte meg semmi.
Eddig.
- Kapitány! Még pár perc és csapódunk a megadott koordinátákra!
- Értem. Minden hajó készüljön!
- Igenis.
Az embereim válogatott legények voltak, minden fajból.
A hajóim a legjobbak voltak melyeket az Univerzum minden zugából szedtünk össze, kemény életek árán.
De mi soha nem gondolunk vissza a történtekre.
Soha nem bánkódunk.
Mi kalózok vagyunk. Az űr söpredéke. Tökéletes gyilkosokból és tolvajokból álló bandánk gyors csapásokhoz szokott, kegyelem és gyávaság nélkül vetjük magunkat a harcba a zsíros zsákmány és a szép halál gondolatával fejünkben.
A planéta, melyre fosztogatni mentünk, egy Shin birodalom volt, a szondáink szerint gyenge PVR-el és valamivel erősebb flottával.
Csapódás.A vadászaimat előreküldtem hogy azonnali támadást illetve felderítést végezzenek.
-Kapitány! Itt semmi sincs...Vigyázz!!! Shin vadász előttünk! Áááá...
Megszakadt a kapcsolat.
A Shinek ledobták magukról az álcákat és megmutatkoztak előttünk.
A szondák tévesek voltak.
A Shinek legalább háromszoros túlerővel vártak bennünket.
Mire bármit tehettünk volna, tüzelni kezdtek. A hajóim egymás után robbantak fel.
- Azonnal bevetni a Zyk cselt! - adtam ki a parancsot.
- Igenis, Kapitány!
A Zyk csel nem állt másból, minthogy az összerabolt Zyk hajókat, mint egy felhőt, magunk elé kiengedjük és ők, mint egy "golyófogó" védelmeznek minket, így mi be tudunk repülni a Shin hajók közé.
-  Támadást megkezdeni!
A naszád lopók maximális sebességgel száguldottak a planéta felszíne felé, míg a fedező naszádok (köztük én magam is) berepültünk a Shin naszádok közé, erős tűz alatt tartva őket, hogy lehetőleg megbénítsuk a navigációs rendszerüket.
Az egyik kiszemelt naszádnak sikerült kilőnöm a navigációs rendszerét, így sem gyorsítani, sem fordulni nem tudott.
Ahogy berepültünk mellé, a naszádom elfordult és hasával csatlakozott, "dokkolt" a naszád oldalán.
Az embereim már felkészültek, és most lángvágóval estek neki a Shin hajó burkolatának.
Én is csatlakoztam a harchoz.
A hajó belsejébe bejutva sokunk a Shin elme támadásának esett áldozatul, de végül véres, kegyetlen harc után miénk volt a hajó!
Visszasiettem a parancsnoki hídra.
- Jelentést! - kiáltottam a kom-ba.
- Uram! A flottánk fele elveszett, a Shin hajók 40%-át elpusztítottuk és még 20% a miénk!
- Plasmator?
- Sajnos csak a 16%-át tudtuk ellopni, a lopó hajóink java odalett.
- Értem. Akkor mára ennyi. Visszavonulunk.
- Igenis, értettem.
A mély űr csendjében a milliónyi csillag közt nem látszott semmi, a csendet nem törte meg semmi.
Eddig.
- Kapitány! Még pár perc és csapódunk a megadott koordinátákra!
- Értem. Minden hajó készüljön!
- Igenis.
Az embereim válogatott legények voltak, minden fajból.
A hajóim a legjobbak voltak melyeket az Univerzum minden zugából szedtünk össze, kemény életek árán.
De mi soha nem gondolunk vissza a történtekre.
Soha nem bánkódunk.
Mi kalózok vagyunk. Az űr söpredéke. Tökéletes gyilkosokból és tolvajokból álló bandánk gyors csapásokhoz szokott, kegyelem és gyávaság nélkül vetjük magunkat a harcba a zsíros zsákmány és a szép halál gondolatával fejünkben.
A planéta, melyre fosztogatni mentünk, egy Shin birodalom volt, a szondáink szerint gyenge PVR-el és valamivel erősebb flottával.
Csapódás.
Végignéztem a hídról a csatatéren.
A csata látványa gyönyörűséggel töltött el. Másnak talán borzalmas lehet ennyi halál látványa, de minket kalózokat ez vonz, ezért élünk.
- Uram bejövő hívás a fregatt rajunk parancsnokától!
- Kapcsolja.
A kom-ban némi sistergés támadt, majd tisztult a vétel és meghallottam az egyik tisztem reszelős hangját.
- Kapitány! A raj súlyos sérüléseket szenvedett, mi nem fogunk már visszajutni a bázisunkra. Engedélyt kérek a hidrogénbombákat aktiválni!
Némileg elszomorodtam a hírtől.
- Parancsnok! - mondtam nehéz szívvel. - Az engedélyt megadom! Remélem egy másik életben még harcolhatunk egymás oldalán! Az Asconok legyenek magával!
- Önnel is Kapitány! Öröm volt Önnel harcolni.
A kom kikapcsolt.
A fregatt rajom, melynek hajói közül nem egy lángokban állt már, hirtelen gyorsított, kitört az alakzatból, szétszóródott, és egyenesen berepült a Shin hajók közé, majd...
Az aktiválódott hidrogénbombák, melyek a fregattok belsejében pihentek, hatalmas pusztítást végeztek a Shinek közt, ahogy egyik a másik után felrobbant, hatalmas fényt, tűzet, és halált szórva az ellenségeinkre.
Ez az áldozat adott esélyt a flottám maradékának összegyűlni és elindulni haza.
Én a kabinomban ülve hívtam fel a bázisomat, majd kiadtam a parancsokat.
- Indítsák el egy új fregatt raj építését! A csatajelentést küldöm, otthon szeretném kielemezni.
Hátradőltem, kezemben egy pohár rummal.
Ilyen a kalózok élete. És a halála is.
Nem fordulunk vissza, nem siratjuk az elesetteket.
Megénekeljük a hőstettüket.
Ilyen a kalózélet.