További irodalom

 

 

Baska Gabriella (2011): Iskola, gyermek és tanítói ideál a 19. és 20. század fordulóján. Gondolat Kiadó, Budapest.

Baska Gabriella, Nagy Mária és Szabolcs Éva (2001): Magyar tanító, 1901. Iskolakultúra, Pécs.

Clark, Linda L. (2008): Women and Achievment in Nineteenth-Century Europe. Cambridge.

Dombi Alice (2012): Primus inter pares: pedagógiai professzió és programadó nevelők a 19. században. Universitas Szeged K., Szeged.

Dombi Alice és Oláh János (szerk., 2003): A 19. századi magyar pedagógusok a polgárosodásért. APC-Stúdió, Gyula.

Donáth Péter (2008): Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon, 1945-1960. Trezor, Budapest.

Fábri Anna, Borbíró Fanni és Szarka Eszter (szerk., 2006): A nő és hivatása II. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1866-1895. Kortárs Kiadó, Budapest.

Forray R. Katalin - Kéri Katalin (szerk.) Társadalmi nem és iskola. Educatio, 2007/4.

Jáki László (1962): Nőhallgatók részvétele a felsőoktatásban. 1894-1941. Demográfia, 5. 2. sz. 219-228.

Kelemen Elemér (2000): Az óvoda a magyar társadalom történetében. I-III. Óvodai Nevelés, 53. , 4., 5. és 6. sz.

Kereszty Orsolya (2008): Nők szerepei és terei a magyar nemzetépítésben a dualizmus kori Magyarországon. In: Kereszty Orsolya (szerk): Képzés és Gyakorlat konferenciák I: Interdiszciplinaritás a pedagógiában. Kaposvár. 147-158.

Kereszty Orsolya (2008): A felsőbb leányiskolák a dualizmus kori Magyarországon. In: Kereszty Orsolya (szerk.): Képzés és Gyakorlat konferenciák II.: Új utak, módszerek, nézőpontok a pedagógiában. Kaposvár. 129-144.

Kéri Katalin (1992): A történeti Baranya megye római katolikus iskolaügye 1868-1918 között: Különös tekintettel a római katolikus elemi iskolák és tanítóik helyzetére. egyetemi doktori értekezés, kézirat. Pécs.

Kéri Katalin (1997): Női időtöltések száz évvel ezelőtt. Valóság, 3. sz. 36-44.

Kéri Katalin (1996): A modern leánynevelés útjain - De Gerando Antonina. Embernevelés, 2. 11-18. o.

Kéri Katalin (2002) Nőkép és lánynevelés az 1960-as évek Magyarországán - a tantervek tükrében. Acta Paedagogica, 4. 14-21. o.

Kéri Katalin (2002): „Az agyvelő aránylagos könnyűsége..." - Dualizmus-kori vélemények a nők testi és lelki tulajdonságairól. Palimpszeszt 19. sz., december (ELTE elektronikus kiadványa, szerk.: Tóth Tünde)

Koós Ildikó - Molnár Béla (szerk., 2014): A tanítóképzés múltja, jelene III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.

Kurucz Rózsa (szerk., 2013): Hidak és párhuzamok a 175 éves közép-európai és magyarországi óvóképzés történetében. PTE IGYK, Szekszárd.

Ladányi Andor (1969): A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második felében. Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, Budapest.

Mann Miklós (2005): Magyar oktatási miniszterek 1848-2002. Önkonet Kft., Budapest.

Müller Ildikó (2001): A Budapesti Tudományegyetem nőhallgatóságának társadalmi összetétele (1896 -1914). Korall, 3-4. sz. 203-220.

Müller Ildikó (2006): Vélemények a nők felsőfokú képzéséről a dualizmus időszakában. In: Gyáni Gábor és Nagy Beáta (szerk.): Nők a modernizálódó magyar társadalomban. Debrecen. 223-239.

Nagy Péter Tibor (2011): A növekvő állam árnyékában. Oktatás, politika: 1867-1945. Gondolat, Budapest.

Pethő László (1991): A tanítók és a társadalom: történeti szociológiai megközelítés. Educatio, Budapest.

Szarka Eszter (2005): „Női gyógyszerészek creálása". Gyógyszerész vélemények a nők egyetemre kerüléséről. In: Steinert Ágota (szerk.): Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére. Kortárs Kiadó, Budapest. 69-73.

Szendi Emma (2002): A fővárosi pedagógustársadalom kultúrtörténete a két világháború között (1920-1938). Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Tóth Mária: A gróf Batthány Lajosné szül. Andrássy Ilona grófnő és gróf Zichy Jenő védnöksége alatt álló és a Győri Női Iparegyesület által fenntartott Női Ipariskola Értesítője az 1886-1887-es tanévről. Győr.

Trefort Ágoston (1882): Kisebb dolgozatok az irodalom, közgazdaság és politika köréből. Budapest.

Wlassics Gyula (1915): A nők a főiskolákon. A Nő, 2. 12.