4. A neveléstörténeti projektnap előzményei
A megváltozott tanulás és tudásszerep világában, ahol a középpontban többek között az aktív tanulói részvétel, az információk megszerzése és feldolgozása, valamint az alkalmazható tudás áll, szükséges, hogy a neveléstörténet más szemszögből is megközelítésre kerüljön. Az élményközpontú történelemtanításhoz hasonlóan a neveléstörténet is kaphat új megvilágítást. A tanulmány célkitűzése, hogy bemutassa, miként lehet egy neveléstörténeti kutatás eredményeit, egyúttal akár annak módszerét a gyakorlati oktatásba is átültetni.
Napjaink fiataljai körében az elmúlt történeti korok - a mai nyelvezetétől gyakran eltérő, nehezen érthető - írásai igen csekély népszerűségnek örvendenek. Az érdeklődés hiányát talán a folyamatosan fejlődő világban kell keresni, ahol modern technikai eszközök veszik körül az embereket, rengeteg új impulzussal, mellyel nehéz „felvenni a versenyt". Így a 21. század pedagógusai számára komoly kihívását jelent az újabb és újabb generációk motiválása, érdeklődésének felkeltése és egyúttal annak fenntartása. Ez utóbbi céllal született meg egy projektnap[24] tervének a kidolgozása, mely egy korábbi neveléstörténeti kutatás, az Erdélyi Muzéum (tudományos folyóirat, 1814-1818) pedagógiai üzenetének feldolgozásához nyújt segítséget. A közös munka és a létrehozandó produktumok együttes jelenléte érdekessé, izgalmassá teheti a téma feldolgozását, felhívhatja a diákok figyelmét arra, hogy érdemes a múlt történéseivel foglalkozni, hiszen nélkülük a jelen eredményei sem léteznének. A projektnap kiválasztott témája tehát egy korábbi kutatáshoz kapcsolható, azonban a célok közé sorolandó, hogy egyre több neveléstörténeti téma kapjon hasonló irányú feldolgozást.
Ahhoz, hogy a projektnap elemei érthetőek legyenek az olvasó számára, szükséges röviden szót ejteni a háttérként szolgáló neveléstörténeti kutatásról. A kutatás előzményei azokra a kritikákra vezethetőek vissza, melyekkel az 1870-es évek előtti magyar elméleti pedagógiai irodalmat bírálták. Több kutató is azon az állásponton volt, miszerint hazánk nem rendelkezett a neveléstudomány területén eredeti magyar művekkel. Általánosságban elmondható, hogy az utánzás és a kompiláció vádjával illeték a megjelent hazai írásokat. Tény, hogy a korszak pedagógiai gondolkodói építettek külföldi eszmékre - ahogyan ez bármely más korszakban is előfordult - azonban ez nem von le az értekezések értékéből (Fehér, 1999). Az Erdélyi Muzéum periodika neveléstudománnyal foglalkozó tanulmányai, elkezdték egy olyan alapnak a megteremtését, melyre a század további teoretikusai építhettek. A tanulmányok elemzésével alátámasztható, hogy a folyóirat pedagógiai gondolkodói igyekeztek saját elképzeléseikkel a hazai nevelésügy helyzetét előremozdítani, és nem csupán interpretálták a külföldi tudósok nézeteit. A kutatás során a cikkek elemzésének segítségével felszínre kerültek azok a nézetek, amelyek bizonyítják, hogy hazánkban egyre nagyobb mélységben foglalkoztak pedagógiai kérdésekkel, és nem csak a külföldi eszméket interpretálták. Igyekeztek írásaikkal rávilágítani a hazai nevelés hiányosságaira, ugyanakkor utat mutatni a nevelés megújításához. Ezt támasztja alá a köziskolák melletti erőteljes érvelés, szemben a magánnevelés sajátosságaival, az ókori nevelési szokások alapján a magyar felvilágosodás korához intézett javaslatok, a szegényebb rétegek nevelésének előtérbe kerülése, illetve a nemzeti nevelés eszméjének kibontakozása. Az elemzésekből megállapítható, hogy az ókori népek nevelési szokásai ösztönzően hatottak a folyóirat szerzőire. A korai civilizációk világára vezethető vissza a köziskolák megjelenése. Több szerző is a köznevelés szükségességét hangsúlyozta, mely előrevetítette, hogy a későbbiekben, hazánkban is ez az oktatási forma nyert teret a magánneveléssel szemben. Ide köthető a szegényebb néprétegek nevelésének előtérbe kerülése is, ahol Pestalozzi elveinek követése nagymértékben megjelenik. Ezeknek az elveknek a közvetítése is bizonyítja, hogy a folyóirat nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok nevelésére, „előkészítve" ezáltal az utat a nemzeti nevelés eszméjének. Az Erdélyi Muzéum íróinak újszerű munkásságát mutatja, „hogy a pedagógia céljait, funkcióját szerves kapcsolatba hozzák az időszerű társadalmi-politikai törekvésekkel. Elsősorban a már többször említett közösségteremtő intenciók vezetik őket a nevelés megújításában: a nemzeti társadalom megteremtésének, a polgári nemzetté válás szolgálatának igénye" (Fenyő, 1979. 30. o.). Ezek a megállapítások igazolják az Erdélyi Muzéum létjogosultságát a magyar pedagógiai irodalom világában. A kutatás eredményei hozzájárulnak a vizsgált korszak nevelés-, sajtó-, művelődés- és társadalomtörténetének jobb megismeréséhez, ezen kívül a történelem és az irodalomtörténet tanítása folyamán egyaránt hasznosíthatóak. Összefoglalva tehát a felsorolt pedagógiai üzenetek kerülnek feldolgozásra a projektnap segítségével.
[24] A projektnap megtalálható a PTE BTK NTI Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék honlapján (2015. február 25.) honlapon.