Felhasznált irodalom
Acsády Judit (1997): „A huszadik század asszonya". A századforduló magyar feminizmusának nőképe. In: Nagy Beáta és S. Sárdi Margit (szerk.): Szerep és alkotás, Női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben. Csokonai, Debrecen, 243-253.
Az iparoktatás Magyarországon és külföldön (1904). Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. miniszter (Hieronymi Károly), Atheneum, Budapest.
Donáth Péter (2008): A magyar művelődés és a tanítóképzés történetéből, 1868-1958. Trezor, Budapest.
Felkai László és Zibolen Endre (1993): A magyar nevelés története II. kötet. Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest.
Fericsán Kálmán (2001): Tanítómesterek és mestertanítók. Budapest-Pécs.
Friedrich, Margret (1999): „Ein Paradies ist uns verschlossenn...": Zur Geschichte der schulischen Mädchenerziehnung in Österreich im „langen" 19. Jarhundert. Wien-Köln-Böhlau.
Grüner, Gustav (1987): Quellen und Dokumente zur Entwicklung der österreichischen Staats-Gewerbeschulen. Böhlau Verlag, Köln.
György Aladár (1891): Nők mint orvosok. Nemzeti Nőnevelés, 12. 8-9. sz. 341-349.
Győriványi Sándor (2000): A szakképzés története Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Katus László (2010): A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécsi Történelemtudományért Egyesület, Pécs.
Kelemen Elemér (2007): A tanító a történelem sodrában: tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből. Iskolakultúra, Pécs.
Kéri Katalin (1996): Kmety képviselő úr és a „női szörnyetegek". Egy 1907-es parlamenti felszólalás sajtóvisszhangja. Iskolakultúra, 6. 3. sz. 101-103.
Kéri Katalin (2006): Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867-1914. Pannónia, Pécs.
Kiss József (1929): Nők a tanítói pályán. Dunántúl Egyetemi Nyomdája, Pécsett.
Kornis Gyula (1927): A régi magyar nőmozgalom és leánynevelés. Budapesti Szemle, 55. 593. sz. 57-94.
Kövér György (1982): Iparosodás agrárországban. Gondolat. Budapest.
Kurucz Rózsa (2013): Prioritások és párhuzamok. Az első egyesületi óvóképző Közép-Európában. In: Kurucz Rózsa (szerk.): Hidak és párhuzamok a 175 éves közép-európai és magyarországi óvóképzés történetében. PTE IGYK, Szekszárd. 25-40.
Ladányi Andor és Nagyné Szegvári Katalin (1976): Nők az egyetemeken. Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, Budapest.
Magyar Statisztikai Évkönyv, A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája, Budapest (1885-1911).
Mayer, Christine (2007): The Struggle for Vocational Education and Employment Possibilities for Women in the Second Half of the Nineteenth Century in Germany. History of Education Researcher, 8o. sz., November, 85-99.
Mészáros István (1991): Magyar iskolatípusok 996-1990. A magyar neveléstörténet forrásai VI. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest.
Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla (2003): Neveléstörténet: bevezetés az iskoláztatás és művelődés történetébe. Osiris, Budapest.
Müller Ildikó (2000): Az alap- és középfokú leányoktatás Magyarországon a dualizmus korában. Sic Itur Ad Astra, 12. 3. sz. 131-204.
Nagy Adrienn (2009): A kereskedelmi iskolák megszervezése a dualizmus kori Magyarországon. In: Andl Helga és Takács Zsuzsanna (szerk.): „Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola Évkönyve. Pécs.
Nagy Adrienn (2011): Mezőgazdasági és háztartási leányiskolák Magyarországon. In: Benedek Dániel és Vadász Viola (szerk.): Perspektívák a neveléstudományban. Válogatás a Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola kutatóinak írásaiból. PTE „Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola, Virágmandula Kft., Pécs.
Nagy Adrienn (2014): A felső kereskedelmi iskolák fejlődéstörténete Magyarországon (1867-1945), doktori disszertáció [kézirat], Pécs.
Nagy Mariann (2006): Nők a magyar gazdaságban a dualizmus korában. In: Gyáni Gábor és Nagy Beáta (szerk.): Nők a modernizálódó magyar társadalomban. Csokonai, Debrecen, 205-223.
Nagyné Szegvári Katalin (1969): A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban (1777-1918). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Németh András (2012): Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775-1945. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Neszt Judit (2010): A tanítónői pálya elnőiesedésének történeti előzményei. Educatio. 2010/2. sz. 314- 321.
Neszt Judit (2014): Az 1868. évi XXXVIII. tc. és a miniszteri rendeletek betartásának nehézségei a felekezeti és állami tanítóképzőkben 1868-1938 között. In: Koós Ildikó és Molnár Béla (szerk.): A tanítóképzés múltja, jelene III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. 247-259.
Orosz Lajos (2003): A magyarországi ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakoktatás vázlatos története. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest.
Patyi Gábor (2013): Óvónőképzés a Lajtán innen és a Lajtán túl a dualizmus korában. In: Kurucz Rózsa (szerk.): Hidak és párhuzamok a 175 éves közép-európai és magyarországi óvóképzés történetében. PTE IGYK, Szekszárd. 42-55.
Podráczky Judit (2013): Óvoda és óvóképzés a 19. századi magyar társadalomban. In: Kurucz Rózsa (szerk.): Hidak és párhuzamok a 175 éves közép-európai és magyarországi óvóképzés történetében. PTE IGYK, Szekszárd. 11-24.
Pukánszky Béla (2006): A nőnevelés évezredei. Gondolat Kiadó, Budapest.
Rendek Magdolna (1998): Gazdasszonyképzés az alsó fokú mezőgazdasági szakképzésben. Új Pedagógiai Szemle, 48. 7-8. sz. 94-101.
Szakál János (1934): A magyar tanítóképzés története. Hollóssy János Könyvnyomtató, Budapest.
Szászy-Schwarz Gusztáv (1903): A nők jogi studiumáról. Jogállam: Jog- és államtudományi szemle, 2. 1. sz. 13-19.
Szterényi József (1897): Az iparoktatás Magyarországon. Pesti Könyvnyomda, Budapest.
Takács Zsuzsanna Mária (2014): A Notre Dame kapujában. A tanítónővé válás első lépcsőfoka. In: Koós Ildikó és Molnár Béla (szerk.): A tanítóképzés múltja, jelene III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. 260-269.
Vámos Éva (1997): Nők a műszaki és természettudományos oktatásban. In: Nagy Beáta és S. Sárdi Margit (szerk.): Szerep és alkotás. Női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben. Csokonai, Debrecen, 205-212.
Vígh Albert (1932): Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben, különösen 1867 óta. Pátria, Budapest.
Vörös Katalin (2014): A női ipariskolák szerepe a 19-20. század fordulójának magyar oktatási rendszerében. [kézirat].