6. „A Szivárvány színei - Az Erdélyi Muzéum pedagógiai üzenete” című projektnap célja és felépítése
Jelen tanulmányban megjelenő témanap a témaválasztás módja szerint pedagógusok által meghirdetett, tartalma szerint a tananyaghoz csak részben kapcsolódó, interdiszciplinaritása szerint multidiszciplináris projekt. A multidiszciplinaritás megjelenése a többféle műveltségterülethez köthető, hiszen a feladatok során a nevelés témája mellett megjelenik a művészetek, az ember és társadalom valamint az informatika területe is. Tanítási viszonya alapján epochális oktatás, időtartama alapján rövidtávú projekt, a résztvevők száma szerint közepes létszámú projekt. Produktuma alapján vegyes, hiszen a résztvevőknek lehetőségük van a montázsképregény megalkotásán át egészen egy fiktív bírósági tárgyalás létrehozásáig különböző projektekben részt venni.
A témanap célkitűzése a fiatalok nevelés- és oktatástörténeti témák (források) iránti figyelmének felkeltése és ez irányú nyitottságuk elősegítése. A projektnap elsősorban a felsőoktatásban részt vevő, tanulmányaikat a tanárképzésben is folytató hallgatókat célozza meg. A tervezőmunka során a különösen fontos szempontok közé tartozott, hogy olyan produktum készüljön el, mely során a felhasználó oktatók és a tanár szakos diákok egyaránt mozgósítani tudják tanári kompetenciáikat. A tervezett négy projektterv közül egy már a gyakorlatban is megvalósításra került, így a későbbiek során a tapasztalatok összegzésével kiegészíthető, javítható a modul.
A témanap egy modul, „A szivárvány színei - Az Erdélyi Muzéum pedagógiai üzenete" köré épül fel, amely természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, miként arról már a fentiekben is szó esett, hogy a későbbiekben más történeti korszakok nevelésügyei is hasonló módon feldolgozásra kerüljenek további modulokként, melyek akár egy teljes oktatási programcsomag elkészültét eredményezhetik. Az egyes projekttervek lehetőséget adnak a diákoknak arra, hogy mozgósítsák kreativitásukat, emellett fontos kiemelni a különböző feladatok szerepét a képességek, készségek fejlesztésében. Értve ez alatt a kognitív (gondolkodási képesség, tudásszerző, ismeretszerző, problémamegoldó, alkotó, kognitív kommunikációs, ábraolvasási, ábrázolási, beszéd-, beszédértési, olvasási, fogalmazási képesség, tanulási képesség) és a szociális kompetencia alapképességeit (szociális kommunikációs, kontaktuskezelési, kötődési, szervezési, érdekérvényesítési, együttműködési, vezetési, versengési képesség). A (téma) nap a megfelelő történelmi háttértudás szükségessége miatt elsősorban középiskoláknak, 17-18 éves korosztálynak irodalom és történelem óra keretében, illetve főiskolák, egyetemek, nevelés és művelődéstörténeti kurzusaihoz kapcsolódóan ajánlott.
Az Erdélyi Muzéum pedagógiai üzenetének vizsgálata során kapott eredményekhez, vagyis a nevelési irányzatokhoz, négyféle lehetséges projektterv készült, melyek előtt egy táblázat foglalja össze, miért értékes a projektnap, mik a céljai, hogyan illeszkedik a tananyagba, milyen műveltségterületek kapcsolódnak hozzá, milyen előzetes tudást feltételez, ezen kívül kitér az értékelésre, a segédanyagokra és a munkaformára is.[25] Ezek után a négy projektterv részletes kidolgozása következik, melyeknek időtartama egyenként egy tanítási napot, összesen öt tanítási órát ölel át, az RJR (ráhangolódás-jelentés teremtés-reflektálás) modell keretei közé helyezve, ezen belül mindegyik feladathoz külön időbeosztás is tartozik. Az első 45 perc a ráhangolódó fázis, majd a következő 3*45 percben a diákok közös munkával elkészítik a különböző produktumokat, végül az utolsó 45 percben bemutatják, értékelik azokat. A projekttervek tízfős csoportokra kerültek kidolgozásra, de természetesen ez igény és adottságok szerint változtatható. A munkaformák között szerepel csoportos, és kiscsoportos megnevezés. Előbbiben mind a tíz fő részt vállal, míg utóbbiban további csoportbontás történik. A páros munka során két tanuló dolgozik együtt. A projektterveket tartalmazó táblázatok ugyanarra a szerkezetre épülnek fel, vagyis kitérnek az RJR modellen belül az aktuális folyamatra, majd feladatonként összegzik a célokat, munkaformákat és a szükséges eszközöket. A feladatok alapvetően az együttműködésen alapuló tanulási módszerekre és technikákra épülnek. A ráhangolódás alkalmával a csoportalakítás, az előzetes tudás mozgósítása az adott témáról, illetve a forrásszöveg feldolgozása a cél. A jelentésteremtés során a tanulók készíthetnek az ókori népek nevelési szokásairól montázsok segítségével képregényt, alkalmuk adódik egy fiktív tudósítást és interjút írni Johann Heinrich Pestalozzival, kiáltványt szerkeszteni a nemzeti nevelés eszméiről, végül egy bírósági tárgyalás keretei között érvelni a köznevelés és magánnevelés mellett. Végül a reflektálás alkalmával különböző lehetőségek állnak a hallgatók rendelkezésére a produktumok értékelésére. Minden táblázat alatt megtalálhatóak melléklet formában a feladatokhoz szükséges segédeszközök, a felhasznált és az ajánlott szakirodalom, majd végül egy módszertani gyűjtemény foglal helyet, melyben a különböző együttműködésen alapuló tanulási technikák használatához kaphat segítséget a felhasználó. A témanap a diákok és a tanárok közös munkájára épül, mely során a pedagógusok egyfajta koordináló, segítő szerepet töltenek be.
A diákok motiválása céljából az elsődleges szempontok közé tartozott a kreatív, változatos feladatok összeállítása, melyhez nagy segítséget nyújtottak a módszertani gyűjteményekben megtalálható különböző együttműködésen alapuló tanulási technikák. A célok között szerepelt továbbá, hogy a projektben résztvevő tanulók kompetenciái, ezen belül a tanári képzés hallgatóinak tanári kompetenciái is fejlődjenek. A következő tanári kompetenciák fejlesztése került célkitűzésre: a tanulási folyamat szervezése, irányítása, szakmai együttműködés és kommunikáció, a tanulói csoportok, közösségek segítése, fejlesztése, a pedagógiai folyamat tervezése. A forráselemzés utáni feladatok során a kiscsoportoknak törekedniük kell az összhangra, hiszen csak úgy működhet a közös munka, ha egymás munkáját segítik, építő jellegű tanácsokat adnak, illetve figyelembe veszik egymás reflektáló megjegyzéseit. A résztvevőknek lehetőségük van tapasztalatot szerezni arról, hogy hogyan érdemes felépíteni ilyen jellegű csoportos munkákat, milyen szempontokat kell figyelembe venni. A tervező munka alatt a fejlesztő célok nemcsak a diákokra irányultak, fontos, hogy a felhasználó oktatók kognitív kompetenciáinak képességei (szövegértés és alkotás, információkeresés) is fejlődjenek a tervek elkészítése közben. Értve ezalatt magát a tervezést, a segédanyagok utáni kutatást is. A tervezőmunka során különösen fontos szempont volt egy produktum elkészítése, melynek során a felhasználó pedagógusok, és a hallgatók is mozgósítani tudják, a következőkben összefoglalt tanári kompetenciákat:
A tanulói személyiség fejlesztése:
A kiscsoportos munkaforma és a különböző együttműködésen alapuló technikák segítik a tanulók kognitív kompetenciáinak fejlesztését, illetve az értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődéshez is hozzásegítenek. Azzal, hogy a reflektálás fázisában a diákok bemutatják, majd értékelik egymás és saját munkájukat, fejlődik kritikai érzékük is.
Tanulói csoportok, közösségek segítése, fejlesztése:
A kiscsoportos munkaforma alkalmazása lehetővé teszi, hogy a közösségek jobban összekovácsolódjanak, a közös produktumok létrehozása erősíti a csapatmunkában való aktív részvételt.
A pedagógiai folyamat tervezése:
A projektmodul az RJR modellre épülve mutatja be a négy projekttervet, az egyes tervek részletesen összegzik az aktuális pedagógiai folyamatokat, kitérve a feladatok céljaira, a munkaformákra, az eszközigényre, és az időbeosztásra.
A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése, és az egész életen át tartó tanulás kompetenciájának megalapozása:
A különböző kooperatív technikák segítségével a tanulók kognitív kompetencia alapképességei: a gondolkodási képesség, tudásszerző (ismeretszerző, problémamegoldó, alkotó) képesség, a kognitív kommunikációs (ábraolvasási, ábrázolási, beszéd-, beszédértési, olvasási, fogalmazási) képesség, tanulási képesség és a szociális kompetencia alapképességei (szociális kommunikációs, kontaktuskezelési, kötődési, szervezési, érdekérvényesítési, együttműködési, vezetési, versengési képesség) is fejlődnek. A foglalkozások segítik a verbális-nyelvi kommunikáció, a digitális kompetencia, az önálló tanulás, a szociális és kommunikációs képességek fejlődését.
Tanulási folyamat szervezése, irányítása:
A modul változatos tanítási-tanulási formákat tartalmaz (csoportos, kiscsoportos). A hallgatók a produktumok elkészítésekor nagy szabadságot kapnak, azonban bármikor módjukban áll a tanári segítséget igénybe venni, hiszen az oktató egyfajta segítő, koordináló szerepet tölt be.
Változatos pedagógiai értékelés:
Az RJR modell utolsó szakaszában az egyes produktumok értékelése változatos módon zajlik, illetve az előzőekhez hasonlóan lényeges, hogy a tanári szerep egyfajta segítő, koordináló jellegben mutatkozzon meg, és részt vegyen a reflektálás folyamatában.[26]
[25] A táblázat alapjai Kucserka Zsófia az Irodalomtanári mesterség gyakorlata és módszertana című könyvére épülnek.
[26] A tanári kompetenciák összefoglalása: Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről. (Tanári mesterképzési szak.)