3. A hazai neveléstörténeti kutatások főbb irányzatai és eredményei
A fentiekben vázlatosan áttekintett nemzetközi fejlődési trendek hazai érvényesülését jól reprezentálják a magyar neveléstörténet elmúlt évtizedének fontosabb kutatási eredményei. Ezek részletes áttekintésére terjedelmi okokból most nem vállalkozhatunk (a részletes bemutatást ld. Németh, 2012), most csupán a teljesség igénye nélkül néhány általános tendencia példaszintű áttekintésére vállalkozunk.
A társadalomtörténet, illetve mikro-történeti nézőpont recepciója a hazai neveléstörténeti kutatásokban legkorábban és legerőteljesebben a gyermekkor-történeti és a nőtörténeti vizsgálatok terén jelentkezett. Ezek nagy része három egyetemi műhelyhez (Pécs: Kéri Katalin; Budapest: Szabolcs Éva, Hegedűs Judit, Baska Gabriella, Tészabó Júlia; Szeged: Pukánszky Béla, Nóbik Attila) kapcsolódik. A kutatások főbb tematikai csomópontjai: a) európai és Európán kívüli (iszlám) gyermeklétet általános, illetve nemzetközi szinten bemutató publikációk (Pukánszky, 2001; Kéri, 2002; 2010), b) a magyar gyermekkor-történeti kutatásokban a legintenzívebben vizsgált időszak a dualizmus korszaka, több monográfia (Szabolcs, 1999, 2007, 2008; Golnhofer-Szabolcs, 2005; Pukánszky, 2001, 2003, 2005) és tanulmány is született a korszakkal kapcsolatban. A kutatások harmadik fókusza az 1950-es évek gyermekvilága. (Kéri 2009, Tészabó, 2003) A nőtörténeti kutatások esetében nem beszélhetünk a nyugati trendekhez egyértelműen igazodó kutatásokról. Míg a nyugat-európai neveléstörténet-írásban a korabeli nőtörténet elsősorban politikai témaként bukkant fel, addig a magyar neveléstörténet-írásban a feminista történelemszemlélet nem nyert teret. Így a magyar nőtörténeti kutatásokban hagyományosabb témák bukkannak fel, ám a korábban megszokottnál nagyobb intenzitással. (Pukánszky, 2006; Kéri, 2003, 2008; Kereszty, 2010) A gyermekkortörténet-írásban megtalálható tematikai csomópontok közül kettő a nőtörténet esetében is azonosítható; a dualizmus időszaka (pl. Kéri Katalin, Hegedűs Judit, Kereszty Orsolya) és az ötvenes évek (pl. Pukánszky Béla, Kéri Katalin) ez esetben is kiemelt terület. Jelentősnek számítanak még a nők iskolarendszerben elfoglalt helyét vizsgáló oktatástörténeti kutatások (pl. Nagy Péter Tibor, Bíró Zsuzsanna Hanna) (Vö. Nóbik, 2010).
A hazai neveléstörténeti kutatások másik jelentős irányát a humán- és társadalomtudományok körében a 20. század hetvenes nyolcvanas éveiben megjelenő társadalomtörténeti orientációjú tudománytörténeti, az egyes tudományos diszciplínák létrejöttét és fejlődését vizsgáló neveléstudomány-történet hazai recepciója jelenti. Ennek egyik hazai műhelye az ELTE PPK Pedagógiatörténeti Tanszékén Németh András vezetésével működik, amely leginkább a magyar neveléstudomány 19-20. századi fejlődésének főbb tendenciáit vizsgáló 1990-es évek közepétől folyó OTKA kutatásban (Németh, 2005; Hopfner; Németh és Szabolcs, 2009; Németh és Biró, 2009), továbbá Golnhofer Erzsébetnek a szocialista átmenet éveire irányuló kutatásaiban (Golnhofer, 2004) testesül meg. Ezt a kutatási irányt reprezentálja a debreceni egyetem neveléstudományos eredményeit összegző, Brezsnyánszky László vezetésével folyó OTKA kutatás is (Brezsnyánszky, 2007).
A társadalomtörténeti kutatási paradigma másik számottevő területe az oktatásügy profeszionalizációs, illetve szakmásodási folyamataira irányul, mely megközelítés a tanítók, a tanárok mellett az egyetemi-akadémiai elitre irányul. Ebbe a témakörbe sorolhatók Donáth Péternek a tanítói szakma kialakulásának és a tanítóképzéssel kapcsolatos kutatásai (Donáth, 2008, 2008a) A tanítóság szociális helyzetére irányulnak Baska Gabriella, Nagy Mária és Szabolcs Éva kutatásai (Baska; Nagy és Szabolcs, 2001). A tanítóképzés szakmásodási folyamataival és mozgalmaival Kelemen Elemér munkái foglalkoznak (Kelemen, 2007). A néptanítók és a középiskolai tanárok között elhelyezkedő polgári iskolai tanítóság képzésével - a szegedi intézményről korábban diákrekrutációs szempontból Karády Viktor és Nagy Péter Tibor foglalkozott elmélyültebben (Karády, 1997, 2000). A fenti munkák mellett a pedagógiai professziókutatásban megjelenik a történeti komparatisztika szemléletmódja is (Németh, 2012; Németh és Skiera, 2012). Az egyetemi elit - a bölcsészettudományi, illetve természettudományi karok professzorainak összetételével kapcsolatban nemzetközi szinten is jelentős Karády Viktor, illetve Nagy Péter Tibor kutatócsoportjának eredményei. Biró Zsuzsanna Hanna és Nagy Péter Tibor vizsgálatai (Nagy, 2010) hoztak újabb eredményeket (Nagy, 2010a).
A társadalomtörténeti megközelítést és az interdiszciplináris szemléletmódot jól példázza a hazai reformpedagógiai kutatások tematikai bővülése, amely szintén az ELTE PPK Pedagógiatörténeti Tanszékén 2002 óta folyó, több egymást követő, a reformpedagógia sajátos irányzatainak és a századfordulótól kibontakozó életreform-mozgalmainak kapcsolatát vizsgáló OTKA, illetve nemzetközi kutatási projektek által támogatott kutatásokban ölt testet. Ebbe Boreczky Ágnes, Hopfner Johanna, Mikonya György, Németh András, Pukánszky Béla Skiera Ehrenhard, Tészabó Júlia mellett az ELTE és a SZTE Neveléstudományi Doktori Iskoláinak doktoranduszai is bekapcsolódtak (Németh, Mikonya és Skiera, 2005; Skiera, Németh és Mikonya, 2006; Hopfner és Németh, 2008; Németh, 2010; Németh és Pirka, 2013).
Az utóbbi évek társadalomtudományi, ezen belül a pedagógiatörténeti kutatásokban is megjelenik az emlékezeti narratíva, mint tudományelméleti szemléletmód, és mint kutatási módszer-együttes. Az emlékezetkutatási szempontok érvényesítésével láthatóvá válik az emlékezet konstruáló szerepe, a sokféle igazság együttes jelenléte, a múlt - jelen - jövő dimenzióinak sajátos kapcsolata. Az iskolára, a gyermekkorra való emlékezés „history from below" megközelítésének történeti narratív elemzésével Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva foglalkozott (Golnhofer és Szabolcs, 2009).
A történeti ikonográfia hermeneutikai módszere az elmúlt években a nemzetközi és hazai neveléstörténeti kutatásokban is mind erőteljesebben van jelen a kép, mint történeti forrás vizsgálata. Ezek, illetve egyéb ikonográfiai kútfők (például képzőművészeti alkotások, majd fotók, filmek) szisztematikus gyűjtése, rendszerezése és elemzése a képi fordulat nyomán a 20. század utolsó évtizedében vált mind erőteljesebbé. Hazánkban elsősorban a sajtófotók gyűjtése és tudományos igényű vizsgálata emelkedik ki eddig a pedagógiai képkutatások területén, mások mellett Szabolcs Éva, Géczi János, Tészabó Júlia, Hegedűs Judit, Baska Gabriella, Kéri Katalin munkáiban, továbbá az általuk vezetett doktori munkák témaválasztásaiban.
Az antropológiai orientációjú, az emberi cselekvések performatív vonatkozásainak, a kultúra különböző szimbolikus tartalmainak, illetve a nevelés jelenségeinek történeti-, illetve kulturantropológiai vagy más megközelítésben pedagógiai antropológiai megközelítése a hazai kutatók közül Mészáros György, illetve Baska Gabriella, valamint Németh András (Németh, 2005, 2012) ilyen irányú munkáiban jelenik meg legerőteljesebben (Szabolcs, 2010). Az antropológiai témák felértékelődését jól jelzik az MTA Pedagógiai Bizottság Neveléstörténeti Albizottság évente megrendezett tematikus konferenciáinak témaválasztásai (2007: Történeti antropológia és nevelés - Kultúrák találkozása; 2008: Tér és idő - történeti pedagógiai értelmezési lehetőségek; 2010: Rítusok - ritualizáció - kultuszok), továbbá az Albizottság Egerben szintén rendszeresen megrendezett nemzetközi tudományos szimpóziumai alapján kiadott tanulmánykötetek, például 2007: Pukánszky Béla (szerk.): Új utak a neveléstörténet-írás historiográfiájában és metodológiájában. Gondolat Kiadó, Budapest, 2008, Hopfner Johanna, Németh András és Szabolcs Éva (szerk.): Erziehungswissenschaft-Schule-Kindheit in Mitteleuropa. Lang Verlag, Frankfurt am Main, 2009: Nóbik Attila és Pukánszky Béla (szerk.): Normalität, Abnormalität und Devianz. Gesellschaftliche Konstruktionsprozesse und ihre Umwälzungen in der Moderne. Lang Verlag, Frankfurt am Main, 2010. Németh András és Skiera Ehrenhard (szerk.): Lehrerbildung in Europa - Geschichte, struktur und Reform. Lang Verlag, Frakfurt am Main, 2012.