Skip navigation

III. Következtetések, eredmények

  1. A levegővétellel molekulák milliárdjai érintik a mintegy 50 millió szaglósejtünket (a receptorsejteket), azonban ezek mégsem nyomják el a szagokat, illatokat.

    Ebből következően

    • miért következnek be évről évre a szénmonoxid által okozott tragédiák
      /színtelen, szagtalan gáz/

      és

    • miért érezzük a földgáz, a „vezetékes gáz" szagát?
      /kellemetlen szagú merkaptánokkal szagosítják/


  2. Mikor érezzük egy anyag illatát?

    /illékony molekulák jutnak el az orrunkig/

    Ismert mondás: „Elillan, mint a kámfor", szólás:„Illa berek, nádak, erek"

    Összefüggésbe hozhatók-e ezek az illat, illó szó eredetével?

    /igen, az elillan igéből képzett melléknévi igenevek/


  3. Az illó molekuláknak milyen sajátosságai eredményezik az illatot?

    /összetételük, molekulaszerkezetük

  4. Figyeljék meg a kapott ábrák alapján, milyen sajátságai vannak az illóolajok molekulaszerkezetének?

    Milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a következő két anyag szerkezetében, elnevezésében?

levendula illatanyaga


a borsmenta illóolaja