1.1. A park és a kert fogalma

Az Új Magyar Lexikon szócikke szerint a park „általában nagyobb terjedelmű kert, főként fákkal, cserjékkel és nagyobb gyepfelületekkel. Legtöbbször a természeti táj sajátos elemei alapján kertművészeti igénnyel alakított és gondozott közhasználatú terület" (Rényi 1962, 381.). A kert „eredetileg a bekerített (innét a név), első sorban zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és dísznövénytermesztésre szolgáló, rendszerint kisebb földterület elnevezése. Rendeltetése szerint lehet haszonkert, díszkert, tudományos vagy tanítási célokat szolgáló kert" (Rényi 1962, 105.). A Révai Nagy Lexikon 1914. évi kiadásának szócikkében a kert fogalmának meghatározásában a funkcionalitás tipológiai szempontja dominál; a szócikkben a kert olyan bekerített terület, amelynek számos fajtája van: nyilvános kertek, közkertek, haszonkertek, parkok, kórházi kertek, rózsakertek, dísznövénykertek, konyhakertek, gyümölcsösök, faiskolák, füvészkertek, valamint tanítási és tudományos célokat szolgáló kertek is. A díszkertek a természet és a növények pompájának élvezetét szolgálják. A tudományos célokat szolgáló kertek - korabeli szóhasználattal - növénybonctani, honosítási, tenyésztési kísérleti célokra szolgálnak. Az iskolakertek a természetismereti oktatást szolgálják. (vö. Révai Nagy Lexikon, 1992. 534-535.)