Skip navigation

II. AZ ELSŐ 20 ÉV: HASZONKERT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szánkózás a telek tetejére vezetõ észak-déli úton. Az út bal oldalán a ma is álló présház látható

A szőlő egy részét az intézet építésekor kiirtották, helyet adva a kollégium épületeinek, a növendékek játszótereinek és az épületek közötti, bokrokkal szegélyezett, gyalogutakkal összekötött parkrészleteknek. A kertet egy kelet-nyugati irányú, hársfákkal beültetett széles sétány osztotta ketté: a"transverzális"-tól északra eső területet szőlő és gyümölcsös foglalta el, az attól délre eső részt parkosították, mely egyrészt a konviktorok és a gimnazisták rekreációját szolgálta, de a parkrészletekbe ültetett cserjék és fák között nem kevés haszonnövényt is neveltek.[11] A kert hasznát a kollégiumra fordították.[12]

 

Az építkezéseket irányító Jablonkay Gábor, a kollégium első rektora (1912-1917) pontos feljegyzéseket vezetett az újonnan kialakított telek jellemzőiről és a telekrendezési munkálatokról. Jegyzetei szerint a püspök költségén a terület észak-nyugati részében elterülő Kereky-féle szőlőt és lucernást felszámolták, helyén gyümölcsöst és gazdasági kertet alakítottak ki, fűthető virágházzal. Az 5 holdas szőlő művelése nem tervezett kiadásokkal indult. Mivel a megelőző 10 évben a püspökség nem trágyázta, a jezsuiták két részletben, 1914-ben és 1915-ben műtrágyával javították a termőképességét.[13] A telket körülvevő fal építésekor sok tőke elpusztult, amit most pótolniuk kellett. Az intézet állandó kiadásai között szerepelt a szőlőgondozás, a kertész és a napszámosok bére. Jablonkay rektor 1916 januárjában lejegyezte: "Számadásaink szerint az oekonomiára eddig csak ráfizettünk a nagy napszámok miatt."[14]

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jablonkay Gábor telekrendezési tervrajza, 1916

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Pius Kollégium és Gimnázium telkének rendezési terve, 1935

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
A Pius Gimnázium tanárai[15] 1931 júniusában. Néhányukról késõbb még

 

[11] 1913-ban 48 almafát, 84 körtefát, 12 meggyfát, 36 cseresznyefát, 12 szilvafát és 108 db õszibarack facsemetét szereztek be. 1915-ben, a széles útra 20 almafát és 20 szilvafát ültettek. 1914-ben a püspöki uradalomtól 50 db jegenyét, 100-100 db jázminbokrot, orgonát és tuját szereztek be, valamint Zalaegerszegrõl rendeltek 100-100 db hársfát, gyertyánfát, bükkfát, jávorfát, amerikai tölgyet és tüskés szegélybokrot tavaszi kiültetéssel. (Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár, a Pius Internátus iratai: Telekrendezés - Kert, játszóterek, utak munkája) A megrendelt fák egy részét feltehetõleg nem a konviktus kertjében, hanem a rend külsõ tanyáján ültették el.

[12] JTMR Jezsuita Levéltár, a Pius Kollégium iratai. Initia Collegii, 1916 január.: Jablonkay azt írja, nem tudták pontosan, hogy a szőlővel mi volt az alapító püspök szándéka. Elhangzott a szőlő kivágásának és az egész telek parkosításának terve, de ez nem történt meg. 1913-ban még a püspöki jószágigazgatóság számolt el a terméssel, de azt követően már a rendházba beköltöző jezsuiták műveltették meg és szüretelték a területet, így a jövedelmével is ők rendelkeztek, amelyet a kollégiumra fordítottak.

[13] Uo.: A műtrágyázásnak meg is lett az eredménye: míg 1913-ban, a püspökség kezelésében lévő szőlő csak 20 hl-t termett, addig a jezsuiták művelésében az első évben 40 hl, 1915-ben pedig 78 hl lett a hozam.

[14] Uo.

[15] Felsõ sor: P. AdamszkyAndor (rajz, mennyiségtan, ábrázoló geometria), P. Tüll Alajos (magyar, angol), P. Polonyi Ferenc (latin, történelem, földrajz), Csokonay Sándor (testnevelés), M. Bagaméri József (késõbb páterként: francia, latin); Középsõ sor: M. Selmeczy Gyula (fizika, kémia, mennyiségtan), Gyulai Ferenc (mennyiségtan, fizika), Horváth Mihály (latin, történelem, földrajz, mûének), P. Velics Miksa (latin, görög), P. Baják Mihály (latin, görög), Dr. Magyarlaki (Madenszider) József (latin, német), Márton Imre, M. Ádám Lajos (késõbb páterként: latin, történelem); Alsó sor: P. Drebitka Ferenc (latin, görög), P. Andor Géza (földrajz, természetrajz, német), P. Thalhammer János (mennyiségtan, ábrázoló geometria, természetrajz), P. Lenner József (mennyiségtan, fizika, filozófia), P. Riegl Sándor (mennyiségtan, fizika), P. Pinzger Ferenc (földrajz, természetrajz, kémia),P. Kerling János (latin, német). Zárójelben a tanár szaktárgyai és oktatott tantárgyai olvashatók. P.=páter (atya): pappá szentelt rendtag, M.=magiszter: nevelõ rendtag. A Jézus Társaság rend tagjaiként nevük után hivatalosan SJ (Societas Jesu) rövidítés szerepelt. A Pius tanárainak egy része német nyelvterületen született, és csak mint szerzetes vagy jelölt, Magyarországon tanult meg magyarul.