I. LÉTREJÖN A KERT: A PIUS KOLLÉGIUM ALAPÍTÁSA
A Jézus Társasági Pius Alapítványi Katolikus Főgimnázium 1912-ben kezdte meg működését egy belvárosi épületben, majd két év múlva elfoglalta újonnan épült, végleges otthonát a Makár - később gróf Zichy Gyula - utcában (ma Ifjúság útja). Ezzel visszatértek a jezsuiták a városba, amelynek a 17-18. század folyamán jelentős szereplői voltak. A Jézus Társaság hozta létre a Pécs főterén álló gimnáziumot (a mai Nagy Lajos Gimnázium), és működtette egészen addig, amíg XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta a rendet[1].
A Pius Kollégiumot a kalksburgi (Ausztria) jezsuita kollégiumban nevelkedett gróf Zichy Gyula pécsi püspök alapította, a X. Pius pápa ötven éves papi jubileuma alkalmából tett alapítványából. Pécs nyugati végében, a Mecsek déli lejtőjén épült fel az intézmény, azon a szőlővel beültetett területen, amelyet akkor mint csoronikai püspöki dűlőt ismertek a város lakói.[2] A 14 kataszteri holdra kiterjedő telket 1100 méter hosszú, 3 méter magas kőfallal kerítették körbe, ügyelve arra, hogy "sem a mecseki egészséges erdei levegőnek, sem a festői vidékre való kilátásnak útját ne állja".[3]
A Dunántúl című lap 1913. június 8-i számában terjedelmes cikkben számolt be az 1,8 millió koronás nagyszabású építkezés megindulásáról. A telekrendezés terve akkor a következő volt: „A terület felső, kissé emelkedőbb része leend minden valószínűség szerint az intézet parkja, a meghonosítandó angol sportjátékok terrénuma[4], míg az alsó sík terület nyugati részén fog az intézet épületcsoportja állani, míg a keleti részen játszóterek lesznek. Külön terület szolgál gazdasági célokra, teljesen önálló mosókonyha épülettel mely legmodernebb gépüzemre leend berendezve.[5]
 |
A Pius Kollégium telkének nagy részét szőlő borítja, a keleti oldalon három játszótér található. A telek észak-nyugati részében van a gyümölcsös, a kertészet és a gazdasági udvar. A konviktus épülete mögött kelet-nyugati irányban hársfasor húzódik, észak-déli irányban gyümölcsfákkal szegélyezett széles út vezet a telek tetejére. A két út találkozásánál présház áll. A felvétel az 1930-as évek első felében készült
A Pilch Andor tervei alapán épült, 164 méter hosszú épületen a Pius Kollégium egységei a következőképpen osztoztak:[6]
- Az épülettömb keleti szárnyában a Pius-alapítványi Katolikus Főgimnázium helyiségei kaptak helyet: a mélyföldszinten a tornaterem, ének- és görög-terem; a földszinten a rajzterem, tanári szoba és az 1-3. osztályosok hat osztályterme, az első emeleten a 4-8. osztályosok szintén hat osztályterme[7], az igazgatói iroda, ifjúsági könyvtár és a filmvetítések, színi előadások[8] tartására is alkalmas díszterem; a legfelső, második emeleten két előadóterem, valamint a szertárak.
- A nyugati szárnyat a Jézus-társasági rendház képezte. A templom felé eső déli részén volt a klauzúra a jezsuita atyák hálófülkéivel; északi felén, az utca zajától távol helyezkedett el a tulajdonképpeni Pius Internátus (konviktus). Itt alakították ki a bentlakó diákok (konviktorok) háló-, tanuló- és játszótermeit. A nyugati szárny délre nyúló része csak az első világháborút és Pécs szerb megszállását követően, 1926-ban készült el.
- 1927-ben rakták le a kollégium templomának alapkövét. Fábián Gáspár tervei alapján[9] 1930-ra épült fel a neoromán stílusú Jézus Szíve templom a két szárny között, amely így az épületcsoport középpontját képezi. 1931-ben állították fel márvány főoltárát, melynek középpontjában XI. Pius pápa ajándéka, a Jézus Szíve szobor áll.
A még szebb látvány, valamint a zaj- és porszűrés érdekében az épületcsoport és az utcák között előkertek helyezkedtek el.
[1] 1814-ben VII. Pius pápa engedélyezte újra a rend működését. Ugyanebben az évben Scitovszky János esztergomi érsekként Nagyszombaton telepítette le a jezsuitákat, akik az akkor még közös, osztrák-magyar provincia alá tartoztak. 1909-ben alakult meg az önálló magyarországi rendtartomány. Első provinciálisa, Bús Jakab támogatta Zichy Gyula addig elutasított kollégium-alapítási tervét.
[2] A csoronikai szőlő mellé a püspökség megvásárolta a szomszédos Horváth- és Kereky-féle szőlőket, amelyeket 1911-ben a pécsi Pius-alap javára az intézetnek átadtak. A pécsi ítélőtábla 41P/1913. sz. végzése szerint "ezen ingatlanok csakis főgimnázium és internátus céljaira használhatók és ha ezen rendeltetésük bármikor megszűnnék, azok a pécsi róm. kath. püspökségre visszaszállnak." JTMR Jezsuita Levéltár, a Pius Kollégium iratai. Initia Collegii, 1916 január 28.
[3] Értesítő 1915: 5-6.
[4] Az elsõ terveken a telek tetejére futó észak-déli széles úttól keletre esõ szõlõ területén a következõ felirat szerepel: „Ideiglenesen szõlõ, késõbb sporttelep, 60 x 120 m = 7200 m2". (Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár, a Pius Internátus iratai: Telekrendezés - Kert, játszóterek, utak munkája. 3 A telekrendezés elsõ tervei)
[5] Dunántúl 1913. június 8. 3. o.
[6] Értesítő 1937: 7-8.; Értesítő 1941: 6
[7] Alsó tagozatban két párhuzamos osztály, felső tagozatban évfolyamonként egy-egy osztály volt a Pius Gimnáziumban.
[8] Minden jezsuita iskolában, így a Piusban is fontosnak tartották a diákszínjátszást, amely a növendékek előadókészségét, magabiztosságát fejlesztette.
[9] Somodi 2010.