7. megálló. Mediterrán kert: Földközi –tenger vidéki hangulat

A sportpálya felett találjuk a mediterrán kertet. A művészien elrendezett nagy sziklakőtömbök, közöttük kisebb nagyobb örökzöld cserjék, levendulákkal, helyenként magas, tű alakú ciprusok, köztük a babérral, az itt termést is hozó fügével, gránátalmával, igazi mediterrán hangulatot idéznek ezen a meredek domboldalon. 

A tölgyeket a fák királyának is nevezik, hiszen többségük hatalmas méretet és hosszú életkort él meg. A hazánkban őshonos tölgyfajok lombhullatók, a Földközi-tenger vidékén azonban örökzöld tölgyek is élnek.

A magyaltölgy, vagy másképpen kőtölgy (Quercus ilex), hazájában szabadállásban akár 18 méter széles és 20-30 méter magasságot is elérhet. Dél-Európában és Észak Afrikában elterjedt fafaj. Egyik legszebb kerti példánya hazánkban itt a pécsi botanikus kertben nő. Koronája kiszélesedő, kupolás, oldalágait közel a talajhoz is képes kifejleszteni. A fa kérge barnás vagy fekete színű, sekélyen, szögletesen berepedezik. Fiatal hajtásai barnák, szőrösek. A levelei 3-7 cm hosszúak, sötétzöldek, fényesek, bőrneműek, a fonákjuk pedig szürkés szőröktől molyhos. Aranysárga barka virágzata van, amelyek az előző évi levelek hullásakor, nyár elején nyílnak. Makktermésük 1-3-asával fejlődik, 1,5-2 cm hosszú, és félig kiáll a szürkén szőrös kupacsból. A középkorban a magyaltölgy makktermését rendszeresen fogyasztották, emiatt nagy mennyiségben termesztették. A makk belének csersavtartalma ugyanis főzéssel eltávolítható, kásaként, lepényként fogyasztható, de szívesen ették pirítva is.

A karmazsintölgy, vagy másképpen gubacstölgy (Quercus coccifera), kisebb termetű és szúrósabb faj. A Nyugat mediterránban elterjedt, 10 méternél nem is nő magasabbra.