Fükéné Walter Mária: Kert-történetek és természettudományos megismerés.

 

TERMÉSZET- TÖRTÉNETEK

A narratívák szerepe a természettudományos megismerés folyamatában

 

A módszertani modell címe: KERT- TÖRTÉNETEK- a PTE Botanikus Kertjének megismeréséhez

Alkalmazásra vonatkozó intézménytípus: középiskola

Alkalmazásra vonatkozó területe: természettudomány tanítása

Célcsoport/korosztály: középiskola 9.-10. évfolyam

Létszám: 15-20 fő

Időigény: 2x 45 perc

Célzott kompetenciaterületek / műveltségterületek: természettudományos kompetencia

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Módszerek: kreatív képzeletalkotás, forrás feldolgozás, összefüggés keresése, problémamegoldás, elemzés, kooperatív módszer, projektfeladat

Szükséges humánerőforrás: természettudományi szakos tanár, irodalom tanár, művészeti tantárgyat tanító tanár

 

Szükséges eszközigény:

• anyagok, minták Botanikus Kert terményeiből
• szépirodalmi művek,
• ismeretterjesztő munkák, tudományos/ismeretterjesztő folyóiratok írásai,
• képek, fotók,
• képzőművészeti alkotások,
• filmek,
• történeti források,
• helyek, helyszínek, gyűjtemények.

Kulcsfogalmak: hely, kert, történet, érzékelés, megfigyelés, összehasonlítás, elemzés, értékelés.

 

A MÓDSZER LEÍRÁSA

A tanítási/tanulási folyamatban a változatos és hatékony módszer elősegítheti a tanulók önálló, felelős részvételét az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában, döntés¬helyzetek átgondolására késztetheti őket, választási lehetőséget és érdeklődésüknek megfelelően széleskörű tapaszta¬lat¬szerzést biztosít számukra. Mindezekkel elérhető, hogy a tanulók a tanulási folyamatban szinte önmaguk tanáraivá váljanak- az aktív, önszabályozó tanulás részesei legyenek - így a folyamatos ismeretszerzés és feldolgozás belső igényükké válhat.
A módszer a kreatív alkotómunka nyomán problémamegoldásra, összefüggések feltárására, hatékony együttműködésre készteti a tanulókat és a pedagógusokat.

A módszer meghatározása:

A természettudományi tudás, a természettudományi műveltség „ijesztő" jellege megszüntethető olyan emberi történetek-narratívák- segítségével, amelyekben a természettudományi ismeretek: fogalmak, tények, összefüggések érdekes és jól feldolgozható „történetek" formájában jelennek meg.
Az ember szereplője, szemlélője, mesélője lehet azoknak a jelenségeknek, amelyek az őt körülvevő világ formálódását, fejlődését biztosítják. A történetek - a térben, időben- mindig és mindenütt jelen vannak, a természet változásait tükrözik.
A narratívák a tanulási folyamat affektív elemeit erősítik, felkeltik az érdeklődést, biztosítják az interaktivitást, a történetek fejlesztő hatását jelzi a képzelet nyomán létrejött gondolkodási folyamat eredménye, amelyet változatos kommunikáció kísér.

Célja:

A KERT pedagógiája program során az összefüggések felfedezése, a jelenségek lényegének feltárása, megértése, feldolgozása hozzájárulhat ahhoz, hogy a természettudományi tudás minden iskolatípusban a műveltség részévé váljon.
A természettudományokról való gondolkodás folyamatában a történetek élményszerű feldolgozása, az így nyert tapasztalatok a komplex műveltség megszerzéséhez vezetik a tanulókat. Az affektív elemek megjelenése és erősödése nyomán a megszerzett tudás, a felépített tudás alkalmazásában teret kap, fontossá válik az interdiszciplinaritás szemlélete.

Megvalósítása:

A történet megismerése nyomán a tanulók felismerik, azonosítják a történet elemeit, felidézik az előzetes tudásuk ismereteit, majd értelmezik, megfogalmazzák a téma által felvetett problémát, átalakítják, újrafogalmazzák a történet által felvetett természettudományos kérdéseket.
További lépésként az alkalmazás szintjén az általánosítás, a téma rendezőelveinek megalkotása, a transzfer lehetőségének megoldása ad feladatot a tanulóknak.
Az elemzés során a következtetések, összehasonlítások, érvelések kaphatnak különös hangsúlyt, majd az új tudás tervezésének, létrehozásának, felépítésének lépései következhetnek.
A folyamat lezárásaként - az értékelés szakaszában- a megismert tények, fogalmak, összefüggések érvényesítése bizonyíthatja a történet segítségével kibontott téma jelentőségét, hasznosságát, megőrzendő, továbbfejleszthető értékeit.

Javaslatok, ötletek:

A Botanikus Kertben lehetőség van - a kert legfontosabb helyszíneit alapul véve- ismeretterjesztő szövegek, irodalmi művek, képek/fotók, képzőművészeti, alkotások, élettörténetek, folyóirat cikkek és egyéb források feldolgozásával a tudásszerzésre.
Ezek a források érdekes és jól feldolgozható történeteket rejtenek, amelyeknek legfőbb sajátossága az, hogy az emberi történetek természeti anyagokhoz, jelenségekhez, folyamatokhoz köthetők.

A feldolgozás során egyéni, csoportos feladatok megoldásához lehet kérdéseket, problémákat felvetni, kutatásra alkalmas témákat kiválasztani, az adott témából kiindulva projekteket tervezni, vagy éppen az adott történethez kapcsolódó drámajátékot megvalósítani.

Nehézsége, buktatója:

Abban jelenik meg, ha a résztvevők az interdiszciplinaritás alapelvét nehezen, vagy egyáltalán nem fogadják el, a tantárgyi szemlélet hierarchikus felfogása, az együttműködés elutasítása nehezíti a feldolgozást.

Jelentősége:

A tanítási/tanulási folyamatban megteremtődhetnek a modern kor mítoszai, amelyek a tudományos gondolkodással kölcsönhatásban a valóság szerveződének leírása mellett, annak miértjét, hogyanját is kutatják. A felfedezés élményével a tudomány rejtélyei, feszültségei, problémái a megismerés fordulópontja nyomán megoldásokat kínálnak a természeti folyamatok megértéséhez, alkalmazásához.
A tanár, a XXI. század korszerű technikától átszőtt világában is visszatérhet a személyes tudás kialakításának lehetőségéhez, a tanítás hagyományos módszerét átitatva az érdeklődés, a kíváncsiság frissességével.
A narratívák, a történetek meseszövésétől a valóságig juttatják el a tanulókat, ez a folyamat élményszerű felfedezésekkel jár, a teljesség illúziójának megközelítésével.