Helyszín: Pihenőpark az A és a B épület között ( a térképen az 1. Állomás)

 

 

Tartalmi fókusz: mozgás

Fejlesztési fókusz: A kert helyszíne lehet az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják, mélyítik a testedzéshez, a sporthoz és az egészséges életmód kialakításához fűződő pozitív attitűdbázist. A természetes és utánzó mozgások a testi tudatosság, a belső kontroll, a ritmusérzék és nem utolsó sorban az önkifejezés és az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségeit is jelentik a korosztály számára.

Eszközök: speciális eszköz nem szükséges, kényelmes viselet ajánlott

Tevékenységek: Csendes, meditációs gyakorlatok, légző gyakorlatok, járások (óriásjárás, törpejárás, stb.). Önkifejezés mozgással, a növekedés, a fényért való küzdelem, az elemeknek kitett növények mozgásának utánzása, egyéni és csoportos „tánc" jellegű mozgások.

 

Mozgásos gyakorlat játékos mondókára kisebbeknek:

Én kis kertet kerteltem

Én kis kertet kerteltem,

(két kéz mutatóujjával kert rajzolása)

Bazsarózsát ültettem,

(tenyér közepének megbökdösése mutatóujjal)

Szél, szél fújja, fújdogálja,

(mutatóujj mozgatása jobbra-balra)

Eső, eső veregeti.

(felülről lefelé az eső utánzása)

 

Tartalmi fókusz: ismeretek a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjéről és a saját megismerési módjainkról

Fejlesztési fókusz: térbeli tájékozódás, vizualitás, olvasás és szövegértés, szövegalkotás, beszédkészség, olvasási stratégiák alkalmazása, önreflexió, metakogníció, gondolkodási képességek fejlesztése, szociális képességek, irányítás és az irányítás elfogadása, annak pedagógiai támogatása, hogy a diák merje jelezni, ha nem ért valamit

Eszközök: füzet vagy írólapok, íróeszközök, előkészített képek a képkirakáshoz, a kert térképe és térkép a fotókon ábrázoltak jelölésével, a kert történetének rövid kivonata annyi példányban, ahány tagú a csoport

 

Tanulói tevékenységek:

A tanulók számára előkészített szöveg:

A kertet 1952-ben hozták létre. A gyűjtemény bővítéséhez a szegedi és a budapesti botanikus kertből kaptak magvakat. 1953-tól kezdődően már 10 külföldi botanikus kerttel álltak kapcsolatban, és cseréltek magokat. A szabadföldi fajok száma körülbelül 4500. Az üvegházi fajoké mintegy 2500. A védett vagy fokozottan védett fajok száma 350 körül van. A park legkorábban kialakított része, az 1910-es években ültetett, több fajt is bemutató hársfasor. A pálmaházat 1953-ban kezdték építeni és 1954. május 1-jén nyitották meg. 1954 májusától a kert nyilvánossá vált. 1989-ben a területet helyi védettségűvé nyilvánították. A szinte folyamatos fejlesztéseknek és bővítéseknek eredménye a napjainkban látható állapot.

 

A szövegfeldolgozás menete:

 

Tanítói instrukciók a kiosztott szöveggel való műveletekhez:

1.
Olvassátok el egyszer a szöveget, és jelezzétek, mennyire értettétek meg! Aki teljesen érti, álljon oda, aki közepesen érti, oda, aki egyáltalán nem, amoda. (Az instrukció adása közben kijelöljük az adott helyszínen alkalmas térbeli helyeket a diákok fenti csoportjainak megjelenítésére)

2.
Aki úgy gondolja, hogy teljesen érti, miből gondolja ezt?
Aki érti, de nem teljesen, honnan tudja ezt saját magáról?
Aki egyáltalán nem érti, mit gondol, milyennek kellene lennie ennek a szövegnek ahhoz, hogy megértse?

3.
Húzzátok alá azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek esetében nem vagytok biztosak abban, hogy elsőre jól értettétek meg!

4.
Most olvassátok el még egyszer-kétszer a szöveget!

5.
Van olyan szó vagy kifejezés a listátokon, amit az előbb aláhúztatok, de már értitek?

6.
Alkossunk kisebb csoportokat! Össze tudunk e hozni csupa érthető szóból érthetetlen szöveget?  A saját szövegetekhez a szavakat csak ebből a szövegből választhatjátok, és nem szerepelhet benne olyan szó, ami a csoportokon belül bármelyikőtök listáján még mindig a nem teljesen érthető, aláhúzott kifejezések között van.

7.
Olvassa fel valaki mindegyik csoportból az értelmes szavakból alkotott értelmetlen szövegeket!

8.
Miből adódik ezekben az esetekben a szövegek érthetetlensége? Vannak netán ilyen gyengéi a kiosztott szövegnek is?   

9.
Szerintetek mi a lényege a kiosztott szövegnek?  Alá tudjátok húzni azt a mondatot, amelyben megfogalmazódik a lényeg?  Van javaslatotok erre?

10.
Miért ütközik nehézségekbe, hogy a kiosztott szöveg lényegét megragadjuk?

11.
Mit hagynátok el, mit fűznétek hozzá ehhez a leíráshoz, hogy számotokra még érthetőbb legyen?  Olvassátok fel egyenként az egyes csoportok javaslatait!

12.
Ha szükségesnek látjátok, Pásztor Andrea fejezetét is segítségül hívhatjátok a szöveg otthoni átalakításához, a számotokra legmegfelelőbb gondolatmenet és tartalom rögzítéséhez.