Tudás (Simon Zoltán)

A tudás

 

1.) Csapó  Benő: Az iskolai tudás ( Osiris Kiadó, Bp., 2002. 15. o.) c. könyvében 

„ Az iskolai tudás kutatásának elméleti háttere” című fejezetben mielőtt többféle aspektusból megközelítené a szerző a tudáshoz mint fogalomhoz kapcsolódó kutatási lehetőségeket, megállapítja, hogy a tudás a megismerési folyamatok és a megismerés eredménye.”

A pszichológiai vizsgálatok a tudás képződésének alapvető folyamatait és a tanulás mechanizmusait elemzik.  A pedagógia viszont arra keres választ, hogy a felhalmozott tudást hogyan lehet szervezett keretek között társadalmi méretekben továbbadni a következő generációnak. Az is felvetődik kérdésként, hogy hogyan lehet érvényes, hasznos, használható tudással felvértezni a fiatalokat. A filozófia foglalkozik azzal is, hogyan juthatunk igaz ismeretekhez.

2.) Nagy Sándor: Pedagógiai Lexikon ( Akadémiai Kiadó, Bp., 1979. 364. o)

A tudás:

1.) „ Szűkebb értelemben valamely ismeret jó megértését, elsajátítását, feladatmegoldásokban való alkalmazását s ezzel együtt a produktív gondolkodás adekvát szintjét jelenti. Didaktikai képlete tehát: ismeret+jártasság és az ezekkel adekvát intellektuális fejlettség.”

2.)  „Tágabb értelemben a tudás a műveltség valamely szektorában szerzett sokirányú tájékozottságot jelenti, e tájékozottsághoz a problémalátás újabb információk szerzésének képessége, a tudás kiegészítéséhez nélkülözhetetlen intellektuális fejlettség szervesen hozzátartozik.”

3.) „ Még szélesebb értelemben a tudás a műveltség valamely szektorában szerzett differenciált képzettségen túl a modern kultúra egészére kiterjedő tájékozódási törekvést és képességet is jelent. Ebben az értelemben mindenekelőtt tudásvágyról, széleskörű érdeklődésről van szó, az emberi haladás minden lényeges új jelenségében való tájékozódási igyekvésről, a permanens képzés oly szükséges önképzési igényéről és képességéről.”

 

3.) Arisztotelész: Metafizika (Lectum Kiadó, Szeged 2002. 20.o.)

A tudás célja a dolgok tartalmi megismerése, úgy ahogyan azok léteznek. …… A tudás ennélfogva az érzékeléssel kezdődik, és az emlékezéssel folytatódik. Sok emlék közös elemeinek az összefogásából lesz a tapasztalat (empíria), s ebből emeli ki elménk a tudás tárgyát, az általános fogalmakat. Ezek ismerete az elméleti tudás, mely úgy jön létre, hogy az ész elveit konkrét tárgyra alkalmazzuk.

 

Reflexió:

A három meghatározás a tudásról hasonló értelmezést ad, de nem mondhatjuk, hogy ezek az értelmezések tartalmukban teljesen fednék egymást. Arisztotelész az érzékelés és az emlékezés nélkülözhetetlen szerepét és a tapasztalatok általánosítását emeli ki. A Pedagógia Lexikon háromféle értelmezést is ad a tudásról, és tágabb értelmezésében egy adott műveltségi területben való sokirányú tájékozottságot hangsúlyoz, míg a még a legszélesebb értelmezése kiegészíti az eddigieket egyfajta tudásvággyal is.   Csapó Benő megközelítése hangsúlyozza, hogy nem pusztán a megismerés eredménye jelenti a tudást, hanem az ahhoz vezető út, a megismerési folyamat is.

Úgy vélem amilyen evidensnek tűnik az, hogy magunkban valamilyen képet alkossunk a tudásról, olyan nehéz annak megfogalmazása. Nem egyszerű feladat a tudás fogalmát röviden definiálni, de talán így is meghatározhatjuk: a tudás az ismeretszerzésnek és megtapasztalásoknak olyan rögzülése az elménkben, amely képessé tesz bennünket az ismeret alkalmazására, produktív gondolkodásra és tájékozódásra a műveltség valamely területén.

 

Felhasznált irodalom:

Csapó Benő: Az iskolai tudás Orisis Kiadó, Bp. 2002

Nagy Sándor: Pedagógiai Lexikon Akadémiai Kiadó, Bp, 1979

Arisztotelész: Metafizika Lectum Kiadó, Szeged, 2002