Személyiség (Staubachné Orbán Andrea)
A személyiség fogalmáról
A személyiség meghatározásának változatai:
I. Allport meghatározása:
„ A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását”. (Allport, 1980. 39.o.)
II. Atkinson meghatározása:
„ A személyiség a viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza, hogy a személy hogyan alkalmazkodik környezetéhez.” ( Atkinson, 1995.610.o.)
III. Séra László meghatározása:
A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, „éntudata” birtokában többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát." ( Séra, 2001.211.o.)
Séra László nyomán (Séra, 2001. 213.o.) három csoportot szokás említeni:
- „típuselméletek és tulajdonság- (vagy személyiségvonás-) elméletek
- fejlődéselméletek,
- dinamikus elméletek”
„ A személyiségelméletek különbségei tehát abból adódnak, hogy az egyes teóriák a személyiségnek más és más összetevőit hangsúlyozva fejtik ki tanaikat.” ( Séra, 2001.212.o.)
1.Típuselméletek és tulajdonság- (vagy személyiségvonás-) elméletek
Ezek az elméletek abból indulnak ki, hogy a személyiségnek vannak „alaptulajdonságai”, melyek stabilak és ezekhez járulnak nagy gyakorisággal más, speciális jellemzők. Az alaptulajdonságok biológiai eredetűnek tartják, és a kialakult személyiségvonások meghatározó szerepét hangsúlyozzák a személyiség működésében.
2.Fejlődéselméletek
A személyiség kialakulását befolyásoló legfőbb tényezőnek a születéstől a halálig tartó testi és pszichés funkciók fejlődését tartják. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az „éntudat” kialakulásának és változásának.
3.Dinamikus elméletek
A személyiség szerkezeti és fejlődési jellemzőit ötvözve, a személyiség kialakulását a pszichés rendszer és a környezet közötti együtthatások eredményének tartják.
Az, hogy a személyiség kialakulásában a velünk született, öröklött, genetikai tényezőknek vagy a környezeti hatások által alakított jellemzőknek van meghatározóbb jelentőségük, máig sokak által vitatott tény. Ám az, hogy a személyiség, egy dinamikusan alakuló, a társadalmi és természeti környezettel való állandó kölcsönhatásban változó rendszer kísérletekkel bizonyított folyamat.
Az egyes ember tekintetében fontos meghatározás az :
- egyén
- egyéniség
- jellem
- vérmérséklet - jellemzők
a személyiség megértéséhez. Hiszen, „ ezek a sajátosságok a személyiségben egyedi módon szerveződnek egységbe (integrálódnak ) , egyénien kombinálódnak ( mintázatot alkotnak ).” ( Keményné, 2006. 68.o. )
Reflexió:
A meghatározások időrendi sorrendben történő bemutatása jól mutatja az évtizedek távlatában fejlődő szemléletváltozást és az újabb és újabb tartalmi elemek megjelenését a személyiség fogalmának definiálása kapcsán. Az egyre bővülő tényezők sora, a személyiség összetettségét, egyéni megnyilvánulási sokszínűségét, vizsgálati nehézségeit hivatott prezentálni. Máig vitatott egyes nézetek általánosítható jellege, ám vitathatatlan , hogy a személyiség kialakulásának legfontosabb szakasza a születést követő gyermekekkor, melynek hatásai az egyén egész életén át érvényesülnek.
A megfogalmazások közös jellemzője, hogy a személyiség nem más, mint az „egyedi” ember, aki megkülönbözteti magát másoktól. A megkülönböztetés elemeinek meghatározása, a személyiség kialakulását befolyásoló és alkotó elemek arányának kutatása során alakultak ki személyiségelméletek.
Felhasznált irodalom:
Allport, G.W.: A személyiség alakulása, Gondolat Kiadó, Bp., 1980
Atkinson, R.L.-Atkinson, R.C.- Smith, R.C.-Bem, D.J.: Pszichológia, Osiris-Századvég Kiadó, Bp., 1995.
Keményné dr. Pálffy Katalin: Alapozó Pszichológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006
Séra László: Általános Pszichológia, Comenius Bt., Pécs, 2001