Pedagógiai kísérlet (Ignácz István)

A pedagógiai kísérlet fogalmához

1. Cserné dr. Adermann Gizella a kísérlet fogalmát adja meg: „A kísérlet határozott hipotézisből kiindulva új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárására alkalmas módszer.” Cserné (1998): 110.o.

A meghatározás túlságosan általánosnak tűnik, de a rövid definíció után a szerző ismerteti a kísérlet  jellemző tulajdonságait. Ezek a következők: a kutató tervszerűen hat a folyamatra, amelyben az adatgyűjtést végzi, feltárja, hogy melyek egy szituáció meghatározó tényezői. Ezekből a tényezőkből egyeseket változatlanul hagy, másokat átalakít (ezek a független változók), majd megvizsgálja, hogy a megváltozott feltételek hogyan hatottak a szituációra ( a függő változókra). A független változókat külső (a vizsgálatban részt vevő személyeken kívül álló változók) és belső (a vizsgálati személyek belső tulajdonságai) változókra osztja. Cserné (1998): 110.o.

Véleményem szerint a meghatározás és a jellemzők ismertetése nem feltétlenül a pedagógiai kísérlet fogalmát adja meg, hanem bármilyen, személyek bevonását igénylő kísérletre igaz lehet, pl. pszichológiai, munkahelyi légkör, stb. A kísérlet attól válik ezek szerint pedagógiai kísérletté, hogy pedagógiai szituációt vizsgál tanulók bevonásával. Ezt látszik igazolni az, hogy a szerző a későbbiekben konkrétan a pedagógiai kísérlet felosztását részletezi.

 A független változó jellege szerint előidézett és felidézett kísérletet különböztethetünk meg. Szerkezete szerint a pedagógiai kísérlet lehet egycsoportos kísérlet, kétcsoportos kísérlet, összetett kétcsoportos kísérlet és többcsoportos kísérlet. A színtér alapján laboratóriumi és természetes kísérletet ír le. Csíkos Csabához hasonlóan ő is hangsúlyozza a kísérletek megbízhatóságát. Fontos a fogalom meghatározásában, hogy Cserné felhívja a figyelmet az innováció és kísérlet különbségére. A kísérlet valamely hipotézis megerősítésére szolgáló módszer, míg az innováció során a rendszerben lévő feszültség feloldására irányuló belső próbálkozás történik A kísérletben való részvétel nem mindig belülről jövő indíték vagy közvetlen érdekeltség alapján történik, lehet külső felkérés eredménye. Cserné (1998):111-120.o.

 

 2. Csíkos Csaba Pedagógiai kísérletek kutatásmódszertana című könyvében ezt írja:

„Pedagógiai kísérletnek az olyan kísérletet nevezzük, amely a személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések feltárására irányul. A pedagógiai kísérletek alanyai legtöbbször egyének vagy egyének csoportjai, a kísérlet eredményességét csaknem kizárólagosan az egyéni tulajdonságok változásáról nyert adatokkal tudjuk megítélni.” Csíkos (2012): 24.o.  

A szerző a természettudományos kutatás, a társadalom- és viselkedéstudományok kísérleti hagyományait vizsgálva jut el a pedagógiai kísérlet fogalmához.
Csíkos Csaba meghatározása utal arra, hogy a pedagógiai kísérlet a személyiség fejlesztése során tár fel összefüggéseket. A meghatározás nem zárja ki, hogy a kísérlet alanyai ne személyek legyenek vagy csoportok legyenek. Ilyen kísérletek lehetnek az iskolakísérletek, amikor intézményi szinten történnek a változtatások, az eredményeket azonban itt is az egyén- a tanuló- személyes változásaiban lehet mérni. Fontos elem az eredményesség megítélése, hisz a pedagógiai jelenségek igen komplexek, nem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy az adott változtatások eredményt hoztak-e. Ezért fontos lehet, hogy a hatást mérni lehessen.

 

3. A Pedagógiai lexikon meghatározása szerint „a pedagógiai kísérlet a pedagógiai kutatás egyik típusa: olyan eljárás, amellyel valamilyen pedagógiai probléma tanulmányozására kiválasztott kísérleti csoport v. személy (előre tervezett beavatkozások, feltételek, szituációk hatására alakuló) viselkedését, teljesítményét, ill. attitűdjét  vizsgálják és összehasonlítják a kísérleti hatásoktól mentes, de a kísérleti populációból azonos módon választott kontrollcsoport viselkedésével ill. teljesítményével.” Balázs (1997) 146.o.

Ez a meghatározás írja le a fogalmat a legkomplexebben. Cserné felosztásától eltér, hisz szerkezete szerint az egycsoportos kísérlet nem felel meg ennek a meghatározásnak, mert mindig kontrollcsoport megfigyelését is előírja. Kifejezetten pedagógiai problémára irányul a kísérlet. Itt konkretizálódik először, hogy miben figyeli a változást: viselkedés, teljesítmény, attitűd. A definíció a problémára fókuszál, vagyis a kísérletnek biztosan kell előzményének lennie, pl. gyakorlati tapasztalatnak, megfigyelésnek, amely a folyamat nem megfelelő működését diagnosztizálta. Ennek elhárítása érdekében kerül sor a kísérletre.

 

Összegzés:

Véleményem szerint a definíciók szintézise adja meg számunkra legpontosabban a pedagógiai kísérlet meghatározását. A pedagógiai kísérlet a pedagógiai kutatás egyik típusa. Határozott hipotézisből kiindulva a személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések feltárására irányul. Egy kiválasztott kísérleti csoport v. személy (előre tervezett beavatkozások, feltételek, szituációk hatására alakuló) viselkedését, teljesítményét, ill. attitűdjét  vizsgálják és összehasonlítják a kísérleti hatásoktól mentes, de a kísérleti populációból azonos módon választott kontrollcsoport viselkedésével ill. teljesítményével.  Meglátásom szerint a pedagógiai kísérlettel szemben alapvető követelménynek kellene lennie, hogy semmiképpen ne akadályozza a személyiség fejlesztésének folyamatát, vagyis a kísérlet ne legyen negatív hatással az egyén, a csoport fejlődésére. Lehetőleg maga is szervesen illeszkedjék a személyiség- fejlesztés folyamatába.

 

 

Felhasznált irodalom:

Cserné dr. Adermann Gizella (1998): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe- Kutatásmódszertan. Pécs, JPTE Távoktatási Központ.

Csíkos Csaba (2012): Pedagógiai kísérletek módszertana. Budapest, Gondolat Kiadó.

Balázs Éva (1997): Pedagógiai kísérlet. In. BáthoryZoltán - Falus Iván (szerk) (1997): Pedagógiai lexikon, III.. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 146-147.o.