Reflexió (Klencsár Dezső)

A reflexió (a reflektív gondolkodás) fogalmáról

 

Azért választottam ezt a kifelezést, mert szakvezető tanárként a hallgatóimat mindig úgy készítettem fel, úgy mutattam a „mesterfogásokat”, hogy lássák a logikus egymásutániságot, az óra céljában, feladatában, megoldásában.

Azért kell reflektívnek lennünk, mert ez a szakmai tovább fejlődésünk kulcsa. Elgondolkodunk azon mit terveztünk, hogy valósítottuk meg, mi történt közben. Elemezzük, és folyton kísérletezünk, új utakat keresünk. Nagyon fontos, hogy e tevékenység közben érzelmeink, érzéseink tudatosuljanak bennünk, így könnyebben kezeljük őket.

 

A reflexió meghatározása:

1. Valakinek a véleményéhez fűzött megjegyzés, válasz, visszaverődés. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó

2. Értékelő rendszer, reflexió-a fejlődés eszköze, híd elmélet és gyakorlat között.

3. Spirális folyamat, cselekvés, visszatekintés a cselekvésre. A lényeges mozzanatok tudatosítása, alternatív cselekvésmódok kialakítása, kipróbálása. Webber-Kurthagen

 

A szakirodalmi meghatározások értelmezése:

A szakember személyesen kialakított gyakorlati tudása és a korábbi tapasztalataiból nézetek együttesen alkotják a személy értékelő rendszerét. Ez az értékelő rendszer meghatározó a tudás és a cselekvés kapcsolatában, és fejlődésében. Ebben az értékelési rendszerben a tanár teljes személyiségével vesz részt. a korábbi tapasztalatokat, ismereteket rendszerezi. Mindezeket értelmezi és elemezi. A továbbiakban az új ismereteket, melyeket hasznosnak, és fontosnak talál, beépíti tevékenységébe, ezáltal egy magasabb, fejlettebb szintre jut. Az új információk, tapasztalatok magát az értékelési rendszert is megváltoztatja, pozitív irányban módosítja. Mindezek hatására a szakember tevékenysége tudatosabbá válik, döntései logikusak, világosak lesznek.

Kérdései: Mit akartam? Mire Gondoltam? Hogyan éreztem? Mit csináltam? Mit jelent számomra? Mik az előnyök, hátrányok? Mit akartam elérni, hogyan sikerült? A reflexió az új keletű fogalmak közé tartozik, Sok tanár van aki ha nem is tud róla reflektív szakember. Azért kell tisztázni pontosan mit is jelent, a „reflexió, a reflektív gondolkodás” több, mint ha elgondolkodnánk valamin. Mindannyian szoktunk terveket, óraterveket, vázlatokat készíteni. Meg is beszéljük, hogy sikerült, de arra kevésbé figyelünk, nem készítünk tervet, hogyan csinálnánk másképp.

Az általam megfogalmazott megközelítésben a reflexió támogatása szándékos, céltudatos , a pedagógiai folyamtok  elemzésre és a pedagógusi önértékelésre késztető oktatási, mentori  tevékenység, illetve egyfajta pedagógiai gondolkodásmód, mely a gyakorlatot, a tapasztalatot, az új elméleti ismeretekkel is összevetve, kiegészítve elemzi a történéseket, és adekvát választ ad arra, hogy a pedagógus vagy a jelölt  mit, miért, és hogyan csinált, vagy legközelebb mit csinálna másképp a jobb megoldás érdekében.

 

Összegzés:

A jó pedagógus nem elégszik meg a mindennapi rutinnal, folyamatosan figyeli, értékeli saját és a tanítványai munkáját tevékenységét. Tudatosan irányítja szakmai fejlődését, beépíti az új kipróbált, hasznos módszereket. A reflexió szerepe megkérdőjelezhetetlen a tanulók, hallgatók, tanárjelöltek, gyakornokok és a már gyakorló tanárok professzionális tudásának a kialakításában. Jó pedagógussá csak az válhat, aki rendelkezik a pálya szempontjából fontos személyiség vonásokkal, mint például: nyitott, toleráns, kreatív, empatikus. Rendelkezik nagyon sok gyakorlati tapasztalattal, melyet képes folyamatosan elemezni, értékelni, rendszerezni. Kialakulnak benne a pályánkra jellemző pedagógiai képességek, készségek. Folyamatosan követi és elsajátítja az új tanítási, szaktudományi, szakmódszertani kutatásokat, ajánlásokat.

 

Felhasznált irodalom:

1. Szivák Judit (2010): A reflektív gondolkodás fejlesztése, Géniusz könyvek, Budapest

2. Hunya Márta: Reflektív pedagógus-reflektív gyakorlat

www.ofi.hu/publikacio/reflektiv-pedagogus-reflektiv-gyakorlat

3. Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógus képzés új útjai.(Gondolat Könyvkiadó)

4. Falus Iván- Kimmel Magdolna (2009): A Portfólió (Gondolat Kiadói Kör)

5. Petriné Feyér Judit-Gaskó Krisztina- Hajdú Erzsébet-Kálmán Orsolya Lukács István- Nahalka István (2006): A Gyakorlati Pedagógia Néhány Alapkérdése 3. kötet (Bölcsész Konzorcium)