Képesítési keretrendszer (szerző)
Képesítési keretrendszer
1.) Géczy János (szerk.) (2010):Fogalomtár az OKKR kidolgozásához és értelmezéséhez
http://www.ofi.hu/sites/default/files/ofipast/2010/05/2_2_1_fogalomtar.pdf
„Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR, European Qualifications Framework = EQF)
Az EKKR az egész életen át tartó tanulás olyan közös európai referencia-eszköze, amely a
szektorális, nemzeti vagy nemzetközi képesítési rendszerek képesítési szintjeinek leírását és egymással történő összehasonlítását segíti elő. A gyakorlatban olyan fordítási eszközként működik, amely az európai országok képesítéseit könnyebben megérthetővé, átláthatóvá teszi, s ezáltal elősegíti a nemzetek között, a munkaerőpiacon, illetve az oktatási rendszerekben történő egyéni mobilitást, támogatva az egész életen át tartó tanulást. Megjegyzés: Az EKKR fő elemei a tanulási eredmények segítségével jellemzett nyolc referenciaszint, valamint az önkéntes együttműködésen alapuló elvek és eljárások. A nyolc szint a képesítések teljes vertikumát átfogja: az alapszintű tudást, készségeket és kompetenciákat elismerő képesítésektől az akadémiai, szakmai képzések legmagasabb szintjein lévő képesítésekig terjed. Azokat a képesítéseket is befogadja, amelyek a formális nemzeti képesítési rendszeren és kereteken kívül jöttek létre. (Az EKKR az Európai Parlament és a Tanács [2008/C 111/01] ajánlásával [2008. április 23.] jött létre”
2.) Temesi József (2011): Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon: nemzetközi háttér, elvi megfontolások, megvalósítási javaslatok. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 15. o.
http://tamop413.ofi.hu/okkr-orszagos-kepesitesi-keretrendszer
„A képesítési keretrendszer képesítések meghatározott szempontok szerinti osztályozására és fejlesztésére szolgáló – általában politikai vagy stratégiai vízióval rendelkező – eszköz, amely – horizontálisan és vertikálisan – meghatározza a különböző képesítések közötti kapcsolatokat. A szempontok (pl. deskriptorok használata) tanulási eredmények adott szintjeire alkalmazhatók. Az osztályozás alapján lehetnek szektorális, nemzeti és nemzetközi keretrendszerek.”
3.) Falus Iván: Az OKKR kialakításával kapcsolatos hazai munkálatok történeti áttekintése. Iskolakultúra, 2010/5-6.sz. 33.o.
„A keretrendszer megkönnyíti a képesítések elismerését és átláthatóságát – amelyeket e dokumentum a nemzeti vagy ágazati szintű illetékes szerv által értékelt és igazolt tanulási kimenetként határoz meg. Az EQF alapvető feladata, hogy erősítse a kölcsönös bizalmat és az együtt-működést az egész életen át tartó tanulásban részt vevő különböző érdekelt felek között. Ez nagy jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy csökkentsék az akadályokat a tanulási kimenetek elismerésében, és lehetővé tegyék a tanulók számára, hogy az elérhető tudást, készségeket és kompetenciákat jobban hasznosítsák. Az EQF másik szerepe az lenne, hogy lehetővé tegye és elősegítse a tanulók és a munkaerőpiac határokon átnyúló mobilitását. Mivel az EQF megvalósítása önkéntes alapon történik, és nem foglal magában semmilyen jogi kötelezettséget, ezért az a szerepe, hogy a reformok támogatásával és ösztönzésével előmozdítsa a változást nemzeti és ágazati szinten.”
Reflexió
Mindhárom szakirodalomban azonos megfogalmazások olvashatók a képesítési keretrendszerrel kapcsolatban. A téma szakirodalma egyre jobban bővül. Nagyon sok tanulmány jelent meg ezzel kapcsolatosan már angol nyelven, és magyarul is egyre több elemzés születik. Nekem a képesítési keretrendszer fogalom esetében egy gyakorlatias megközelítés jutott eszembe. Mivel kertészmérnök, gazdasági agrármérnök az eredeti szakmám, így azonnal egy mezőgazdasági példára gondoltam. Még pedig - ha életem során Dániában szeretnék dolgozni ezzel a végzettséggel, akkor ezt hogyan tudom validáltatni? A keretrendszer többszintű átjárhatósága ezt teheti számomra lehetővé nemzetközi szinten is.
Felhasznált irodalom:
1.) Géczy János (szerk.) (2010):Fogalomtár az OKKR kidolgozásához és értelmezéséhez
http://www.ofi.hu/sites/default/files/ofipast/2010/05/2_2_1_fogalomtar.pdf
2.) Temesi József (2011): Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon: nemzetközi háttér, elvi megfontolások, megvalósítási javaslatok. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 15. o. http://tamop413.ofi.hu/okkr-orszagos-kepesitesi-keretrendszer
3.) Falus Iván: Az OKKR kialakításával kapcsolatos hazai munkálatok történeti áttekintése. Iskolakultúra, 2010/5-6.sz. 33.o.
4.) www.mab.hu/web/images/doc/.../140926MAB-bemutato_DA_VA.ppt