Olvasási képesség (Ivády Virág Tímea)
Az olvasás képesség fogalmához
Az 50-es években egyértelmű lett az ipari technikának a fejlődése által, hogy az oktatás nem képes lépést tartani ezzel a fajta technikai fejlődéssel. 1956-ban az UNESCO definiálta legelőször a funkcionális analfabetizmus fogalmát, ez a társadalmi fejlődés nagyon komoly problémáját képezi a mai napig. Egyértelműen az iskola diszfunkciójának köszönhető, hiszen az iskola már nem képes, olyan módon kialakítani azokat az írásbeliséghez tartozó képességeket, amelyek ennek az érvényesülése által szükségesek lennének.(Józsa Gabriella és Józsa Krisztián,2014)
Az olvasástanítás fogalma nagyon sokrétű; beletartozik az iskoláskor előtti írásbeliség, a felnőttek analfabetizációja, valamint az egyénnek az elsajátításhoz szükséges olvasástanítás módszere. (Csíkos Csaba, szerk.: Józsa Krisztián,2006)
Azt, hogy hogyan tanítunk olvasni, minden kultúrában más és más, nagyban függ ez a nyelvhez kötődő írásrendszertől. Az olvasás kezdeti tanításában többnyire az anyanyelven való iskolai olvasástanítást értjük.(R.Tóth Krisztina - Hódi Ágnes,2011)
A hétköznapi szemléletek alapján azt mondhatjuk, hogy aki ismeri a betűket az képes az olvasásra is. A hangos olvasás és a kifejező olvasás fontos fázisok, azonban magának az olvasás folyamatának kommunikációs aspektusa is előtérbe kell, hogy kerüljenek. Az olvasás egyfajta kommunikációs folyamat, amelynek során az üzenet grafikus formában jelenik meg. Az olvasás fogalmát a hetvenes években kezdték el a jelenlegihez hasonló értelmezésekben használni. (Horváth Zsuzsa,1994) Az olvasás (iskolai) funkcióknak meghatározására a 70-es években esztétikai és információszerző olvasást különböztették meg. Az olvasás egy mentális folyamat, ami azt feltételezi, hogy az olvasó képes szabályozni és irányítani ezt a folyamatot. (Petőné Honvári Jolán,2014)
Nagy József egyfajta pszichikus rendszerről beszél az olvasásképesség esetén. Több modellt állított fel, és rámutat arra, hogy az olvasásképesség készségekből, bizonyos ismeretekből és rutinokból szerveződik. Abban az esetben, amikor valamelyik összetevő fejlődése megreked vagy megkésik, akkor ez jelentős problémát jelent a későbbiekre nézve, mivel gátja lehet az olvasás képesség, majd a szövegértés kibontakozásának is (Nagy József,2004).
Reflexió
Az olvasástudás és a szövegértés olyan eszköztudás, amely a mindennapi életben és a munka világában egyaránt nélkülözhetetlenné vált. Nemcsak az olvasottak tartalma, hanem megjelenítési módja, és olvasási módja is átalakult az újabb generációs info-kommunikációs technológiák tömeges elterjedésével és használatával párhuzamosan. A számítógépes eszközöknek van egyfajta motiváló hatása is, amint és ezt sok gyakorlati tapasztalat és kutatás is igazolja. (R.Tóth Krisztina,Hódi Ágnes,2011)
Szükséges, hogy az olvasás neurobiológiai és pszichikai hátterét is feltárjuk az olvasási problémák oki hátterének megértésére és orvoslására törekedve (Szenczi Beáta,2013).
Felhasznált irodalom:
- Józsa Gabriella és Józsa Krisztián: A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégia használat összefüggése, Magyar Pedagógia,114./2/2014, 67-89.p,
- Szenczi Beáta: Olvasási motiváció 4,6,8 osztályos tanulók körében, Magyar Pedagógia, 113/4/2013, 197-220.p,
- R. Tóth Krisztina és Hódi Ágnes: Számítógépes és papír-ceruza teszteredmények összehasonlító vizsgálata, az olvasás szövegértés területén, Magyar Pedagógia,111/4/2011,313-332.p,
- Szenczi Beáta: Olvasási motiváció: definíciók és kutatási irányok, 110./2/2010, 119-147.p.
- Petőné Honvári Jolán: Hallás és olvasás utáni szövegértés különbségeinek vizsgálata egy negyedikes osztályban, Új Pedagógiai Szemle,64/9-10./2014, 58-69.p.
- Horváth Zsuzsanna: Olvasás, szövegértés, Új Pedagógiai Szemle, 44/7-8/1994,97-109.p.
- Csíkos Csaba: Nemzetközi rendszerszintű felmérések tanulságai az olvasástanítás számára. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest.2006, 175–186.p.
- Nagy József: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. Magyar Pedagógia 104/2/2004, 123–142.p.