IEA (Varga Zsuzsanna)

Fogalomtár készítése: IEA  = International Association for the Evaluation of Educational Achievement

 

1.)  Pedagógiai Lexikon, II. kötet, főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván, Keraban Kiadó, 1997, 59.-60. o.

 

         „Az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) története az 1950-es évek végére nyúlik vissza (a szervezet magyar neve: Nemzetközi  Pedagógiai Teljesítményértékelési Társaság). 1958-ban oktatáskutatók egy csoportja (például Torsten Husén, Alan Purves, T. Neville Postlethwaite) kezdeményezte, hogy induljon egy kísérleti program, amelynek keretében a tanulói teljesítmények nemzetközi keretekben is összehasonlíthatóvá válnak. A kísérleti programban 11 európai ország és az Egyesült Államok vett részt. A tapasztalatok azt mutatták, hogy lehetséges tudományos igényű nemzetközi vagy kultúraközi vizsgálatokat végezni, és az eredmények az oktatásügy, sőt a társadalmi tervezés szintjén jól hasznosíthatóak. Ezzel a céllal alakult meg a nemzetközi empirikus pedagógiai kutatások koordinálására 1961-ben az IEA. Belgiumban jegyezték be, de a társaság kormányzatoktól független. Tagjai oktatáskutatással foglalkozó intézmények és egyetemi intézetek a világ 50 országából. A társaság első elnökei a már fentebb említett „alapító atyák”, de tiszteletbeli tagjai közül feltétlenül meg kell említeni az amerikai Benjamin Bloom, az ausztrál John Keeves vagy a magyar Báthory Zoltán nevét.

Az IEA adminisztratív központjának a székhelye Hága, az adatbankjának pedig a Hamburgi Egyetem Összehasonlító Neveléstudományi Tanszéke. Az IEA közgyűlése évente dönt a kutatási programokról. Minden program projektként működik, tehát saját költségvetéssel és irányító testülettel. Az adott programban résztvevő valamennyi országnak nemzeti koordinátora van.

A vizsgálatokat rétegezett reprezentatív mintákon végzik, általában az iskolarendszerek szakaszzáró évfolyamain (9–10, 13–14, 18–19 évesek). Így az adott projektben részt vevő országok tanulóinak tudására, képességeire vonatkoztatva érvényes következtetéseket lehet levonni. A tudás- és képességméréseket általában kiegészítik a tanulási feltételek, az úgynevezett háttérváltozók vizsgálatával is (például: milyen a vizsgálatba bevont tanulók szüleinek az iskolai végzettsége, milyen a tanárok felkészültsége).

Magyarország 1969-ben csatlakozott az IEA-hoz. A társaság magyarországi központja az Országos Közoktatási Intézet Értékelési Központja. Magyarország képviselői az IEA közgyűlésében Kiss Árpád (1969-78), Báthory Zoltán (1978-94), Vári Péter (1994-).”

 

2.) Balázsi Ildikó, Balkányi Péter, Bánfi Ilona, Szalay Balázs, Szepesi    Ildikó: A PIRLS és TIMSS 2011 tartalmi és technikai jellemzői, Oktatási           Hivatal Budapest 2012, 14. o.

 

Magyarország eddig 17 IEA vizsgálatban vett részt:

 

1. Hat tantárgy tanulmány 1970-71
2. Második matematikavizsgálat (SIMS) 1980
3. Osztálytermi folyamatok 1982
4. Második természettudományi vizsgálat (SISS) 1983
5. Fogalmazásvizsgálat 1985
6. Számítógépek az iskolában (COMPED)1991
7. Második alapfokú olvasásiképesség-vizsgálat 1991
8. Harmadik matematika és természettudományi vizsgálat (TIMSS) 1995
9. Második Nemzetközi Felmérés az Információs Technológiáról 1999
10. Harmadik matematikai és természettudományi vizsgálat ismétlés (TIMSS-R) 1999
11. Állampolgári ismeretek és készségek vizsgálata (CIVED Mdul 1)1999
12. Harmadik alapfokú olvasásiképesség-vizsgálat (PIRLS) 2001
13. Negyedik matematika és természettudományi vizsgálat (TIMSS) 2003
14. Negyedik alapfokú olvasásiképesség-vizsgálat (PIRLS)2006
15. Ötödik matematika és természettudományi vizsgálat (TIMSS)2007
16. Ötödik alapfokú olvasásiképesség-vizsgálat (PIRLS) 2011
17. Hatodik matematika és természettudományi vizsgálat (TIMSS) 2011

 

 

3.) B. Németh Mária:A természettudományos műveltség mérése, MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 4. szám 499–526. (2003)

 

Az IEA és PISA vizsgálatok sajátságai

 

Szempontok		IEA	PISA
A mérés szervezője		IEA társaság (amelyet az UNESCO Pedagógiai Intézete javaslatára, tudósok hoztak létre).	OECD(gazdasági társaság).
A vizsgálatok finanszírozása		A tagállamok kutatási célú forrásaiból.	A tagállamok kormányainak befizetéseiből.
A vizsgálatok	célja	Az oktatási rendszerek hatékonyságvizsgálata. A nemek, az iskolák, a tanulócsoportok (osztályok), illetve az oktatási rendszerei közötti különbségek, a különbségek okainak feltárása.
		Korosztályok teljesítményének össze-hasonlítása.	15 éves populáció tudásvizsgálata.
	szempontjai	Oktatáspolitikai, tantárgypedagógiai.	Gazdasági (indikátorok keresése).
	tárgya	A tantervi követelmények („világtanterv”) megvalósulása.	A sikeres társadalmi beilleszkedéshez szükséges tudás, ismeretek és készségek színvonala.
Tudás- és műveltségfelfogás		Taxonomikus. Szaktudományos, diszciplináris tudományismeret (szakértelem).	Kognitív. Literacy, a mindennapi problémák sikeres kezeléséhez szükséges megértett tudás, ismeretek és készségeknek.
Vizsgált dimenziók		A tudományos ismeretek, a természettudományos gondolkodás,az iskolában tanultak alkalmazása.	Tudáselemek, gondolkodási műveletek, alkalmazási területek.
Mérőeszköz		Hagyományos teszt.	Különböző hosszúságú szövegekből álló klaszterekre tagolt teszt.
Vizsgált populáció		10, 14 és 18 évesek	15 évesek
Természettudományos vizsgálatok		1970-71 SSS; 1983 SIS; 1995 TIMSS; 1999 TIMSS-R	PISA-2000; PISA-2003

 

4.)  Összegzés

 

         Mivel a feladatom nem egy hagyományos, a mérés-értékelésben használt fogalom meghatározása volt, hanem egy olyan nemzetközi szervezetet kellett bemutatnom mint az IEA (Nemzetközi Pedagógiai Teljesítményértékelési Társaság), s mivel sem a Társaság, sem az általa kifejtett tevékenység nem definiálható többféleképpen, ezért igyekeztem olyan szakirodalmi megközelítéseket megadni, amelyek minél több szempontból mutatják be ezt a nemzetközi társaságot illetve tevékenységi körét.

         Az első szakirodalom történeti áttekintést nyújt a szervezet létrejöttéről, annak alintézményeiről, alapítóiról és rövid leírást ad a vizsgált célcsoportokról, valamint Magyarország csatlakozásáról. Mivel azonban a forrás viszonylag régi, 1997-es, úgy gondoltam, hogy aktuális információk is kellenek.

         Így esett a választásom az Oktatási Hivatal által 2012-ben kiadott tanulmányra. Ebből azt a táblázatot találtam hasznosnak (a dolgozat terjedelmi korlátaira való tekintettel), amely azokat a vizsgálatokat gyűjtötte össze, amelyekben már mi is érintettek voltunk, megadva a mindenkori kutatásvezető és az IEA közgyűlése magyar tagjának a nevét. Az is látható az adatokból, hogy az IEA vizsgálatai 1995-től szervezettebbé és rendszeressé válnak a matemazika és a természettudományok terén, ezek a TIMSS vizsgálatok, melyekre 1995-től négyévente kerül sor. Az olvasásiképesség-vizsgálat 2001-től PIRLS néven állandósul, öt éves időközönként kerül sor rá. A 2011-es év ezért is volt különleges, mert mind a TIMSS, mind a PIRLS vizsgálat erre az évre esett. A táblázat pozitívumai közé tartozik, hogy megismerhetők belőle azoknak a kiváló magyar szakembereknek a neve, akik ezeket a nemzetközi vizsgálatokat hazánkban koordinálták illetve koordinálják.

         A harmadik szakirodalomból szintén egy összefoglaló táblázatot választottam, amely szempontok szerint csoportosítva tárja elénk az IEA és a PISA vizsgálatok hasonlóságait és különbségeit. A PISA vizsgálatokról már nemcsak a pedagógusok, hanem a laikusok is hallottak, az IEA vizsgálatai véleményem szerint nem közismertek a pedagógustársadalomban. Azt pedig végképp nem tudnák sokan megmondani, hogy a kétféle nemzetközi mérés között milyen eltérések lehetnek, miért is van szükség mind a két mérésre. B. Németh Mária összefoglalása nagyon szemléletes és lényegre törő. Két fontos szempontot emelnék csak ki, ahol lényeges különbség van a két mérés között: az egyik a vizsgálat szempontja, a másik pedig maga a mérőeszköz. A természettudományos vizsgálatok, a táblázat legutolsó szempontja a szakirodalom keletkezési időpontjában ismert méréseket tartalmazza.

 

 

Felhasznált irodalom:

Balázsi Ildikó, Balkányi Péter, Bánfi Ilona, Szalay Balázs, Szepesi Ildikó: A PIRLS és TIMSS 2011 tartalmi és technikai jellemzői, Oktatási Hivatal Budapest 2012

B. Németh Mária: A természettudományos műveltség mérése, MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 4. szám 499–526. 2003

Pedagógiai Lexikon II. kötet (főszerkesztő Báthory Zoltán, Falus Iván) Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997