Képességfejlesztés (Mikóné Cselényi Ágnes)
A képességfejlesztés fogalmáról
1.) Pedagógiai Lexikon, II. kötet, főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván, Keraban Kiadó, 1997. 89.o.
„A fejlesztő hatású tevékenységek tudatos pedagógiai tervezése és irányítása; ennek eredményeként alakul ki az egyén általános és speciális képességeinek az a rendszere, amely az adott tevékenység és a ráépülő tevékenységek magasabb szintű, sikeres végzését eredményezi. Az iskolai fejlesztés a tananyag feldolgozása (az ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása) során történik
A képességfejlesztés feltételei: 1. a kialakítandó képességek, képességrendszerek hierarchikus összerendezése, követelményekben való megfogalmazása; 2. a képességek egymásra épüléséhez igazodó tananyag és feladatok összeállítása 3. a tanuló önálló, aktív tevékenysége; 4. a képességszintek folyamatos ellenőrzése.
A képességfejlesztés célja a személyiség képességeinek maximális kialakítása, optimális szintre emelése.”
In: Lénárd E: Képességek fejlesztése a tanítási órán. Bp. 1982, Nagy S.: z oktatás folyamata és módszerei. Bp. 1993, Zsolnay J. Az értékközvetítő képességfejlesztő pedagógia. 1995
2.) Zakárné Horváth Ida: Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése (2003)
„A képesség fejlesztése meghatározott tananyag, ismeretanyag feldolgozásának folyamatában történik. A már kifejlődött képesség függetlenné válik az adott tananyagtól, s teljesen új információk megértése, elsajátítása során is dinamikusan működik.
A Pedagógiai Lexikon a képességekről – többek között – ezeket írja:
„Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke; tehetség. Minőségét, fokát részben az emberrel veleszületett adottságok, hajlamok, részben a környezeti hatások együttesének befolyására szerzett tapasztalatok (ismeretek, készségek) határozzák meg. Az emberrel veleszületett adottságokból, hajlamokból álló rátermettség tehát a képesség fejlesztésének természetes feltétele; maga a képesség az emberi tevékenység folyamán alakul ki. Vannak általánosnak mondott képességek (intelligencia, kreativitás), melyek a tevékenységformák széles körében jutnak kifejezésre; és vannak többé-kevésbé különleges képességek (kézügyesség, zenei képesség, élénk, képszerű fantázia, képesség egyes sportágakban eredmény elérésére).”
3.) Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. XIV. Fogalomtár
„A kompetenciafejlesztés része a nevelési-oktatási folyamatban. Célja az adott kompetencia használatához szükséges készségek és képességek fejlesztése. Ez szorosan kapcsolódik az adott kompetencia részét képező attitűd(ök) formálásához és az új ismeretek bővítéséhez is. A minden műveltségi terület tanulását és tanítását megalapozó anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének fő területei: a beszéd és a szóbeli szövegalkotás, a beszédértés, az olvasás és a szövegértés, valamint az írás és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése.”
4.) Fehér Irén- Lappints Árpád: Pedagógiai fogalomtár, Comenius Bt., Pécs, 2002, 50.o.
„A képességeknek megfelelő tevékenységek tudatos tervezése, szervezése és irányítása, amelyek eredményeként kifejlődnek az egyén épességei illetve képességrendszerei, amelyek birtokában az ezekre épülő tevékenységeket magasabb szinten, jó eredménnyel lehet elvégezni.”
5.) Pedagógiai Kislexikon, Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1996. 124.o.
„A képességfejlesztés két útja: célszerű az emberi erőforrások fejlesztésének két útját megkülönböztetni egymástól. Az egyiket nevezzük „inkább analitikus”, a másikat „inkább szintetikus” útnak. A különbségek a fejlődés céljából mutathatók ki. 1. Az „inkább analitikus” fejlesztési stratégia egymástól elhatárolt tulajdonságokat, képességeket tűz ki célul, az „inkább szintetikus” struktúra ezzel szemben eleve komplex képesség együtteseket célozza meg. 2. Az „inkább analitikus” fejlesztési stratégiának jobban megfelel a zárt technológia, az „inkább szintetikus” fejlesztési stratégia szívesebben alkalmaz nyitott technológiát. 3. Az „inkább analitikus” fejlesztés mielőbbi eredményeket produkál, az inkább szintetikus fejlesztés eredményei később mutathatók ki méréses módszerekkel.”
Összegzés:
A képességfejlesztés nem egy esetleges folyamat; tudatos, tervezett tanulásszervezést feltételez, melynek során a tanulók képességei egy magasabb szintre jut el. A sikeres képességfejlesztés több összetevőből áll: nagyon fontos meghatározni, hogy melyek azok a képességek, amelyeket fejleszteni akarunk. Majd ehhez rendeljük az objektív követelményrendszert. Nem mellékes a megfelelő tananyag, taneszköz kiválasztása, melyeknek mind az adott képesség fejlesztését kell szolgálniuk. Miután megterveztük a tanulási folyamatokat, folyamatosan ellenőrizni kell azokat, és szükség szerint módosítani.
Felhasznált irodalom:
Fehér Irén- Lappints Árpád: Pedagógiai fogalomtár, Comenius Bt., Pécs, 2002, 50.o.
Pedagógiai Kislexikon, Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1996. 124.o.
Pedagógiai Lexikon, II. kötet, főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván, Keraban Kiadó, 1997. 89.o.
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. XIV. Fogalomtár
Zakárné Horváth Ida: Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése (2003)