Hatékonysági mutató (Hahnerné Feth Gabriella)

Hatékonysági mutatók

 Általános definíció 1. :

Hatékonyság: az a tulajdonság vagy jellemző, hogy valaki valamit jól csinál, a kívánt hatást hozva létre anélkül, hogy időt vagy pénzt pazarolna.

Forrás: Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó Budapest 1983. 525. o.

 

Általános definíció 2. :

Hatékonyság: 1. a kibocsátás és a ráfordítás viszonyszáma. A ráfordítás fajtájától függően különböző hatékonysági mutatók képezhetők, pl. az anyagfelhasználás, a tőke, a munkatermelékenység hatékonysága.

2. különnemű, egymással nem összemérhető kibocsátásokkal és ráfordításokkal leírható termelési eljárások összehasonlításából adódó értékelés. Egyik eljárás hatékonyabb a másiknál, ha ugyanahhoz a kibocsátáshoz legalább egyik ráfordításból kevesebbet használ fel, ill. ugyanazzal a ráfordítással legalább az egyik kibocsátásból többet eredményez.

Forrás: Magyar Nagylexikon (9. kötet) Magyar Nagylexikon Kiadó Budapest, 1999. 274. o.

 

Ez az általános meghatározás a különféle tudományágakban a legkülönfélébb definícióbeli árnyalatokkal egészül ki.

• Természettudományok:

A műszaki tudományokban a hatékonyság gépészeti mutatója a hatásfok, amely az energetikai folyamatból kinyert energia és a bevitt energia hányadosa.

Forrás: Nábrádi András és Pető Károly: Különböző szintű hatékonysági mutatók. In: Tartamkísérletek a mezőgazdaság szolgálatában. Debreceni Egyetem Kutató Központja, Debrecen, 2009. 1-21.o.  

• Közgazdaságtan:

Gazdasági hatékonyság: A ráfordítások értékének és az elért eredmény értékének aránya két lehetőség összehasonlítása során.

Forrás: Kopányi Mihály: Mikroökonómia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993

 

 

• Társadalomtudományok:

„A hatékonyság valamely rendszernek az inputok adatmennyiségre jutó outputmennyiséggel jellemezhető tulajdonsága, képletben: Hatékonyság = Output / Input. Másként: hatékony az a rendszer, amely minél több eredményt tud produkálni minél kevesebb ráfordítással.”

Forrás: Kökényesi József - Andriska Szilvia: Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2002

• Pedagógia:

Hatékonyság (nevelői): a nevelőmunkára fordított erőkifejtés és az elért eredmények aránya, azaz a pedagógiai tevékenység eredményessége. A nevelés hatékonyságára különféle mutatók alapján következtethetünk. Így:

• a rendszeres látogatások, jelentések alapján
• a növendékek nézetei, viselkedése, teljesítménye alapján
• a növendékek neveltségi szintjének felmérése alapján (felfogás/világnézet, magatartás, feladatmegoldás).

A tanulmányi teljesítmények hatékonyságának megállapítása egyszerűbb, mint a nevelésé, mivel a tanulási teljesítmények mennyiségileg könnyebben értékelhetők.

Forrás: Pedagógiai Lexikon. (2. kötet). Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997. 112.o.

 

„A hatékonyságot kétféleképpen is megközelíthetjük: adott erőforrásból kell minél többet kihozni, vagy minél kevesebb befektetéssel ugyanazt az eredményt elérni. Ez a kétféle értelmezés mégsem jelenti ugyanazt. Az első értelmezés szerint az a cél, hogy minél többet hozzunk ki a meglévő erőforrásainkból, a másik szerint viszont az, hogy valamit minél olcsóbban állítsunk elő. A közszféra és a közoktatás számára is a cél az, hogy minél többet hozzon ki magából, nem pedig, hogy egy adott szintet – ráadásul, ha ez a szint igen alacsony – minél olcsóbban biztosítson.”

A magyar oktatás hatékonyságára utaló indikátor lehet

• a pedagógus-ráfordítás, azaz az egy pedagógusra jutó tanulók száma, amely Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kedvező, hiszen kevés tanuló jut egy tanárra.
• az egy tanulóra vetített oktatási költség, amely a magyar közoktatásban alaposan elmarad az OECD-átlagtól.
• a tanulókra, gyerekekre szánt idő, amelyet leginkább a közvetlen tanításra szánt idő mutatja, amely nálunk nemzetközi viszonylatban alacsonynak tűnik.

Forrás: Lannert Judit: Hatékonyság, eredményesség és méltányosság. Új pedagógiai szemle 54. évf. 12. sz. 2004. december 3-15.

• Egyéni reflexió

A természettudományokban és a közgazdaságtanban a hatékonyság könnyen és számszakilag egyértelműen kifejezhető mutató. Pedagógiai értelemben az eredményesség – a tanulmányi eredmény segítségével - szintén egyértelműbben meghatározható; a hatékonyság már nehezebben.

A pedagógiai hatékonyság mutatóinak meghatározásához visszautalnék a legelső általános definícióhoz (ld. Magyar Értelmező Kéziszótár), amely véleményem szerint a legátfogóbban képes megadni a definíciót: a hatékonyság mutatója, hogy minden résztvevő fél (legyen az pedagógus, tanuló, vagy szülő) a saját szemszögéből vizsgálva elégedett a folyamattal és az elért hatással. Az elégedettség magában foglalja a befektetett energiát, időt, anyagi eszközöket és tükrözi a folyamatban való részvétel élvezetét is. Egy folyamat akkor hatékony pedagógiai értelemben, ha a résztvevők szívesen végzik azt, mert látják értelmét és nem érzik pazarlásnak a befektetett energiájukat, idejüket és esetlegesen anyagi eszközeiket.

 

Felhasznált irdalom:

Kopányi Mihály: Mikroökonómia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993

Kökényesi József - Andriska Szilvia: Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2002

Lannert Judit: Hatékonyság, eredményesség és méltányosság. Új pedagógiai szemle 54. évf. 12. sz. 2004. december 3-15.

Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó Budapest 1983. 525. o.

Magyar Nagylexikon (9. kötet) Magyar Nagylexikon Kiadó Budapest, 1999. 274. o.

Nábrádi András és Pető Károly: Különböző szintű hatékonysági mutatók. In: Tartamkísérletek a mezőgazdaság szolgálatában. Debreceni Egyetem Kutató Központja, Debrecen, 2009. 1-21.o.

Pedagógiai Lexikon. (2. kötet). Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997. 112.o.