Monitoring vizsgálat (Hockné György Éva)

FOGALOMTÁR   KIEGÉSZÍTÉSE  :  MONITORING VIZSGÁLATOK

 

I.Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó,Bp., 2002. 430.o.

Monitoring: ang. 1.” Megadott tárgykörre vonatkozó irodalmat, közleményeket számon tartó, összegyűjtő és a megrendelőhöz eljuttató (elektronikus) figyelőszolgálat. 2. körny.: A környezet állapotának folyamatos nyomonkövetése rendszeres megfigyelő és mérőhálózat alkalmazásával.”

2.Magay-Országh: Angol-Magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Bp., 2010. 760.o.

Monitoring: „figyelemmel kísérés, ellenőrzés.”

3.Magyar Értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Bp., 1972.941. o.

Monitoroz: ts ige Tud<(Természeti) jelenséget>tudományos módszerességgel, folyamatosan megfigyel.

Amennyiben nem általában nézzük meg a fogalom jelentését, hanem az oktatási rendszerre vonatkozóan és a vizsgálatok tükrében, úgy a következő meghatározásokat találhatjuk:

1.Mihály Ildikó: Összehasonlító mérés és értékelés a nemzetközi pedagógiai gyakorlatban. Új Pedagógiai Szemle, 2000.június 74-84.o.

„A szakma szerint kedvelt monitoring elnevezés többet fejez ki, mint a felmérés vagy a vizsgálat fogalmak. Bár az oktatás fontos aspektusaival kapcsolatban folytatott szisztematikus és tényleges adatgyűjtés tevékenységét is magában foglalja – országos, regionális vagy helyi szinteken – a monitoring tevékenység nem elégszik meg ennyivel. Az oktatási folyamat értékelésekor számításba vesz egyéb összefüggéseket is, pl. az oktatási folyamatba befektetett források nagyságát, egy-egy rendszer inputjának – outputjának különféle adatait. Szorosan kapcsolódik az értékeléshez, amely az adatgyűjtés célját elsősorban az adott helyzettel kapcsolatos értékítélet megfogalmazásában látja. Az eljárás kulcsfogalma a standard kifejezés, melynek a szakirodalomban 3 jelentését is elkülönítik: létezik tanulási alkalom-, tartalom- és teljesítménystandard.”

2.Báthory Zoltán: Rendszerszintű pedagógiai felmérések. Iskolakultúra, 2003. 8. sz. 16. o.

„Magyarországon a monitor-vizsgálatokat  nemzetközi vizsgálatok inspirálták,melyekhez külföldi mintát használtak (pl. NAEP), de két eredeti új elemet is építettek bele. Ezek: 1. A kulturális eszköztudás felmérése volt a cél. Eszköztudáson olyan ismereteket, készségeket és képességeket értettek, amelyek minden tanulási helyzetben szükségesek. Kezdetben négy eszköztudás-fajta azonosítása történt meg: olvasás-szövegértés, matematikai (problémamegoldás), informatikai-számítástechnikai ismeretek, készségek, valamint intelligencia. Ez később természettudományi teszttel egészült ki. 2. A monitor-rendszerű felmérések módszertani jellegzetessége a tanulási teljesítmények követése, a trend-analízis. A trend-analízisekhez ún. híd és lánc tesztfeladatokat készítettek a kutatók. (A híd feladatok két különböző felmérési időben alkalmazott azonos itemek, míg a lánc feladatok két különböző tanulói populációnál alkalmazott azonos itemek. „

3.Falus Iván (szerk.): Didaktika/Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. 388-389.o.

„Az oktatás eredményessége, hatékonysága, minőségének fejlesztése kulcsfontosságú. Sok országban a közoktatás irányításában, tervezésében rendszeresen felhasználják az iskolai teljesítmények nemzetközi összehasonlításának eredményeit és a teljesítmények időbeli változásait követő, különböző tantárgyakban, két-három évenként elvégzett ún. monitorvizsgálatok tapasztalatait. A több évfolyamra, életkori csoportra kiterjedő mérések lehetővé teszik a tanulmányi teljesítmények többféle szempontból való elemzését. Fontos, hogy a kritériumok egyértelműek legyenek, a rendszer minden szereplője számára hozzáférhetőek legyenek az eredmények. Országos és nemzetközi szinten is készülnek oktatási statisztikák az iskolák információs rendszerére építve. Az eredmények értékelésében, a minőség fejlesztésében fontos eszköz az iskolák, mint intézmények, külső (szakértői) és belső önértékelése.” (Magyarországon végzett monitorvizsgálatok időpontjai: 1986, 1991, 1993, 1995, 1997, 1999, 2001, …)

Reflexió

Megítélésem szerint monitorvizsgálatokon olyan méréseket értünk, melyeket hazai és nemzetközi standardokra alapozva végeznek. Ezek biztosítják a minőséget, az összehasonlíthatóság jogosultságát, hiteles eredményeket, pontos és összevethető információk (adatok) megszerzését. Az átvilágításhoz elengedhetetlen a folyamatos vagy rendszeres (2-3 évenkénti) nyomonkövetés, vizsgálat és ellenőrzés. A megadott tárgykörre vonatkozó összegyűjtött információkat továbbítják a megrendelőhöz.   Így meghatározó szereppel bírnak az oktatási rendszer feltételeire, működésére, teljesítményére..