G) Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása a középiskolában

A modellértékű státusz érvényessége
A jó gyakorlat megfelel a hatékonyság kritériumnak. A programban való részvétel­re igent mondó diákokat és mentorokat „egymáshoz rendeljük" Mivel nagy létszámú intézményben dolgozunk, ezért fontos a fejlesztési tervekkel való mentormunka átte­kinthetősége. Ezért minden negyedévben készül egy regisztrációs rendszer, ahova a 30 mentormunkát végző pedagógus beregisztrálja a fejlesztési terv elkészítésére és értéke­lésre szervezett team időpontját, ahol a szülő is megjelenik a diák mellett. Mivel az évi 3 értékelésen nem tud mindig minden érintett egyszerre jelen lenni, ezért koordinációs munkával is ellátható két esetben a feladat, de ekkor mentoroknak személyesen kell egyeztetni a terv felállításban érintett kollégákkal, szaktanárokkal, esetleg gyermekvé­delemmel, szülőkkel. Tehát a rendszer teljes szintjére kiterjed az egyéni fejlesztési ter­vekkel végzett munka, abban részt vesz szinte az egész tantestület, mert a HHH státuszú diákok magas száma az egész tantestület bevonását igényli. A fejlesztési tervek ellenőr­zését és szakmai értékelést egy szakértői team végzi, írásos megjegyzéssel ellátva a fej­lesztési terveket, illetve ellenőrzi a regisztrációs lista kitöltését és meglétét.
Eredményességének egyik mutatója, hogy a fejlesztési tervek teamben való elké­szítése során kimutathatóan nőtt a szülők személyes részvétele a folyamatban, illetve a diákok kompetenciáinak fejlődése mérhetően nyomon követhető. Szülői értekezleteken alulreprezentált a HHH státuszú szülők jenléte, ám a fejlesztési tervek elkészítésekor, il­letve értékelésekor évi egy alkalommal minimum megjelenik erre a tevékenységre a szü­lő. A fejlesztési tervek dokumentálják azt, hogy teamben készült-e, avagy koordinációval, tehát a folyamat nyomon követhető. A fejlesztési tervek és a teammunka tapasztalatait mérjük a diákok, pedagógusok és szülők körében. A mérések egyértelműen a pozitív atti­tűdváltást erősítik meg a fejlesztési tervekkel végzett munkában.
Méltányosság: A fejlesztési tervekkel való munka diákra, szülőkre és pedagógusokra gyakorolt hatása egyértelműen kimutatható a fejlesztési tervek hatékonyságának mé­résével, a kérdőívekre adott válaszokkal. Néhány ezek közül a diákokkal való munka ta­pasztalatairól: Bátrabban jelentkezik a diák az órán; Jobb lett a tanulmányi eredménye; Javult a társaival való kapcsolata; Többet tanul; Kevesebbet hiányzik a diák; Együttmű­ködőbbé vált; Erősségeivel tisztában lett; Önbizalma nőtt.

A modellértékű gyakorlat rövid leírása
Az egyéni fejlesztési tervek (továbbiakban EFT) használatával célunk segíteni diák­jainkat azáltal, hogy velük együtt rendszerszemléletben dolgozunk, szisztematikusan gondolkodunk és ennek megfelelően tervezünk. A diák felelősségvállalását erősíthetjük ezzel az együttműködéssel és dokumentummal is. Az EFT segítségével cél nem csak a tanulás oldaláról, hanem többféle szempontból támogatni a diák személyiségét, helyze­tét, családi körülményeit. A készítés folyamatában többféle forrásból tájékozódhatunk, nem egyoldalúak az információink, ezáltal adaptívabb fejlesztési folyamatot tervezhe­tünk. Átlátható a fejlesztés, segítés folyamata nemcsak a pedagógusoknak, hanem a szü­lőknek és a diákoknak is. Az apró lépések elve mellett távlati célokban is gondolkodunk az EFT készítésekor, a továbblépés lehetőségeit is átgondoltatjuk készítőivel. Az EFT alkalmazásával megvalósul a diák komplex pszicho-szociális gondozása, ezen keresztül is láthatóbbá válik és feltérképeződik a segítségnyújtásban lévők köre. Alkalmazása arra ösztönöz, hogy ne csak a saját benyomásainkra hagyatkozzunk, hanem a kollégák, szülők és legfőképpen a diák véleményére is, annál is inkább, mert igénylik is ezt. Így a diákkal kapcsolatban lévő személyek team-munkáján alapulj a fejlesztés folyamata.
Az EFT bátran módosítható, kiegészíthető, kivehetőek részletek belőle, hiszen min­den esetben ennek az adott személyre (segítettre és segítőkre) kell vonatkoznia. Célunk ennek a rugalmas, diák szükségletekhez igazodó szemléletnek a kiterjesztése a tantestü­letben az EFT alkalmazásán keresztül.
Fontos továbbá az egyéni fejlesztési terv köré szerveződött teammunka és kommuni­káció fejlesztése. Eredményesen járul hozzá a kommunikációs kompetenciák fejlődésé­hez, nem csak a diák, hanem a tanár oldaláról is, hisz egy másik szintű együttműködési formára kondicionálódik, mint eddigi gyakorlatában. Az együttműködés keretében mód nyílik arra, hogy közösen hozott döntések szülessenek a probléma orvoslására, a feszült­ségek kibeszélésre, ami által mentálhigiénés funkciót is betölt. Támogatja a pedagógu­sok segítő és együttműködési attitűdjének kifejlesztését. Hiszen az EFT teamben ké­szül. Ennek a szerveződési formának fő jellemzője a tanár és tananyag-központúsággal szemben a diákközpontúság. A tanár és tananyag-központúság kulcsfogalmai: vezető, irányító szerepkör. A team helyzet nem teszi lehetővé ezt. Helyette a diákközpontú pe­dagógus szerepének gyakorlása kényszerítődik ki, amelyben a pedagógus dolga egy olyan környezet, légkör megalkotása, melyben a diák feszültségmentesen él, működik és dolgo­zik. Személyközpontú tanácsadóvá, facilitátorrá fejlődésük a cél. Diák esetében segíti az önálló tanulási képesség fejlődését, magatartászavar kialakulásának megelőzését, fenn­tartja és erősíti a tanulási motivációt. Ezt mutatják a kérdőíves visszajelzések eredmé­nyei is. Egy másik szintű együttműködési formára kondicionálódnak a diákok is, mint eddigi gyakorlatukban. Az együttműködés keretében mód nyílik arra, hogy a diák a válla­lásait maga fogalmazza meg, ami sok esetben garancia annak betartására is. A szülőkkel való együttműködés önálló gondolkodást, véleményalkotást, elfogadást, a magunk kép­viseletét is megkívánja. Törekszünk tehát arra, hogy a szülők, ill. a család fele nyitottan és partnerként alakítsuk ki az együttműködés kereteit. Minden beiratkozáskor egy erre szerveződött csapat tájékoztatja a diákot és a szülőt az IPR és EFT lényegéről, felajánlja a programban való részvétel lehetőségét. Az EFT felállítására szerveződő teamek fontos szereplője a szülő és a diák. A szülők azonban nem mindig együttműködőek az iskolával. A kapcsolat javításának fontos eleme a megváltozott kommunikáció, melynek során a következőkre törekszünk. A szülővel való kommunikációban alapvetően a segítő szán­dékot hangsúlyozzuk! Kérjük a velünk való együttműködésre, erősítve őt abban, hogy rá, a véleményére is szükségünk van! Rugalmasan próbáljunk meg alternatív együttműkö­dési formákat találni, így például egyéni konzultáció/beszélgetés a szülőkkel, családláto­gatás mentorok által. Alapelvként fogalmazódik meg számunkra, hogy minden esetben tájékoztassuk a szülőket a gyermekükről, eredményeikről, fejlődésükről, adunk nekik lehetőséget arra, hogy velünk kapcsolatba kerüljenek, hívjuk a diákkal kapcsolatos meg­beszélésekre, éreztetve azt, hogy ez nem számonkérés, „tetemrehívás", hanem egy támo­gató együttműködés.
Iskolánk szép környezete, igényes terei, termei ösztönzőleg hatnak a diákokra a kör­nyezet megóvására is. A szülőkkel való beszélgetésekre két kényelmesen berendezett szobában van mód. Bár ennek igénybevétele még nem elterjedt a munkahelyi szocializá­ció során, de az a tapasztalat, hogy a szülőkkel és diákkal való hosszabb beszélgetésekhez egyre több pedagógus igényli ezt a kellemes környezetet.

Eredmények
Az egyéni fejlesztési tervek használatának eredményeit kérdőívvel mérjük a szülők, pedagógusok és diákok körében. A mérések összesített eredményei egyértelmű pozitív irányú elmozdulást mutatnak a fejlesztési tervekkel való munka megítélésben, a szülők­kel való kapcsolat minőségének fejlődésében és a diák kulcskompetenciáinak fejlődésé­ben.

Rövid történet
Az EFT-vel való munkát 2008-ban kezdtük el. 1000 diák jár iskolánkba, illetve 80 ta­nár dolgozik velük, 19,5 jelenleg a HHH státuszú diákok száma. Kihívást jelentett ekkora számokkal, „mamutintézményben" személyközpontúságot csempészni a rendszerbe. Első lépésben szerveztünk egy problémafeltáró napot, ahol kitapogattuk, milyen félel­mei vannak a pedagógusoknak, mik az elvárásaik, milyen tényezők húzódnak az ellen­állásaik mögött. Ezek feltérképezése után kezdtük el a munkát, beépítve e nap tapasz­talatait a tervezésbe. Megalakítottuk azt a multidiszciplinális munkacsoportot, aminek feladata volt a rendszer lehetőségeihez és kapacitásaihoz képest a lehető legtöbb embert bevonni ebbe a munkába. A munkacsoport többféle szakértelemmel bíró mentorokból alakult. Kulcsfeltétel volt a vezetői támogatás, aminek segítségével pályázatokon keresz­tül 4 mentort tudtunk bevonni a rendszerbe. Ez a team koordinálta a rendszer szintjén az EFT-vel való munkafolyamatokat. Kidolgoztuk több fordulón át az EFT végleges formá­ját. Belső képzéseket tartottunk, ahol az EFT használatára készítettük fel a kollégákat, illetve a visszajelzések alapján készítettük az „EFT és team munka" akkreditált képzésé­nek tematikáját. Minden beiratkozáskor munkacsoportunk tájékoztatta szülőket az EFT lényegéről, elkészítettük a szülőkkel és a diákokkal a közös munkát támogató szerződést. Pontosabb előfelmérést végeztünk a beiratkozáskor a HHH státuszt illetően, hisz diák­jaink 52 településről jártak be és pontatlan volt a HHH státuszt igazoló határozatok ki­adásának menete. Ki kellett alakítani a települések jegyzőivel egy bejáratot gyakorlatot. Ennek alapján az előfelmérésünk eredményeit eljuttattuk a települési jegyzőkhöz, akik azt összevetették saját nyilvántartásukkal és a nyilvántartásukból hiányzó nyilatkoza­tokat és határozatokat pótolták, majd iskolánk részére megküldték. Mára már zökkenő­mentes ez a folyamat. Ezzel a megoldással szinte duplára nőtt a határozattal rendelkező diákjaink száma. Az EFT-vel végzett munkák hatékonyságát mértük a szülők, diákok pedagógusok körében, majd ezekről rendszeres visszacsatolást adtunk a tantestületnek, SZMK-nak és a CKÖ-nek. Az EFT elkészítése és értékelő esetmegbeszélések szervezése megkívánta a pedagógusok folyamatos szakmai támogatását, illetve a rendszert átlátha­tóvá kellett tenni. Ezért elkészítettük minden aktuális negyed évben a regisztrációs táb­lázatot, ahova fel kellett iratkozni minden EFT-t koordináló pedagógusnak és megjelölni az esetmegbeszélések szervezett időpontját. Útmutatókat, szakmai kiadványokat készí­tettünk, amit az EFT mellékleteként csatoltunk az EFT használatához. A 4 munkacso­porttag között felosztottuk az EFT-vel dolgozó pedagógusokat, akik szakmai munkáját a hozzájuk rendelt mentor munkacsoporttag segítette. Évente két alkalommal beszedtük a fejlesztési terveket és szakmai észrevételekkel láttuk el. Ez megtörtént írásban, majd ezt követően személyes konzultáció révén segítettük az új információ beépítését. Folya­mattámogatásban gondolkodtunk. 3 éven át RADAR bemeneti méréseket végeztünk a 9. évfolyamos diákok (TÁMOP 3.3.7) körében és annak eredményeit beépítették az EFT-be annak felelősei. Diákok és szülők számára tájékoztatást szerveztünk iskolánk RADAR tanácsadója segítségével. Külön felelős koordinálta a pedagógusok munkáját a RADAR információk és EFT-ben való megjelenítése kapcsán. Jelenleg a tantestület újabb képzés előtt áll, hisz az EFT-vel dolgozó pedagógusok mindegyike részt vesz újabb akkreditált belső képzésen, ahol most már a team munka koordinálása, facilitálása és kommuniká­ciós helyzetgyakorlatokon keresztül a nehéz helyzetekre való felkészítés a cél. Pl.: „Mit tehetünk a sokat beszélőkkel? Mit tehetünk, hogy szóra bírjuk a szülőt, hogyan kezeljük a diák és kolléga ellenállását?"
Az EFT-vel való munkán keresztül elindult egy attitűdváltás, a személyközpontú vi­szonyulás elemei beszivárogtak a rendszerbe. Még sok tennivaló van az egyenletes szín­vonal biztosítása érdekében, de mérési mutatók igazolják az eddig viszonyulások pozitív változását is. Sok munka volt, de megérte.

A modellértékű gyakorlat megismerésének lehetőségei az intézményben
Honlapunkon a www.valyip.hu megtalálhatóak az egyéni fejlesztési tervek munkacso­port munkatervei.