E) Mediáció az iskolában

A modellértékű státusz érvényessége
Jogszerűség: Az intézmény a jogszabályi feltételeknek megfelelő beiskolázási gya­korlattal veszi igénybe a támogatást.
Hatékonyság: Jelenleg egy munkacsoport dolgozik a mediáció működtetésén. Az érintettek körének kibővítése azonban fontos, mert a pedagógusok szemléletváltozta­tása feltétele annak, hogy minél többen igényeljék a mediációt a fegyelmi tárgyalás he­lyett. Mivel a 26/2012 (V.9.) KIM rendelet kihagyta a kormányhivatal által fenntartott iskolákat az IPR támogatás igénylésének lehetőségéből, ezért nem áll forrás rendelkezé­sünkre a továbbfejlesztésre, ami segítené teljes mértékben a hatékonyság kritériumának való megfeleltetést. Pályázati keretből kívánjuk a továbbfejlesztést megoldani, ahol első­sorban akkreditált képzést szeretnénk megvalósítani az iskolai mediáció tapasztalatai alapján, majd belső képzés formájában valamennyi pedagógusunkkal megismertetni a mediáció hasznát és jentőségét, hogy valóban iskolai szintűvé váljék az alkalmazás és minden szempontból megfeleljen a hatékonyság kritériumának.
Eredményesség: Jó gyakorlatunk eredményességének bizonyítéka, hogy a mediációk számának növekedésével kimutathatóan csökken a magatartási problémákból adódó fegyelmi tárgyalások száma, és a diákok „eltávolítása" az iskolából. A kontrollülések dokumentációi is egyértelműen alátámasztják, hogy a felek tartják a mediációs megál­lapodásban leírtakat, tehát a fegyelemi tárgyalások már nem felfüggesztődnek, hanem megszűnnek. Továbbá kérdőíves felmérést végeztünk a tantestületben azon pedagógu­sok között, akik részt vettek mediációs üléseken. 12 főből 9 egyértelmű pozitív viszonyu­lásról számolt be, 3 fő számára nehezen viselhető helyzet volt a mediáció. Méltányosság: Mindenképpen méltányos, mert a mediáció „eleve" feltétele, hogy nem is jö­het létre az érintettek beleegyező, őket bevonó írásos nyilatkozatok és személyes jelenlét nélkül. Az írásos nyilatkozathoz személyes interjú is társul, ahol az érintettekkel személyes egyeztetés is történik. Konfliktusban érintettek: szülők, diákok, pedagógusok együtt vesznek részt a prob­lémára adandó válaszok kidolgozásában, saját nehézségeikre való megoldások keresésében részt vevő feleket saját konfliktusaik megoldásában aktív szerepre „kényszeríti" a mediáció.

A modellértékű gyakorlat rövid leírása
A modell bevezetésének indokoltsága
Az iskolai fegyelmi tárgyalások számának ugrásszerű növekedése felhívta a figyelmet arra, hogy a magatartási problémák hatékony kezelésére nincsenek a pedagógusok fel­készülve, illetve az egyre gyakoribb tanórai magaviseleti problémák „kezeletlenségének" következménye a diákok fegyelmi tárgyalásra való „delegálása". A pedagógusok által ér­zett tehetetlenség, a diákok tapasztalatai (miszerint kihágásaik hatékonyan nem „bün­tethetőek"), nem ösztönözték a feleket megoldások keresésére, hanem a fegyelmi tárgya­lást tekintették a büntető fórumnak. Ám a fegyelmi tárgyalás nem szolgálta a tőle elvárt célt: nem lehetett megszabadulni a problémáktól, a konfliktusok száma tovább emelke­dett, a tanár egyedül maradt nehézségeivel és a diák sem tudott magatartásán változtatni.
Ez a felismerés arra ösztönözte az iskola egy innovatív csapatát, hogy hatékonyabb megoldásokat keressen és dolgozzon ki ennek a helyzetnek a kezelésére.
A modell bevezetése az intézmény gyakorlatába
A mediáció gyakorlatát és lehetőségét bemutattuk a tantestületnek és beemeltük a munkahelyi dokumentumokba. Demonstrációs filmek segítségével belső szakmai mű­helyt szerveztünk a kollégák számára. Kidolgoztuk a mediáció eljárásrendjét, igénylésé­nek módját, a szülők diákok, kollégák tájékoztatásának menetét, az egyéni beszélgetések lehetőségeinek feltételrendszerét (személyközpontú megoldásokban gondolkodunk). Kidolgoztuk az ehhez kapcsolódó dokumentumokat és nyilatkozatokat, majd azokat il­lesztettük a fegyelmi eljárás menetébe. Kidolgoztuk a mediáció iskolai specifikumainak elemeit, a kontrollülések menetét. Együttműködési megállapodást kötöttünk a gyermek­védelmi szervezetekkel, akik ellátják szükséges esetben a diák érdekképviseletét, hogy a mediátor pártatlan tudjon maradni és csak a folyamatra tudjon figyelni. Mindemellett folyamatosan elindult 6 tanár mediációra való kiképzése.
A modellértékű gyakorlat intézményi környezete
Erre a célra rendelkezésünkre áll kettő külön szoba: egy interjúszoba, megfelelő bú­torzattal és irodai eszközökkel felszerelve, és egy kényelmesen berendezett, színes falú másik szoba, mely barátságos légkört teremt az ide érkezők számára.

A modellértékű gyakorlat eredményessége
3 évre visszamenőleg, amióta a jó gyakorlat működik, megnéztük a fegyelmi tárgyalások számát. A táblázatból egyértelműen nyomon követhető volt, hogy a mediációs esetek szá­mának növekedése egyenes arányban áll a fegyelmi tárgyalások számának csökkenésével. Továbbá minden mediációs ülést követő 3 héten belül megtartjuk a kontrollülést, ahol a mediációs megállapodás tarthatóságának utánkövetése és „ellenőrzése" zajlik. A kont­rollülés azt a célt is szolgálja, hogy a diákokat viszonylag rövid és behatárolható időn be­lül meg tudjuk erősíteni, hogy képes volt viselkedésváltozásra, illetve vállalásaik betartá­sát néztük. A mediációs és kontrollülések dokumentációi ellenőrizhetőek.
A gyakorlat nyilvánossága
Két CD készült:

1. A mediáció tapasztalatait feldolgozó riport
2. Egy mediációs helyzetről készült, jelenetek értékelése, a változás bemutatása

 

Rövid történet
Meggyőződésünk volt, hogy a módszer bevezetésével több halmozottan hátrányos helyzetű, illetve impulzuskontroll-zavarokkal küzdő diák marad benn az iskola rendsze­rében, tapasztal meg saját élményben új megoldási lehetőségeket a vitás helyzetekben. A fegyelmi tárgyalásokon egy legalizált módja volt a problémásabb magaviseletű diákok iskolából való „eltávolításának." Sajnos ezek a megoldások intézményesen is rögzültek, pedig a büntetéssel nem szereztek új készségeket a diákok. A büntetés, példastatuálás, esetükben nem volt járható út, nem hozott megoldásokat a problémára, annál is inkább, mert a fegyelmi tárgyalás a diák magaviseletének változását célozta meg, de érintetlenül hagyta a diák viselkedésével szorosan összefüggő tanári reakciókat. A fegyelmi tárgyalás a „Mit nem?" kérdésre adott választ, de ezzel még nem tanulták meg a diákok és a peda­gógusok sem, hogy „Mit igen?".
A mediáció módszerének alkalmazásával új problémamegoldó módszerek integrálód­tak a szervezeti kultúrába, illetve a szereplők viselkedésrepertoárjába. Fontos itt kiemel­ni, hogy 2009-ben az iskolai konfliktusok kezelésére új fórumot teremtett a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, amely normasértés esetén lehetővé teszi az érintettek számára, hogy egy egyeztetési eljárásban vegyenek részt még a fegyelmi tárgyalás lefolytatását meg­előzően. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a fegyelmi lefolytatása előtt próbálják meg a mediáció lehetőségét is, mert ez hosszú távon is kedvező hatást gyakorol a kapcsolatok alakulására. Ebbe az egyeztető fórumba beemeltük a mediációt mint alternatívát, majd ennek megfelelően kidolgoztuk a tájékoztatás dokumentumait is a közoktatási törvény elvárásai és a mediáció szakmai feltételinek összefésülésével. TISZK szinten, jogásszal való folyamatos egyeztetéssel bedolgoztuk a pedagógiai dokumentumokba, leírtuk, milyen esetekben van mód mediáció alkalmazására, illetve lehetőséget teremtettünk az eltérő fokoztok tagintézményi szintű alkalmazására.
Ezt követően végiggondoltuk a célok megvalósításához szükséges további feltételeket.

1. Az iskolai mediációs eljárás bevezetésének egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok és diákok, szülők és egyéb érintettek tudjanak erről a lehetőségről. A tájékoztatásnak az volt a legegyszerűbb módja, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a „kötelességszegő" tanuló és szülei, pedagógusai figyelmét felhívtuk az egyeztető el­járás és/vagy mediáció igénybevételének lehetőségére. Ennek feltétele ugyanis, hogy ehhez minden érintett szereplő hozzájárul.
2. Másik fontos feltétel volt a kontraindikációk elkerülése végett, hogy ne függjön szo­rosan a mediátor az iskolai rendszertől, annak szereplőitől. Ezért javasoltuk, és java­soljuk, ha lehet, akkor a mediátor ne pedagógus szereplő legyen, hanem a rendszer más szintjén lévő segítő szakemberből kerüljön ki. Pl. iskolai szociális munkás, szoci­álpedagógus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember, pszichológus, gyógype­dagógus alapvégzettségű legyen.

• A jelentős hatalmi különbség a vitázó felek között nem jó irányba terelik a mediáció folyamatát - iskolai területen ennek több veszélye lehet. Az iskolai mediációban ta­pasztalt és jól képzett pedagógus szakember azonban képes lehet ezeket a helyzeteket kezelni, erre figyelni, folyamatos szupervízió mellett a dinamikát értelmezni.
• Fontos, hogy a mediátort valamennyi fél el tudja fogadni és higgyenek elfogulatlan­ságában. A mediátornak fel kell ismernie azokat a helyzeteket, melyben pártatlan­sága nem biztosított. Ezeket a helyzeteket nem vállalhatja. A mediációt csak olyan esetben irányíthatja a mediátor, ha nem érintett a konfliktusban, nem mélyen ismeri a szereplőket.
• Jó, ha mediátor párban tud dolgozni. A fenti folyamatok kivédésére lehet az iskolák­nak keresztbe mediálni, vagy párként külsős szakembert bevonni.
• Fontos, hogy biztosítva legyen idő a rendszer szintjén is a konfliktus megoldására, a mediáció lebonyolítására kellemes környezetben. Vagyis a mediációkat végző szak­emberek munkaköri leírásában legyen beemelve ez a fajta tevékenység. A működő­képesség feltétele továbbá, hogy a ha a résztvevők nem is találnak megoldást a vitára, de igényeljék annak rendezését, vagyis ha a felek nem kommunikáltak egymással, de hajlandóak leülni egymással, ez is fontos feltétel. Ha nem hajlandóak erre sem, még mindig biztosított a sétáló mediáció mint a mediáció speciális formájának alkalma­zása. Motiváló a megoldásra, ha a fennálló helyzetet mind a két fél rossznak tartja. Fontos az önkéntes részvétel.

 

A célok és feltételek megfogalmazása után folytattuk a gyakorlatot a személyi feltéte­lek megteremtésével. Iskolánkból 6 fő vett részt modulrendszerű mediációs képzésen. Közülük ketten rendszeresen vezetnek mediációs üléseket. Jelenleg a program tovább­fejlesztése folyik, amihez forrásokat keresünk. Szeretnénk akkreditált képzést indítani, valamint szuperviziót biztosítani a saját, valamint az érdeklődő iskolák számára.

A modellértékű gyakorlat megismerésének lehetőségei az intézményben

1. Képzés: iskolánkból 6 fő elvégezte a több modulos mediációs képzést, egy fő kisebb­ségi mediációs specifikációt is végzett, illetve IM listás mediátor szakértőként is dolgozik. Általuk szervezett szakmai műhelyek keretében mutatjuk be a jó gyakor­lat lépéseit, megismertetjük a résztvevőket a mediáció lényegével, céljával és ered­ményével.
   
2. Műhelyfoglalkozás keretében mediációs-kommunikációs technikák bemutatása, gyakorlása; mediációról készült CD megvitatása.
3. Honlapunkon a www.valyip.hu oldalon a mediációs munkacsoport munkaterve, illet­ve fotók a mediációról.
4. Szakmai dokumentáció bemutatása.
5. Az érintettek hozzájárulása esetén egy-egy fő részvétele mediációs ülésen.