F) Hátránykompenzáció tervszerű egyéni fejlesztéssel

A modellértékű státusz érvényessége
Jogszerűség: A jó gyakorlat megfelel a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-ban megfogalmazott ki­tételeknek, maximálisan igazodik a miniszter által kiadott Iskolai Integrációs Program fentebb felsorolt elemeihez. Pedagógiai programunk részeként szerepel az intézményi szabályozókban.
Hatékonyság: Iskolánk jó gyakorlata 6 éves fejlesztő munka eredményeként alakult ki. A kapcsolódó tevékenységeket minden osztályban (1.-8.) végzik a nevelők az osztályfőnö­kök irányításával a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a bevont hátrányos hely­zetű tanulóink körében. A jó gyakorlat alkalmazását teljes körűbbé téve kiegészítettük a szülők, és intézményi partnereink tevőleges bevonásával.
Eredményesség: Hozzáadott érték, eredményesség vizsgálata negyedévente törté­nik, az osztályfőnökök irányításával, illetve a szülők bevonásával. Félévente iskolai szin­tű előrehaladási statisztika készül a programban résztvevők eredményeiről.
Méltányosság: Intézményünk minden halmozottan hátrányos helyzetű tanulója be­vont a tevékenységekbe, a jó gyakorlat elemei az életkori sajátosságokhoz és egyéni sajá­tosságokhoz igazítottak. Negyedévente a tanulók eredményességének mérései utalnak az elért fejlődési szintekre, félévkor minden résztvevőre vonatkozó statisztika készül, melyben a többi tanuló teljesítményeivel is összevethetők az eredmények.

A modellértékű gyakorlat rövid leírása
A legtökéletesebben megvalósuló differenciálás valójában az egyénre szabott fejlesz­tés, ami nagy odafigyelést és következetesen felépített koncepciózus pedagógiai tevé­kenységet feltételez.
A személyiség fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a tanuló az éppen aktuális egyéni fejlettségi szintjének megfelelő tevékenységeket végezhesse az iskolában, tehát a külső hatások a megfelelő belső fejlettségi szakaszban érjék a gyermeket. Ezzel nemcsak a ta­nulási folyamatban lesz sikeresebb, hanem munkakedve is nő.
Az integrációs gyakorlatot folytató iskolánkban az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amelynek során úgy avatkozunk be a gyermek fejlődési menetébe, hogy a külső környeze­ti feltételek a tanuló egyéni sajátosságaihoz, fejlődési folyamatához igazítottak legyenek.
A fejlesztés tervszerű, következetes megvalósításához a vezérfonalat az egyéni fejlesz­tési terv adja, míg a megvalósulást az egyéni fejlődési napló prezentálja. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzációt célzó egyéni fejlesz­tési dokumentumaira kevés iránymutatás, követendő minta áll rendelkezésre. Jó gya­korlatunk hatékony eszköz a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejleszté­sének megvalósításához, mely a következő célokat kívánja szolgálni:

1. Tervszerű, hatékony tanuló megismerésre, mérési eredményekre alapozott, egyé­ni szükségletekhez igazodó kompetenciafejlesztés
2. A szülők eredményesebb bevonása a gyermek tanulási folyamatába
3. Javuljon a diákok tanulásban való sikeressége
4. A tanuláshoz kapcsolódóan pozitívabb attitűdjük alakuljon ki
5. Csökkenjen az évvesztés nélküli továbbhaladás
6. Növekedjenek a továbbtanulási esélyek
7. A hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének hatékony megvalósítása
8. Csökkenjenek a tanulók esélyhátrányai

 

Az egyéni fejlesztési terv és a kapcsolódó fejlődési napló eszköz ahhoz, hogy az egyéni igények és szükségletek felmérésére alapozva az egyén fejlesztését, s a fejlesztést segítő szolgáltatásokat megtervezzük, rögzítsük az egyén fejlődésének mérföldköveit.
A tananyagközpontú iskola egyszerre, egyformán közvetíti a tananyagot minden ta­nuló számára, a gyerekek egyéni szükségletei, lehetőségei nem kerülnek előtérbe, hiszen a tananyag áll a tanítási folyamat középpontban, és nem a gyermek tanulási folyamata.
Az egyéni fejlesztés maximálisan figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, egyéni szükségleteit. A tanulók közti különbségeket értékként kezeli, úgy használ ki ta­nulási, nevelési helyzeteket, hogy az, minden diák számára hatékony lehessen.
Az egyéni igények és szükségletek felmérésének készítése során felszínre kerülő prob­lémák kezelése érdekében az egyéni fejlesztési tervben kerülnek meghatározásra azok a tevékenységek, amelyeket a tanuló fejlesztése érdekében el kell végezni.
Az egyéni fejlesztési tervet az osztályfőnök és a tanulóval foglalkozó pedagógusok, szükség esetén szakemberek (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus bevonásá­val) készítik az egyénnel, annak szüleivel közösen. A terv készítésekor az egyén reális céljai és elvárásai a döntőek. Az egyéni fejlesztési terv a tanuló megismerésre, mérésekre épülő (általános és konkrét) célok meghatározásán túl tartalmazza az egyén fejlesztése, foglalkoztathatóságának javítása érdekében elvégzendő teendőket, valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyek megteremtik a fejlesztéshez, a normális működéshez szüksé­ges feltételeket, továbbá a megvalósítás ütemezését, a célok elérését gátló és segítő erő­forrásokat, a kockázatok számbavételét, valamint az elvárt eredményeket is.
A jó gyakorlat kiemelten szolgálja a gyermekek, szülők egyenlő hozzáférést a minő­ségi neveléséhez, oktatáshoz. A diákok tanulást segítő képességeinek, családi hátteré­nek, tanulási stílusának, érdeklődésének, szociális készségeinek, konfliktuskezelésének megismerése, az egyéni lehetőségekhez igazodó fejlesztés, tanulásszervezés, az egyéni, rugalmas tanulási időkeret biztosítása, az alapkészségek, kulcskompetenciák kiemelt fejlesztése, a kapcsolódó értékelési gyakorlat mindezt szolgálja.

A modellértékű gyakorlat eredményességét igazoló mérések leírása és eredményei
Az egyéni fejlesztés folyamatában az egyéni igények és szükségletek felmérésének készí­tése során felszínre kerülő problémák kezelése érdekében az egyéni fejlesztési tervben ke­rülnek meghatározásra azok a tevékenységek, amelyeket a tanuló fejlesztése, helyzetének javítása érdekében el kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervben megjelenik a diák és a szülő igényei, javaslatai, véleménye: a folyamatnak nem elszenvedői, hanem aktív, valóban bevont résztvevői. A terv készítésekor az egyén reális céljai és elvárásai, valamint a szülők partneri bevonása, hozzáállása szükséges, hisz az eredményesség szempontjából ezek döntőek.
Hozzáadott érték, eredményesség vizsgálata negyedévente történik, az osztályfőnö­kök irányításával, illetve a szülők bevonásával.
Félévente iskolai szintű előrehaladási statisztika készül a programban résztvevők ered­ményeiről, ekkor a többi tanuló teljesítményeivel is összevethetők az elért eredmények.

Rövid történet
Intézményünk 2004 óta végez tudatosan IPR intézményi innovációs tevékenységet (integrált oktatáshoz kapcsolódó módszertani és szervezetfejlesztés) - ez évtől folyama­tosan minisztériumi IPR pályázati támogatással.
2006 óta folyamatosan történt az egyéni fejlesztési dokumentáció kialakítása.
Olyan - mások számára is adaptálható - rendszert kívántunk kialakítani, mely az egyéni fejlesztő munkánkat nemcsak tervszerűvé, következetessé teszi, hanem egysze­rűen, rugalmasan alkalmazható a HHH tanulók integrált oktatásában.
Törekedtünk az egyszerű, és célszerű dokumentáció megalkotására, hisz a lényeg mégsem ezen van, hanem magán a megvalósult fejlesztésen: nehogy a végén „a sok papír között épp a legfontosabb, a gyerek vesszen el!" A jó gyakorlat a megelőzően kialakított tanuló megismerési, mérési anyagunkra épül.
Elkészült a rövid programleírás, és az adaptálható segédanyagok (modellek):

1. a bemeneti mérésekre (lásd hatékony tanuló megismerés jó gyakorlatunk) épülő egyéni fejlesztési terv
2. egyéni fejlesztési napló
3. tanulói portfólió lehetőségei (javaslat)
4. egyéni fejlesztő támogató tevékenységek, feladatok, játékok

 

melyeket hatékonyan alkalmazhatnak a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelé­sével-oktatásával foglalkozó általános iskolák, pedagógusok.

A modellértékű gyakorlat megismerésének lehetőségei az intézményben
Helyszíni megismerés lehetősége intézményünkben adott. Biztosítjuk a következő le­hetőségeket az érdeklődők számára:

1. hospitálás
2. képzések, tréningek
3. műhelyfoglalkozás
4. konzultációk

 

Jó gyakorlatunk összegző leírása, rövid tájékoztatás megtalálható a www.kosar. educatio.hu internetes felületen, valamint a www.sojtor-iskola.hu internetes oldalon is. A jó gyakorlatot kidolgozó kapcsolattartó személy: Bedőné Fatér Tímea.

Értékelés, azaz háromhavi árnyalt értékelés és az egyéni fejlesztés összefüggései

Az intézmény neve, címe: Szent István Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 9326 Szil, Dózsa u.1.
Szerző: Németh Szabolcs

A modellértékű státusz érvényessége
Jogszerűség: Az iskolánkban működik a megfelelő eszköz.
Hatékonyság: A fejlesztés a tanítók, tanárok, szülők és diákok önértékelésére, érté­kelésére épül.
Eredményesség: A fejlődési naplóban a célok 80-85%-ban teljesülnek.
Méltányosság: Mindenki rendelkezik értékeléssel és fejlődési tervvel.

A modellértékű gyakorlat rövid leírása
Az egyéni fejlesztéssel összefüggésben a kompetenciamérések értékelését alkalmaz­zák általában. A mérés során kerül meghatározásra, hogy mely területeken vannak hi­ányosságok, és mely területeken szorul fejlesztésre a gyermek. Ezzel azonban vélemé­nyünk szerint csak a tantárgyi szempontból értékeltük a pillanatnyi helyzetet, hiszen nagymértékben függött az adott időpontban megírt kompetenciamérés a mentális és a fi­zikai állapottól (reggelizett-e, előző este mikor aludt el, stb.). Nem mellékesen, de nagyon fontos feladatunk a tanév elején történő bemeneti felmérések elvégzése és alapos értéke­lése. Ezeknek a diagnosztikus felméréseknek segítségével megállapíthatjuk a gyermekek tudásszintjét, behatárolhatjuk azokat a területeket, melyek az elkövetkező időszakban a fejlesztések irányát adják. Sokszor elkövetjük azt az óriási hibát, hogy ezeket a diagnosz­tikus felméréseket osztályozzuk, érdemjeggyel minősítjük. Nem szabad, hiszen az elem­zésünk alapjául szolgáló tényadatoknak a kiindulópontjait adják a mérésekben szereplő feladatok megoldásai, vagy éppen hiányosságai. Az adott kiinduló állapot meghatározása jelenti, a honnan indulhatok, és hová szeretnék eljutni, célmeghatározó pedagógiai tevé­kenységünket. A honnan és hová kiegészül, a milyen módon tudom megtenni ezt az utat a tanulóval és a szülővel együtt. Amikor a tantárgyi diagnosztikus méréseket elvégeztük, szinte majdnem párhuzamosan, csak kis időeltolódással az árnyalt értékelést is elvégez­tethetjük a tanulóval és a szülővel. Ez nagyon sok segítséget nyújthat (akkor, ha őszinte), a fejlesztés irányára és kiterjedésére egyaránt. A helyes önértékelés és szülői értékelés, betekintést nyújthat a szülő és gyermek, a szülő és pedagógus, a gyermek és gyermek, a gyermek és pedagógus kapcsolatok mikéntjére, ami szintén nagyon fontos a kiinduló állapot, a fejlesztési célok, irányok, meghatározásához.
Milyenek lehetnek ezek a célok:
Gondolkodási képességek, emlékezet, figyelem, szenzomotoros képességek, nyelvi ké­pességek, téri-vizuális képességek, számolási képességek, tantárgyi tudás, tanulási stí­lus, Énkép, társas készségek, motiváció (az is, hogy mi motiválja), viselkedés.
Módszerek: megfigyelés, célzott megfigyelés, mérés.
A megismerési folyamat lezárult, tehát következhet a második szakasz, a célok és teendők, a fejlesztési tervek elkészítése az eddigi ismeretek, adatok, önértékelések és értékelések alapján.

Egyéni fejlesztési terv készítése

1. Állapítsuk meg, mi okoz nehézséget a gyereknek. Például egy második nyelv, mate­matika, tudományos szakszavak stb.
2. Derítsük ki, miért vannak ilyen nehézségei. Például auditív rövid távú memória vagy fonológiai feldolgozás terén.
3. Próbáljuk megállapítani, hogyan tanul. Például jobb-e a vizuális befogadásban.
4. Állapítsuk meg, milyen tanítási módszer segíti jobban a tanulásban.
5. Mindig kérdezzük meg magunktól, miért úgy közelítettük meg a dolgot, és van-e jobb út.
6. Állapítsuk meg hogy a terv főbb részeit „Ki fogja elvégezni? Milyen gyakran? Hol?"
7. Állítsunk a gyermekek elé ösztönző célokat. Minden foglalkozás a gyerek korától és képességeitől függjön.
8. Folyamatosan ismételjünk, és állapítsuk meg, miért nem sikerült elérni a kitűzött célt, vagy ha sikerült, akkor a gyermek képességeit megfelelően igénybe vette-e.
9. Gondoljuk végig, hogy vannak-e megvalósítható alternatívák, más lehetőségek, mint stressz vagy viselkedés kezelése, amelyeket jelenleg nem alkalmazunk.
10. Ne felejtsük el, hogy a gyerek csak úgy tudja kihozni magából a legtöbbet, ha az egész iskola együttműködik. Gondoskodjunk róla, hogy minden tanárt tájékoztassunk a ne­hézségekről, és arról, hogyan tudnak a helyzeten a legjobban segíteni.

 

A háromhavi értékelés milyen módon segíti a fejlesztési célok kialakítását és korrigálását:
A szöveges értékelés célja a tanulók sokoldalú fejlesztő megismerése, aktivitásuk, telje­sítményük növelésének támogatása, az önértékelés, önszabályozás kialakítása. Formáját, funkcióját tekintve komplex, hiszen lehet diagnosztikus, szummatív, önértékelő, fejlesztő.
A szöveges értékelést végezheti tanár, tanuló, tanulótársak, szülő. Jellemzői:

• Árnyaltabb, differenciáltabb, az értékelés szelektív, minősítő funkcióján kívül jóval nagyobb teret enged a folyamatos visszacsatolásnak, megerősítésnek, motiválásnak, informálásnak. Mindenkori célja a tanulók biztos önértékelésének kialakítása, meg­erősítése.
• Rugalmasan lehet vele értékelni, hiszen szummatív értékelésnél a helyi tanterv kri­tériumaihoz mérhetünk, folyamatos értékelésnél a tanulók aktuális teljesítményét a megelőző teljesítményhez hasonlítjuk, diagnosztizáláskor a szükséges ismeretek, készségek, az eszköztudás meglétét vagy hiányát regisztrálhatjuk.
• Gyermekközpontúsága révén a gyermek személyiségét fokozottan veszi figyelembe, lehetőséget ad az egyén erősségeinek, gyenge pontjainak árnyalt bemutatására, a sze­mélyes törekvéseket, célokat is tekintetbe veszi.
• Igazodik az egyénhez, a különböző képességű, különböző szinten fejleszthető tanulók integrációja közben lehetőséget ad a diákok együttes értékelésére.
• A teljesítményről nem csupán statikus tükröt tart, hanem bemutatja folyamatának alakulását is.
• Sokoldalú, aktív részvételt kíván az értékelttől éppúgy, mint a környezetétől, s a tanártól is.
• Komplex, az ismereteken túl kompetenciákat, képességeket, gondolkodási stratégiá­kat, érzelmeket, érdeklődést, motivációt, magatartást, társas viszonyulást is tükröz.
• Világosan tükrözi az iskola értékeléssel kapcsolatos elveit.

 

Az árnyalt értékelés jellemzői:

1. Fejleszti a tanulók egyéni cél- és feladatállítási stratégiáit, hozzásegíti a tanulókat a reális igényszint kialakításához, a cél egyéni felállításához, mérlegelve és igazodva az egyéni képességekhez, az elsajátított ismeret szintjéhez.
2. Segíti a siker és a kudarc feldolgozását. A helytelenítés, szidás helyett gyakoribb az elismerés, dicséret; s ez pozitív érzelmeket közvetít s alakít ki a tanulókban.
3. Alakítja a tanulók okfelismerését, megerősíti a tanulóban azt, hogy a siker a saját ké­pesség, szorgalom eredménye, a kudarc pedig a kis erőfeszítésé.
4. Segít meggyőződést kiépíteni arról, hogy az adottság, képesség nem megváltoztatha­tatlan tulajdonság, hanem az egyén tevékenységén keresztül alakul, változik, fejlődik.
5. Kompetenciaorientált, mert olyan fontos tényezők alakítására irányul, mint a belső tanulási motiváció, a reális önismeret, önértékelés, önszabályozó tanulás.
6. Individuális, mert a tanulót az aktuális fejlettségi szintjéből kiindulva kívánja fejlesz­teni. Ugyanúgy figyel a gyengékre, mint a kiválókra.

 

Az alkalmazott tanári teljesítmény-visszajelzés minden esetben legyen:

1. Fejlesztő: fejlessze a tanulót és a nevelés-oktatás színvonalát.
2. Sokoldalú: képes differenciáltan megragadni a tanulói tevékenység összetett jellegét.
3. Méltányos: szigorúan következetes, átlátható, a szubjektivitást tudatosan kizárni törekvő, a megszégyenítést kerülő.
4. Elméletileg megalapozott.
5. Kivitelezhető: sokoldalú, a gyakorlatban bevált, egyszerűen használható mód­szerek és eszközök felhasználásával történjen.

 

Az iskola vállaljon határozott szerepet a teljesítmény növelésében, fejlessze tudatosan a gyermekek körében

1. a tanulási technikát, stílust, stratégiát, módszert,
2. a kitartást,
3. az önszabályozó tanulást,
4. a problémamegoldást,

1. az érdeklődést, motivációt,
2. az egyéni és kooperatív tanulási utakat,
3. adjon világos, jól körülhatárolt kritériumot az értékeléshez,
4. a tanterv és a helyi tanterv töltsön be szabályozó kontrollfunkciót!

 

Közvetítsen modellt, mércét az önellenőrzéshez, önértékeléshez, segítse a reális én­kép kialakulását, növelje a tanuló önbizalmát.
Ennek lehetőségei a visszajelzésben:

1. Követelményállítás
2. Tanulási terv készítése
3. Konstruktív kritika: segítő orientációt tartalmaz, dicséretet is jelenthet.
4. Biztatás: a teljesítmény pozitívumaink kiemelése, a szorgalom és a képességek együt­tes tekintetbevétele, tanulási tanácsadás.
5. Kíváncsiság ébresztése, fenntartása.
6. Tevékenységkínálat: a tevékenység és alkotásigény kielégítetlensége motivációs za­varhoz, unalomhoz vezet. Motiváló tevékenység lehet a zene, tánc, aktivizáló játékok, játékszerek, sport, a szerepjáték, az egyéni, csoport, páros, kooperáció használata.
7. Tanulás megtanítása.
8. Tanulási játékok.

 

Az árnyalt értékelés tehát magában foglalja a szöveges értékelés minden tulajdonsá­gát, de annál sokkal komplexebb.

Összegzésül
Intézményünkben folyamatosan alkalmazzuk az értékelésekben és önértékelésekben kapott adatokat, ismereteket a fejlesztési tervek, célok és feladatok irányának meghatá­rozásában. Véleményünk szerint csak így, komplexen lehet együtt megvalósítani a teen­dőket, nemcsak a kompetenciamérésre támaszkodva.

Rövid történet
Intézményünk a 2009/10-es tanévben kezdődő TÁMOP 3.1.4 keretében fejlesztették iskolánk épületét. Ennek hozományaként került kötelezően a pedagógiai módszertani megújításon belül az IPR bevezetésére.
Először „megijedtünk", mert fogalmunk sem volt arról, hogy mi ez, kiket érinthet, mi­lyen eszközökkel, hogyan, milyen módszerekkel tudjuk megvalósítani.
Azután elkezdődtek a képzések a Megyei Pedagógiai Intézet irányításával. Közülünk nyolc pedagógus vett részt a könnyített IPR tanfolyamokon, melyek érdekesnek és hasz­nosnak, valamint gyakorlatiasaknak bizonyultak. A szakértők és trénerek (Mosolitsné Ildikó, Héczné Kati) sok gyakorlati feladattal és konkrét tevékenységi formákkal készí­tettek fel bennünket az IPR viszontagságaira.
Részt vettünk még Téten bemutató órákon, ahol a differenciálás gyakorlati alkalmazá­sát ismertük meg, majd mi is tartottunk az érdeklődőknek iskolánkban.
Pályázatokat írtunk és nyertünk pénzeket az IPR keretén belül az esélyegyenlőségi feladatok megoldására. Minden továbbképzésen részt vettünk, Keszthelyen Győrben, Sopronban, ahol kellően felvérteztek bennünket szakmailag, valamint a jogszabályok ismeretével.
Magunk is kértünk szakértőt (szupervíziót), hogy iskolánkban jó irányban haladunk-e, az IPR megvalósításában.
Sok szakmai segítséget kaptunk Bogdán Ivántól és csapatától, akik gyakorlati tevé­kenységek leírásával, segédanyagok biztosításával segítették munkánkat.
Működik a belső és külső hospitáció, gyakoriak a megbeszélések, hiszen a kapott se­gédanyagokat adaptálni kell intézményünkre.
A fejlesztési célok és feladatok meghatározása nemcsak a szaktanárok, hanem az osz­tályfőnökök feladata is, hiszen együttesen lehetünk csak eredményesek.

A modellértékű gyakorlat megismerésének lehetőségei az intézményben
Az érdeklődőknek hospitálási lehetőségeket biztosítunk a betekintésre, valamint a fejlesztőfoglalkozások megtekintésére, előzetes bejelentkezések alapján.