2.5. melléklet – Tanodák

A bátonyterenyei kistérség, ahol e program működik, az ország 33 leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. 1996 óta Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Esélyegyenlőség a mai Magyarországon Szövetsége7 azért dolgozik, hogy alternatív eszközökkel segítse az ott élő családokat. A sokféle tevékenység közül az egyik legjelentősebb a gyerekek délutáni segítése, a Tanoda-hálózat. Ez az iskolai esélyeket támogatási rendszerével növelő intézménytípus ugyan már elterjedt az országban az elmúlt tíz esztendőben, azonban a pályázati támogatások akadozása miatt a folyamatos működése nehezen fenntartható.
Berki Judit, egy olyan tanoda projektvezetője, amely a finanszírozási nehézségek ellenére sem zárt be, hanem folyamatos sikereket képes felmutatni. Õ készítette a következő összefoglalót a Tanoda programjukról. Kiemelten fontosnak tartjuk felhívni arra a figyelmet, hogy a tanodák működtetése jelentősen kiegészíti az iskolai esélyegyenlőség biztosítása érdekében nyújtott szolgáltatásokat, ezért az önkormányzatoknak fontos a velük való partneri együttműködés.
„Tanoda típusú programot vezetünk Bátonyterenyén 13 éve. 2011-tõl kezdődően Kisterenyén. Mátraverebélyben, Lucfalván egy Tanodahálózat működtetését kezdtük el, ahol 10 fős mentori szolgáltatást is kiépítettünk annak érdekében, hogy a szülői ház, az iskola, a Tanoda együttesen, összefogva próbáljon sikereket elérni a gyermekek társadalmi mobilizációja érdekében. Kiemelten támogatjuk a gyermekek azon célját, hogy minél magasabb arányban kerüljenek érettségit adó középiskolában, vagy végezzenek el hiányszakmát, amivel könnyebben találnak állást a munkaerőpiacon.
Jelenleg 208 gyermekkel dolgozunk együtt. A gyermekek 75%-a halmozottan hátrányos helyzetű, ami azt jelenti, hogy a szülők iskolai végzettsége nem magasabb, mint 8 általános. A hozzánk járó fiatalok 25%-a hátrányos helyzetű gyermek, a család jogosult a gyermekvédelmi kedvezmény igénybevételére. Gyermekeink 75 %-a roma gyermek, ezért fontos, hogy ismerjék saját kultúrájukat, hagyományaikat, azokat a művészeket, akik maradandót alkottak, és büszkén vállalják származásukat. A gyermekeink családjai nagyon sok problémával küzdenek. Legnagyobb és mélyen sújtó hátrányuk a tartós munkanélküliség, és az abból származó összes lemaradás. Ki nem fizetett közműüzemi tartozások, sok családban nincsen áram, gáz, a vízszolgáltatás is korlátozott. Tartósan mélyszegénységben élnek. A gyermekek számára a Tanoda nemcsak a tanulás és a szabadidő eltöltésének a helye, hanem a melegedésé, az étkezésé is, a boldogabb gyermekkor olyan helyszíne, ahol a mindennapok megélése a gyermek- és ifjúkor sajátosságait is figyelembe veszi.
Szervezetünk sok esetben szervez családi programokat, ahol „együtt a család". A közös vetélkedők, a kulturális rendezvények segítenek abban, hogy a szülők pár órára megszabaduljanak gondjaiktól, újra élvezzék az életet, és felszabadultan érezhessék magukat gyermekeikkel együtt. Többet tudjanak meg saját népük kultúrájáról, annak értékeiről, erősítve ezzel a közösséghez való tartozásukat. Fontos ez abból a szempontból is, hogy a gyermekek abban a korban tanulói a Tanoda közösségének, amikor keresik a választ arra, hogy ki vagyok én, honnan jöttem, mi az én szerepem. A gyermekek, és fiatalok számára az önismeret-a másik ember kultúrájának a megismerése és elfogadása a multikulturális környezet biztosítása a gyermekek, és fiatalok számára a más kultúrák tiszteletét elfogadását is jelenti, melyről ismerettel is rendelkeznek. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a gyermekink megismerjék a világot. Sok helyen jártunk, és készülünk is elmenni.
Fontosak a baráti kapcsolatok építése, a más városban élő fiatalokkal való ismerkedés, a nagy színházi látogatások, a kulturális rendezvényeken való részvétel. A nyári szünetekben is rendszeresen nyitva tartunk. Szabadidős foglalkozások, kirándulások teszik színessé a szünidőt. Minden évben Tanoda tábort szervezünk, ahol 2x1 hét során 80 fő gyermeket táboroztatunk. Jelenleg 15 szaktanárral dolgozunk együtt, 2 fő táncoktatóval, egy fő kézműves szakemberrel, két fő szociális végzettségű szakemberrel, akik közvetlenül a Tanodahálózatban mind a négy helyszínen dolgoznak - forgó rendszerben hétfőtől szombatig. Tanodánként 2 fő mentor, egy fő koordinátor, és egy félállású tanodasegítő dolgozik minden helyszínen. Ők azok, akik állandó jelenlétükkel biztosítják a gyermekek számára a biztonságot, a folyamatosságot. Kapcsolatot tartanak a családi házzal, a gyermekek iskoláival, a helyi társadalmi környezetben lévő intézményekkel, szükség szerint egészségügyi intézményekkel is. Folyamatosan fogadunk önkénteseket, gyakornokokat a tanodákban.
Végzős középiskolás tanodásaink előtt nyitva áll az út, hogy a tanoda közösségbe egy más szerepben is belépjenek, az utánpótlás biztosítása a szervezet fejlesztésének fontos eleme. Jelenleg is dolgoznak velünk olyan fiatalok, akik maguk is tanodásként kerültek be a rendszerbe- ma kollégaként vesznek részt a közös munkába. Gyermekeink minden nap kapnak egyszeri délutáni étkezést hétfőtől-péntekig, szombaton pedig tízórait biztosítunk..."

A kvalitatív vizsgálat fő eredményei⁵³

A REF által támogatott tanodák a vizsgált településeken civilszervezetek kezdeményezésére alakultak. A tanodavezetők és munkatársaik a tanoda alapításának fő okaként a tapasztalataik szerint nem megfelelően működő helyi szociális és oktatási szolgáltatásokat nevezik meg.
Az interjúalanyok a tanoda-program legfőbb értékeként az elfogadást, a befogadást, az érzelmi biztonság nyújtását, a fesztelen, játékos légkört, az egyes gyerekekre irányuló célzott figyelmet, a közösségteremtést, és a családias légkört említik meg. A tanulók leggyakrabban a tanodák játékos, kötetlen, fesztelen hangulatát, légkörét emelik ki különösen attraktívként.
Pozitívumként élik meg a gyerekek, hogy a játék és tanulás világát nem feltétlenül két egymástól különálló világként lehet csak elképzelni, hanem a kettő a tanodában találkozni tud. A tanodák légköre elősegítheti ilyen módon a tanulók tanulási motivációinak fejlődését, az önszabályozó tanulás kialakulását.
A tanodások egybehangzóan állították minden helyszínen, hogy szívesen járnak tanodába, szívesen töltik ott az idejüket, testvéreiket is magukkal viszik, illetve középiskolásként is visszajárnak. A tanoda működésének érdekében tett tanulói kezdeményezések, akciók a tanulói önszerveződés csíráinak megjelenésére utalnak. Az egymás elfogadásának élménye a, és az ehhez kapcsolódó kifejezések, mint a családias, közvetlen hangulat, empátia szintén a fókuszcsoportos beszélgetésekben gyakran megjelenő fogalmak. A válaszadó tanodások hangsúlyozzák, gyakran élik meg az iskolában az elszigeteltséget, amelyet a tanoda elfogadó, érzelmi biztonságot sugárzó légkörével kompenzálnak.
A szülői fókuszcsoportok során a tanodák kapcsán a leggyakrabban említett érték a kiemelt minőségű figyelem, amelyet gyermekeik a foglalkozások alkalmával kapnak. A szülők egyhangú véleménye szerint, amióta tanodába járnak a gyerekeik általános önértékelésük nagymértékben javult, nőtt az önbizalmuk.
A hátrányos helyzetű kistérségekben, illetve településeken a tanoda gyakran az egyedüli kulturális programokhoz való hozzáférési lehetőséget is jelenti, a szülők szerint enélkül a gyerekek soha nem jutnának el színházba, táborokba vagy kirándulni. Több esetben a nem közművesített roma telepeken lakó gyerekek alapvető higiéniai ismereteit is pótolja, azaz egyfajta kiegészítő másodlagos szocializációs-nevelő funkciót is ellát. Számos településen a szülők számára is szerveznek programokat, képzéseket, munkakeresésben is segítséget biztosítanak, illetve a személyes problémáikkal is a tanoda munkatársaihoz fordulhatnak. Így a tanodák, főként a kistelepüléseken egyfajta multifunkcionális - részben szociális, részben kulturális - helyi szolgáltató-közösségi központ szerepét is betöltik, s rendkívül komoly helyi társadalmi tőke alakul ki tevékenységük nyomán.
A vizsgált tanodák többsége jellemzően nem főállású munkatársakkal dolgozik. A legtöbb esetben megbízási szerződéssel foglalkoztatják az ott dolgozókat. Amennyiben van főállású munkatárs, az legtöbb esetben a szakmai vezető személyére korlátozódik. A legfőbb probléma e téren a szaktanári ellátottság hiánya. Financiális okokból az esetek többségében nem tudja megengedni magának a tanoda, hogy minden tudományterülethez biztosítson megfelelő szaktanárt. Gyakran nem szakirányú végzettséggel rendelkezők tanítanak bizonyos tárgyakat, s az is gyakori eset, amikor pedagógiai végzettséggel egyáltalán nem rendelkezőket foglalkoztatnak. A tanodai képzések minőségét és eredményességét nagyban befolyásolja, hogy mennyire tudnak adekvát módszertani és szakmai ismeretekkel felvértezett, gyakorlott, s lehetőleg nem a helyi iskolában dolgozó foglalkozásvezetőket alkalmazni.
A tanodák célcsoportját többnyire felső tagozatos általános iskolások alkotják, ugyanakkor a több éve tanodába járó diákok középiskolásként is gyakran visszajárnak. A tanoda működési rendje általában szeptemberben, a tanév kezdéskor, az ott tanuló gyerekek iskolai órarendjéhez igazítottan került kialakításra. A tanodák többségének esetében az iskolai órák után a gyerekek 2-3, helyenként 4-5 órát töltenek a tanodában. A részvétel a tanodák kétharmadában beosztás alapján történik, van ahol, azonban teljesen nyitott a tanoda, nincsenek beosztva a gyerekek, nincs meghatározott órarend, a gyerekek arra a foglalkozásra mennek be, ahova szeretnének.
A foglalkozások tartalmának tekintetében általánosan elmondható, hogy a legtöbb helyen az iskolai tananyagot követve szerveződnek a foglalkozások. A foglakozások túlnyomó többsége a korrepetálásra fókuszál, illetve reprodukálja az iskolai tanórán elhangzottakat bízva abban, hogy ha a gyerekekkel újra átveszik a tananyag főbb pontjait, azt jobban megértik és rögzítik a tanulók. A tanulásszervezési módszerek tekintetében sok helyen jellemzően kis csoportokban dolgoznak, ami ugyan nagyobb bevonódást tesz lehetővé a tanulók számára, viszont a legtöbb foglalkozásvezető a kiscsoportos forma dacára frontálisan tanít. A rendkívül hagyományos, s többnyire a helyi iskola pedagógiai kultúráját tükröző módszertani kultúrától csak néhány tanodában térnek el.
Egyéni foglalkozások keretében is zajlanak fejlesztések majd minden vizsgált tanodában. Néhány helyen a fejlesztés bemeneti mérés eredményei alapján történik, ezt fejlesztő pedagógus végzi, ez alapján alakítják ki az egyéni fejlesztési terveket, melyek egyben a foglalkozásokra való beosztás alapját is képezik. Ahol nincs bemeneti mérés, sem fejlesztőpedagógus, ott a napi foglalkozások tapasztalatai alapján biztosítanak lehetőséget egyéni fejlesztésre.
A legtöbb tanodának bizalmi kapcsolata van a szülőkkel. Emellett a helyi iskolával működnek együtt a tanoda program kapcsán. Van ahol ez az együttműködés, inkább csak az aktuális projektre korlátozódik. Emellett elmondható, hogy a legtöbb tanoda a helyi önkormányzattal, kisebbségi önkormányzatokkal, civilekkel, hagyományőrző és sportegyesületekkel működik együtt, valamint bizonyos esetekben a Biztos Kezdet és más programok kapcsán egyéb szervezetekkel, más településeken működő tanintézményekkel, szakmai szervezetekkel, hálózatokkal. Ezek az együttműködések főként konkrét programokhoz köthetők, meghatározott célú, időtávra szóló alkalmi együttműködések, hosszútávú, tartós stratégiai partnerségre kevesebb példa található. Jellemző még, hogy a helyi általános iskola és a legtöbb tanoda között a tanoda programra korlátozódik az együttműködés, más típusú közös projektben, programban nem kooperálnak. Többek működnek még közösen családi napközi programmal, illetve néhányan tartják a kapcsolatot a többi tanodával, illetve helybeli kulturális intézményekkel. Bizonyos esetekben családsegítő és átmeneti otthonokkal is dolgoznak együtt.
A fókuszcsoportos beszélgetések során sem a tanulók, sem a szülők nem tartanának fontosnak nagyobb változtatást a tanoda jelenlegi működésében. A tanulók alapvető tartalmi változásokat nem szeretnének, de bizonyos esetekben tágabb fizikai teret, nagyobb udvart preferálnák, illetve az infrastrukturális ellátottság tekintetében voltak javaslataik az épületek felújításával kapcsolatban.
A szakmai vezetők és foglalkozásvezetők részéről főként a szaktanári ellátottságra vonatkozóan születtek javaslatok. Szeretnének kapacitásbővítést elérni, professzionálisabb képzési struktúrát, több foglalkozással, esetenként tanulástechnikákat oktató szakember felvételét, illetve drámapedagógus foglalkoztatását a magasabb szakmai minőség céljából és hatékonyság céljából. Több férfi kolléga alkalmazását látják szükségesnek, illetve bizonyos esetekben szeretnék elérni, hogy a megbízási szerződéses jogviszonyban náluk tanító pedagógusok főállásban taníthassanak a tanodában. Megfelelő anyagi források megléte esetén több szabadidős tevékenységet, táboroztatást szerveznénk, valamint a tanodai felszerelések bővítésére, új számítógépek beszerzésére nyílna mód. A hosszabb, akár egész nyár ideje alatt, illetve hétvégeken tartó egész napos nyitva tartás alternatíváját a szakmai vezetők, foglalkozásvezetők, és gyerekek is egyaránt fontosnak tartanák.

 

---