Skip navigation

2. modul

 
A modul tartalmi célja: a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók iskolai sikerességét célul kitűző hazai programok és kötődő jogszabályok egy részének megismerése
A megvalósítás lépéssora:
  • Ráhangolódásként a hallgatók a „társadalmi távolság" gyakorlat5 során különböző szerepekbe helyezkedve saját élményt szereznek arról, milyen dimenziók mentén jelenhetnek meg és növekedhetnek a tanulók közötti távolságok. (2.1. melléklet)
  • A hallgatók négyfős csoportokban tevékenykednek a csoporton belüli mozaik6 módszerét alkalmazva. A négy csoporttag más-más szöveget kap, melyek az alábbi témákhoz kapcsolódnak: Beiskolázás - körzetek, előnyben részesítés, deszegregáció; A képességkibontakoztató és integrációs felkészítés bevezetése; Arany János Program; Tanoda (2.2-2.5. melléklet) Az egyéni olvasás és jegyzet után szakértői csoportban7 közös jegyzet készül a résztémákról. A szakértői munka után mindenki a saját csoporttagjai számára megtanítja az általa feldolgozott tématerületet. A kölcsönös tanítást a szakértői csoportban készített közös jegyzet írásos csoportforgója8 segíti. Az oktató differenciáltan - csoportról csoportra haladva - támogatja a kiscsoportos tanítást, majd röviden összegzi, rendszerbe helyezi a tanultakat nagycsoportos szinten. Füllentős9 feladattal gyakorolják a résztvevők a tanultakat.
  • A hallgatók egyenként reflektálnak arra, hogy a tárgyalt téma és a feldolgozás módja miként alakította a hátrányos helyzetű tanulók iskolai és iskolán kívüli támogatására irányuló programjaira vonatkozó előzetes tudásukat, elgondolásaikat.
 
 

5 A gyakorlat során a hallgatók egy-egy szerepkártyát húznak, melyeken különböző családi háttérrel rendelkező, más-más élethelyzetben lévő diákokról szóló rövid leírások találhatók. A gyakorlat leírása a mellékletben található. (2.1. melléklet)
6 A kooperatív tanulásszervezés egyik leggyakrabban használt struktúrája a mozaik. A csoporton belüli mozaik ezen típusában minden csoport ugyanazt a témát kapja. A téma négy részre osztva kerül kiosztásra minden kiscsoport tagjai között.
7 A szakértői mozaik során az ezt megelőző csoporton belüli mozaikban a különböző csoportokban azonos témán dolgozók egyeztetése, pontosítása történik közös témájukról. Közben készülhet „szakértői jegyzet" közösen.
8 A kooperatív tanulásszervezés által használt írásos csoportforgó a csoportok közötti strukturált információ-megosztást segíti. A struktúra legfőbb sajátossága, hogy a kiscsoportban mindig annak a témának a tanítása zajlik, amelyik „szakértői jegyzet"-e a kiscsoport asztalán van. A tanítást követően a „szakértői jegyzetek" egy asztallal tovább haladnak körkörösen - így minden csoporthoz minden téma jegyzete eljut.
9 A füllentős feladat a kooperatív tanulásszervezésben lehetővé teszi a tanultak kreatív alkalmazását interaktív módon. A kiscsoportok annyi állítást fogalmaznak meg a kijelölt témáról, ahányan vannak. Az állítások közül egynek hamisnak kell lennie. Az állítások egyenként cetlikre kerülnek (minden csoporttag egyet felír). Ezt követően a kiscsoportok egymás számára felolvassák az állításaikat (minden csoporttag a saját maga által leírtat olvassa fel). A felolvasás után a többi csoport kiscsoporton belüli egyeztetéssel eldönti, hogy melyik volt a hamis a hallott állítások közül. A döntés után az oktató által adott jelre minden csoport egyszerre jelzi a megoldást (például a hamis állítás számát jelző kártya felmutatásával). Ha nem egyezik a megoldás, akkor az oktató vitát koordinál a résztvevők között.