Skip navigation

1. modul

 
A modul tartalmi célja: az oktatás területén megmutatkozó hátrányos helyzet fogalmának megközelítése, értelmezése; a vonatkozó jogszabályok megismerése. A (halmozottan) hátrányos helyzethez kötődő egyes statisztikai adatok elemzése.
A megvalósítás lépéssora:
  • Előzetes (otthoni) feladatként a hallgatók képet keresnek, mely hátrányos helyzetet mutat be. Egy kitétel van csupán: a képen ne szerepeljenek emberek.
  • Ráhangolásként a hallgatók bemutatják az általuk hozott képet, megindokolják, miért ezt választották, és rövid történetet írnak köré, megfogalmazzák az oktatáshoz kapcsolódó referenciapontokat.
  • Az oktató előadást tart a hátrányos helyzet fogalmáról, annak alakulásáról, a jelenlegi jogszabályi értelmezésről. PPT vagy Prezi készítése javasolt a mellékletben található tanulmányrészletek (Varga Aranka: Hátrányos helyzet az iskolarendszerben; Andl Helga - Kóródi Miklós - Szűcs Norbert - Vég Zoltán Ákos: Regisztráció, körzethatár, előnyben részesít) alapján. (1.1. melléklet) A szöveget a hallgatók másolatban megkapják.
  • A hallgatók négyfős csoportokban dolgoznak tovább. Az elhangzottak és a kapott szöveg alapján feladatküldést végeznek, melynek során először önállóan, majd csoportban dolgoznak.3
  • A csoportokon belül párok alakulnak, akik a továbbiakban adatok elemzését végzik - először önállóan dolgoznak a párok tagjai, majd megosztják egymással az új ismereteket. A párok egyik tagja az 1.2. melléklet, a másik tagja az 1.3. melléklet táblázatait elemzi a szövegben található magyarázat segítségével. A feladat zárásaként csoportban dolgoznak tovább: füllentős4 feladattal zárják a modul ezen részét.
  • A hallgatók kilépőkártyán rögzítik 1-től 10-ig terjedő skálán, hogy az órán mennyire sikerült pontosítaniuk, kiigazítaniuk és elmélyíteniük a témához kapcsolódó ismereteiket.
3 A feladatküldés lépései az alábbiak: 1. A csoport minden tagja megfogalmaz egy kérdést egy megfelezett írólapra (előzetesen K - azaz kérdés - betűvel jelöli meg azt az oldalt, ahová a kérdést írja), melyre az elhangzott előadás és a kapott szöveg alapján pontos válasz adható. A csoporton belül mindenki felteszi a kérdését, majd a csoport közös válaszát rögzítik a papír hátoldalára (V, mint válasz betűjellel ellátva). 2. A csoportok továbbküldik a kérdéscsomagot másik csoportnak, akiknek az a feladatuk, hogy mindegyik kapott kérdésre választ adjanak. (Egy hallgató egy kérdést olvas fel.) Amennyiben a papír hátoldalán levő válasz eltér az általuk megfogalmazott választól, ezt rögzítsék a papíron. 3. Ha visszaérkeztek a kérdéscsomagok a csoportokhoz, megbeszélik a vitatott válaszokat.
4 A füllentős feladat a kooperatív tanulásszervezésben lehetővé teszi a tanultak kreatív alkalmazását interaktív módon. A kiscsoportok annyi állítást fogalmaznak meg a kijelölt témáról, ahányan vannak. Az állítások közül egynek hamisnak kell lennie. Az állítások egyenként cetlikre kerülnek (minden csoporttag egyet felír). Ezt követően a kiscsoportok egymás számára felolvassák az állításaikat (minden csoporttag a saját maga által leírtat olvassa fel). A felolvasás után a többi csoport kiscsoporton belüli egyeztetéssel eldönti, hogy melyik volt a hamis a hallott állítások közül. A döntés után az oktató által adott jelre miden csoport egyszerre jelzi a megoldást (például a hamis állítás számát jelző kártya felmutatásával). Ha nem egyezik a megoldás, akkor az oktató vitát koordinál a résztvevők között.