4.1 melléklet: Menekültek, kísérő nélküli kiskorúak oktatási helyzete, interkulturális nevelés; az előadás segédlete
Az interkulturális nevelés helyzete
A magyar és nem magyar állampolgár gyermekek, tanulók magyarországi interkulturális nevelésének, illetve nevelés-oktatásának pedagógiai rendszere 2004-ben rendeletben szabályozásra került. Külön kiegészítő források álltak évekig rendelkezésre a nem magyar ajkú, külföldi állampolgárságú gyerekek után.35 A 2012/2013 tanévben hivatalosan 13 837 Magyarországon tanuló nem magyar, illetve kettős (magyar és egyéb) állampolgárságú tanuló volt. Nem áll rendelkezésre pontos adat arról, hogy a feltehetően magyar ajkú bevándorlókat is jelentő bevándoroltak (bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezett 4 468 fő) és kettős állampolgárok (5 010 fő) között mennyi a magyar származású óvodás és iskolás. A szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja 2 311 fő, míg a menedékjogot kérő, menekült, menedékesek létszáma csak 341 fő volt.
Az utóbbi párszáz fős létszámból nem nehéz következtetni arra, hogy a menedékkérők nem tudnak sem az országhatáron belül maradni,36 sem az iskolarendszerbe bekerülni. A migránsok és menedékkérők között 2012-ben a kísérő nélküli kiskorúak száma korábban még soha nem tapasztalt mértékben nőtt, összesen több mint 80037 családjától elszakított fiatalt fogott el a rendőrség; többségében Afganisztánból érkeztek. Az iskolai adatokhoz hasonlóan az egyéb külföldieket érintő adatok megbízhatatlanságára is felhívják a kutatók a figyelmet (Sík, 201338). A menedékjogot kérő magyarországi viszonylatban középiskolások korúak száma a 2012/2013-as tanévben csak 120 fő volt. Magyarországon még a fővárosban is alacsony a külföldiek aránya, a lakosságnak 2,1 százaléka volt (35 336 fő) volt külföldi állampolgár, ennél magasabb arány csak Szegeden jelentkezett, ahol a lakossághoz viszonyított harmadik országbeli külföldiek aránya 3,3 százalék39 volt 2009-ben.
Az Európai Unió oktatási közösségének tagjaként úgy kell megvalósítani a bevándorló gyerekek kulturális és nyelvi integrációját, hogy e gyermekek a folyamat során megőrizzék nemzeti identitásukat, anyanyelvüket, valamint kultúrájukat. Az Európai Tanács (2011) kiemeli, hogy a migráns hátterű gyermekek tanulmányi eredményét javíthatja, továbbá csökkentheti körükben a korai iskolaelhagyás kockázatát, ha kihangsúlyozzák a nyelvi sokszínűség értékét, ha az oktatási nyelvet nem anyanyelvként beszélő gyermekeknek segítséget nyújtanak az oktatási nyelv és adott esetben az anyanyelvük megfelelő elsajátításában, illetve ha a tanárokat is támogatják az eltérő nyelvi kompetenciával rendelkező gyermekek tanítása során.
Magyarországon az Interkulturális Pedagógiai Módszer bevezetésére 2004. szeptember 1-jén került sor, 2006-tól kiegészítő normatíva igénylésére is módja volt az oktatási intézményeknek. Az akkori oktatási miniszter a külföldi állampolgárságú gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról közleményt jelentetett meg. 40 Emellett a magyar mint idegen nyelv tanításához nem adtak ki tantervet, és évekig nem voltak tananyagok. A migráns tanulók fogadása nem rendszerszerű, hanem inkább eseti és intézményi döntések eredménye volt. A migráns tanulókkal kapcsolatos külföldi példák adaptálása civil kezdeményezéseken alapult.
A rendelkezésre álló, államilag kiegészítő forrásokkal is támogatott interkulturális programok alkalmazása évek óta alacsony hatékonyságú annak ellenére, hogy az oktatási intézmények kiegészítő támogatásának szabályozása elérhető volt41 a nappali rendszerű oktatásban részt vevő migráns gyerekek után. További probléma az idegenrendészeti szabályok újabb szigorítása mellett az oktatási programok gyengesége. Leghatékonyabban a közoktatási intézmények megfelelő felkészültsége segíthetné elő a migránsok integrációját. Jellemző az EU országaiban és Magyarországon is - míg a munka világában kevéssé -, hogy a gyerekeken keresztül sokkal könnyebben integrálódnak az EU-n kívülről érkező bevándorlók. Azokban a lakókörzetekben, ahol a bevándorlók és a magyarok magánemberként szomszédi viszonyban vagy az oktatási intézményeken keresztül kerülnek egymással kapcsolatba, sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a kooperáció kezdetleges csírái, amelyek valamilyen módon a kisgyermekek (létéhez) köthetők. 2011-ben az ENSZ a menedékkérő és menekült gyermekek, kamaszkorúak oktatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférését vizsgálta, és megállapította, hogy a magyarországi interkulturális oktatást a Migráns Integrációs Politikai Index III. (MIPEX) kedvezőtlen zéróként értékeli. Egyrészt a magyar hatóságok csupán korlátozott és idejétmúlt információkat közölnek az oktatási programokról, az iskoláktól nem várják el, hogy kielégítsék az újonnan érkezettek különleges szükségleteit, és hogy kihasználják a lehetőségeiket, vagy hogy a társadalmi sokszínűségről beszéljenek a tanulóknak. Másrészt a bevezetett interkulturális pedagógiai program nem ír elő kötelező érvényű követelményeket: az iskolák megítélésére van bízva, hogy létrehozzák-e saját interkulturális pedagógiai programjukat, ideértve a bevezetést és a nyelvet. A 2006-os interkulturális kezdeményezés nem ismert széles körben, és a végrehajtása sem megfelelő: az értékelések azt mutatják, hogy a szórványos, önkéntes és projektalapú kezdeményezések hatása és fenntarthatósága gyenge".42
A Nemzeti alaptanterv (110/2012. (VI. 4.) Korm. rend. a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről) továbbra is43 tartalmazza az interkulturális ismeretek elsajátítását és a kulturális sokszínűség tiszteletben tartását. Az alaptanterv szerint a pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Képzési anyagok - pedagógiai programok
2007-ben nemcsak az egyetemi hallgatókra, hanem a migráns tanulókra is gondolva koncepciót dolgoztak ki az 1-12. évfolyamokra a magyar mint idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez.44 Kerettantervét végül az OFI készítette el 2012-ben.45 A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatói fejlesztették ki az Együtthaladó Programot (http://egyutthalado.uni-miskolc.hu), amely migránsokat oktató intézményekben és szakemberek körében kezd elterjedni. Budapest-Kőbányán tanító pedagógusok kidolgozták az Interkulturális Pedagógiai Programot a migráns gyermekeket nevelő óvodák és az őket oktató iskolák számára.46 Ezenfelül az Önkéntes Interkulturális Pedagógiai Munkacsoport47 is kidolgozott egy módszertant, és kiadott egy segédkönyvet, amely a bicskei táborban lévő gyerekeknek szervezett pedagógiai foglalkozások tapasztalataiból született. Ebből a szempontból az alulról jövő pedagógiai innováció a migránsok oktatásának területén jól áll, viszont még jobb lenne, ha az elérhető képzési kínálat a migránsokat oktató szakemberek körében rendszerszinten megjelenne. A menekült gyerekeket oktató pedagógusok tankönyveket és munkafüzeteket hiányolnak, valamint egyszerű fejlesztő vagy rajzeszközöket. A menekült gyerekeket általában nem magyar mint idegen nyelv szakos tanár tanítja, pedig korábban is képeztek ilyen tanárokat, illetve 2010-ben már létrejött az ELTE Magyar Mint Idegen Nyelv Tanszéke, ahová minden évben 30-40 hallgató jelentkezik. Magyarország hosszú idő után 2013-ban fogadta el a Migrációs Stratégiát, amelyben célul tűzte ki az interkulturális nevelés-oktatás megerősítését és a migránsokat érintő oktatási folyamatok követését is.48
Jogszabályok - szabályok
Univerzális és standard szabályok jelenleg nincsenek kidolgozva, azaz nincsen protokoll arra, hogy ha hazánkba kerül egy külföldi gyermek, mennyi időn belül és milyen oktatási szolgáltatásban fog részesülni, mikor és melyik évfolyamba kerül. Az intézmények szokásjog, és nem paragrafus alapján utasítják el a gyermekek iskola felvételét, amennyiben nem rendelkeznek védőoltásokkal. Vámosszabadiban a befogadó állomás a földrajzilag illetékes település védőnőjétől várta hetekig, hogy beoltsa a gyerekeket, és e nélkül az iskola nem vette fel őket. Nincs szabályozva, hogy mennyi idő alatt kell beoltani egy gyermeket; a rendelet49 csak azt írja elő, hogy az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell, és ennek felelőse az oltás végzésére jogosult. Alaptörvénybe is ütközik, ha az ideiglenes elhelyezésre kijelölt, szabad férőhellyel rendelkező gyermekvédelmi vagy oktatási intézmények elzárkóznak a gyerekek felvételétől.50
Ami rendszerszinten inkább látszik, hogy a menekült tanulók esetében nem célja az oktatási rendszernek, hogy minél gyorsabban megtanítsa a tanulót magyar nyelvre, emellett nem célja minél hamarabb integrálni őt az életkorának vagy tanulmányainak megfelelő évfolyamra. Nincs a szintfelmérésére és az osztályba helyezésére kidolgozott egységes módszer. Nincs létszámszabályozás sem, amely meghatározná, hogy hány migráns gyerek legyen egy osztályban vagy egy iskolában. A gyermekek normál osztályokba való integrálása során követendő legjobb gyakorlatokról szóló iránymutatások kidolgozása elengedhetetlen. Az oktatási tárca, az illetékes minisztérium továbbra sem vezet statisztikai nyilvántartást arról, hogy az adott országból milyen anyanyelvű tanulók tartózkodnak a magyarországi iskolákban. Jelenleg arról áll rendelkezésre adat, hogy melyik származási országból hány fő és milyen osztályfokon vannak külföldi gyerekek, és az elmúlt évig hány intézmény igényelt kiegészítő támogatást. Magyarország megtagadja a dokumentumok nélküli migránsok számára nemcsak a teljes oktatási rendszerhez való hozzáférést (mint a MIPEX-országok fele), hanem a kifejezetten kötelező oktatáshoz valót is (csak Bulgária, Románia, Szlovákia jár el hasonlóan).51 Vonatkozik ez néhány legális migráns gyermekére is. A tankötelezettség 16 éves korhatárra történő leszállítása miatt az ezt az életkort már betöltött menekült gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak nem tartoznak a köznevelési törvény hatálya alá; az alapfokú iskolarendszer nem is fogadja őket. Azok a 16 éves kort betöltött fiatalok nem kerülnek be az oktatási statisztikába a korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók közé, akik a menekültügyi eljárás során a táborokban, befogadó állomásokban várakoznak, és teljesen nyilvánvalóan nem vettek részt semmilyen oktatásban a felmérést megelőző négy hétben.
A bevándorló gyerekek három csoportja különböztethető meg jogilag:52
A bevándorló gyerekek oktatásának három modellje különböztethető meg:
Angliában egy 2002-ben született törvény alapján a menekültjogot kérők és a bevándorlók számára befogadó központok létesültek, és itt történik a nyelvoktatás is.
Norvégiában 2004-től az általános iskolában joga van a tanulónak szeparált oktatásra norvég nyelven. Ezt addig veheti igénybe, amíg nem tud elég jól norvégul ahhoz, hogy a normál rendszerben tanuljon. Ha a tanuló kívánja, akkor az anyanyelvén is tanulhat. Az iskoláskor előtt kétnyelvű asszisztensek segítik a nyelvtanulást a nevelési központokban.
Ha Németországban egy normál osztályban 20%-nál több a bevándorló gyerek, számukra speciális osztályt nyithat az iskola. Vannak előkészítő osztályok, ahol heti 10-12 németóra van (45 perces). A normál osztályokban ezek a gyerekek heti 6-8 órában tanulnak németül.
Ausztriában is két évig lehet a korosztályon kívüli oktatást igénybe venni. A heti óraszám minimum 5-6 óra, maximum 12 óra.
Finnország a legliberálisabb, legelfogadóbb, mert a bevándorló gyerek számára az oktatási törvény biztosítja, hogy a kéttannyelvűség keretein belül az anyanyelvén tanuljon.
Cipruson a görög nyelv tanítására háromszintű intézményrendszer alakult ki:
A magyar és nem magyar állampolgár gyermekek, tanulók magyarországi interkulturális nevelésének, illetve nevelés-oktatásának pedagógiai rendszere 2004-ben rendeletben szabályozásra került. Külön kiegészítő források álltak évekig rendelkezésre a nem magyar ajkú, külföldi állampolgárságú gyerekek után.35 A 2012/2013 tanévben hivatalosan 13 837 Magyarországon tanuló nem magyar, illetve kettős (magyar és egyéb) állampolgárságú tanuló volt. Nem áll rendelkezésre pontos adat arról, hogy a feltehetően magyar ajkú bevándorlókat is jelentő bevándoroltak (bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezett 4 468 fő) és kettős állampolgárok (5 010 fő) között mennyi a magyar származású óvodás és iskolás. A szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja 2 311 fő, míg a menedékjogot kérő, menekült, menedékesek létszáma csak 341 fő volt.
Az utóbbi párszáz fős létszámból nem nehéz következtetni arra, hogy a menedékkérők nem tudnak sem az országhatáron belül maradni,36 sem az iskolarendszerbe bekerülni. A migránsok és menedékkérők között 2012-ben a kísérő nélküli kiskorúak száma korábban még soha nem tapasztalt mértékben nőtt, összesen több mint 80037 családjától elszakított fiatalt fogott el a rendőrség; többségében Afganisztánból érkeztek. Az iskolai adatokhoz hasonlóan az egyéb külföldieket érintő adatok megbízhatatlanságára is felhívják a kutatók a figyelmet (Sík, 201338). A menedékjogot kérő magyarországi viszonylatban középiskolások korúak száma a 2012/2013-as tanévben csak 120 fő volt. Magyarországon még a fővárosban is alacsony a külföldiek aránya, a lakosságnak 2,1 százaléka volt (35 336 fő) volt külföldi állampolgár, ennél magasabb arány csak Szegeden jelentkezett, ahol a lakossághoz viszonyított harmadik országbeli külföldiek aránya 3,3 százalék39 volt 2009-ben.
Az Európai Unió oktatási közösségének tagjaként úgy kell megvalósítani a bevándorló gyerekek kulturális és nyelvi integrációját, hogy e gyermekek a folyamat során megőrizzék nemzeti identitásukat, anyanyelvüket, valamint kultúrájukat. Az Európai Tanács (2011) kiemeli, hogy a migráns hátterű gyermekek tanulmányi eredményét javíthatja, továbbá csökkentheti körükben a korai iskolaelhagyás kockázatát, ha kihangsúlyozzák a nyelvi sokszínűség értékét, ha az oktatási nyelvet nem anyanyelvként beszélő gyermekeknek segítséget nyújtanak az oktatási nyelv és adott esetben az anyanyelvük megfelelő elsajátításában, illetve ha a tanárokat is támogatják az eltérő nyelvi kompetenciával rendelkező gyermekek tanítása során.
Magyarországon az Interkulturális Pedagógiai Módszer bevezetésére 2004. szeptember 1-jén került sor, 2006-tól kiegészítő normatíva igénylésére is módja volt az oktatási intézményeknek. Az akkori oktatási miniszter a külföldi állampolgárságú gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról közleményt jelentetett meg. 40 Emellett a magyar mint idegen nyelv tanításához nem adtak ki tantervet, és évekig nem voltak tananyagok. A migráns tanulók fogadása nem rendszerszerű, hanem inkább eseti és intézményi döntések eredménye volt. A migráns tanulókkal kapcsolatos külföldi példák adaptálása civil kezdeményezéseken alapult.
A rendelkezésre álló, államilag kiegészítő forrásokkal is támogatott interkulturális programok alkalmazása évek óta alacsony hatékonyságú annak ellenére, hogy az oktatási intézmények kiegészítő támogatásának szabályozása elérhető volt41 a nappali rendszerű oktatásban részt vevő migráns gyerekek után. További probléma az idegenrendészeti szabályok újabb szigorítása mellett az oktatási programok gyengesége. Leghatékonyabban a közoktatási intézmények megfelelő felkészültsége segíthetné elő a migránsok integrációját. Jellemző az EU országaiban és Magyarországon is - míg a munka világában kevéssé -, hogy a gyerekeken keresztül sokkal könnyebben integrálódnak az EU-n kívülről érkező bevándorlók. Azokban a lakókörzetekben, ahol a bevándorlók és a magyarok magánemberként szomszédi viszonyban vagy az oktatási intézményeken keresztül kerülnek egymással kapcsolatba, sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a kooperáció kezdetleges csírái, amelyek valamilyen módon a kisgyermekek (létéhez) köthetők. 2011-ben az ENSZ a menedékkérő és menekült gyermekek, kamaszkorúak oktatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférését vizsgálta, és megállapította, hogy a magyarországi interkulturális oktatást a Migráns Integrációs Politikai Index III. (MIPEX) kedvezőtlen zéróként értékeli. Egyrészt a magyar hatóságok csupán korlátozott és idejétmúlt információkat közölnek az oktatási programokról, az iskoláktól nem várják el, hogy kielégítsék az újonnan érkezettek különleges szükségleteit, és hogy kihasználják a lehetőségeiket, vagy hogy a társadalmi sokszínűségről beszéljenek a tanulóknak. Másrészt a bevezetett interkulturális pedagógiai program nem ír elő kötelező érvényű követelményeket: az iskolák megítélésére van bízva, hogy létrehozzák-e saját interkulturális pedagógiai programjukat, ideértve a bevezetést és a nyelvet. A 2006-os interkulturális kezdeményezés nem ismert széles körben, és a végrehajtása sem megfelelő: az értékelések azt mutatják, hogy a szórványos, önkéntes és projektalapú kezdeményezések hatása és fenntarthatósága gyenge".42
A Nemzeti alaptanterv (110/2012. (VI. 4.) Korm. rend. a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről) továbbra is43 tartalmazza az interkulturális ismeretek elsajátítását és a kulturális sokszínűség tiszteletben tartását. Az alaptanterv szerint a pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Képzési anyagok - pedagógiai programok
2007-ben nemcsak az egyetemi hallgatókra, hanem a migráns tanulókra is gondolva koncepciót dolgoztak ki az 1-12. évfolyamokra a magyar mint idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez.44 Kerettantervét végül az OFI készítette el 2012-ben.45 A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatói fejlesztették ki az Együtthaladó Programot (http://egyutthalado.uni-miskolc.hu), amely migránsokat oktató intézményekben és szakemberek körében kezd elterjedni. Budapest-Kőbányán tanító pedagógusok kidolgozták az Interkulturális Pedagógiai Programot a migráns gyermekeket nevelő óvodák és az őket oktató iskolák számára.46 Ezenfelül az Önkéntes Interkulturális Pedagógiai Munkacsoport47 is kidolgozott egy módszertant, és kiadott egy segédkönyvet, amely a bicskei táborban lévő gyerekeknek szervezett pedagógiai foglalkozások tapasztalataiból született. Ebből a szempontból az alulról jövő pedagógiai innováció a migránsok oktatásának területén jól áll, viszont még jobb lenne, ha az elérhető képzési kínálat a migránsokat oktató szakemberek körében rendszerszinten megjelenne. A menekült gyerekeket oktató pedagógusok tankönyveket és munkafüzeteket hiányolnak, valamint egyszerű fejlesztő vagy rajzeszközöket. A menekült gyerekeket általában nem magyar mint idegen nyelv szakos tanár tanítja, pedig korábban is képeztek ilyen tanárokat, illetve 2010-ben már létrejött az ELTE Magyar Mint Idegen Nyelv Tanszéke, ahová minden évben 30-40 hallgató jelentkezik. Magyarország hosszú idő után 2013-ban fogadta el a Migrációs Stratégiát, amelyben célul tűzte ki az interkulturális nevelés-oktatás megerősítését és a migránsokat érintő oktatási folyamatok követését is.48
Jogszabályok - szabályok
Univerzális és standard szabályok jelenleg nincsenek kidolgozva, azaz nincsen protokoll arra, hogy ha hazánkba kerül egy külföldi gyermek, mennyi időn belül és milyen oktatási szolgáltatásban fog részesülni, mikor és melyik évfolyamba kerül. Az intézmények szokásjog, és nem paragrafus alapján utasítják el a gyermekek iskola felvételét, amennyiben nem rendelkeznek védőoltásokkal. Vámosszabadiban a befogadó állomás a földrajzilag illetékes település védőnőjétől várta hetekig, hogy beoltsa a gyerekeket, és e nélkül az iskola nem vette fel őket. Nincs szabályozva, hogy mennyi idő alatt kell beoltani egy gyermeket; a rendelet49 csak azt írja elő, hogy az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell, és ennek felelőse az oltás végzésére jogosult. Alaptörvénybe is ütközik, ha az ideiglenes elhelyezésre kijelölt, szabad férőhellyel rendelkező gyermekvédelmi vagy oktatási intézmények elzárkóznak a gyerekek felvételétől.50
Ami rendszerszinten inkább látszik, hogy a menekült tanulók esetében nem célja az oktatási rendszernek, hogy minél gyorsabban megtanítsa a tanulót magyar nyelvre, emellett nem célja minél hamarabb integrálni őt az életkorának vagy tanulmányainak megfelelő évfolyamra. Nincs a szintfelmérésére és az osztályba helyezésére kidolgozott egységes módszer. Nincs létszámszabályozás sem, amely meghatározná, hogy hány migráns gyerek legyen egy osztályban vagy egy iskolában. A gyermekek normál osztályokba való integrálása során követendő legjobb gyakorlatokról szóló iránymutatások kidolgozása elengedhetetlen. Az oktatási tárca, az illetékes minisztérium továbbra sem vezet statisztikai nyilvántartást arról, hogy az adott országból milyen anyanyelvű tanulók tartózkodnak a magyarországi iskolákban. Jelenleg arról áll rendelkezésre adat, hogy melyik származási országból hány fő és milyen osztályfokon vannak külföldi gyerekek, és az elmúlt évig hány intézmény igényelt kiegészítő támogatást. Magyarország megtagadja a dokumentumok nélküli migránsok számára nemcsak a teljes oktatási rendszerhez való hozzáférést (mint a MIPEX-országok fele), hanem a kifejezetten kötelező oktatáshoz valót is (csak Bulgária, Románia, Szlovákia jár el hasonlóan).51 Vonatkozik ez néhány legális migráns gyermekére is. A tankötelezettség 16 éves korhatárra történő leszállítása miatt az ezt az életkort már betöltött menekült gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak nem tartoznak a köznevelési törvény hatálya alá; az alapfokú iskolarendszer nem is fogadja őket. Azok a 16 éves kort betöltött fiatalok nem kerülnek be az oktatási statisztikába a korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók közé, akik a menekültügyi eljárás során a táborokban, befogadó állomásokban várakoznak, és teljesen nyilvánvalóan nem vettek részt semmilyen oktatásban a felmérést megelőző négy hétben.
A bevándorló gyerekek három csoportja különböztethető meg jogilag:52
- A harmadik országot elhagyó szülők kiskorú gyermekei hosszú tartózkodási engedéllyel
- Menekültjogot kérő kiskorú gyermekek
- Illegális bevándorlók kiskorú gyermekei
A bevándorló gyerekek oktatásának három modellje különböztethető meg:
- Közvetlen integráció: a korosztálynak megfelelő normál oktatási keretben (a nyelvtanítás ad hoc jellegű), vagy normál óraszámnál nagyobb óraszámban kötelező jelleggel, az iskolai időkeretben, osztályon kívül
- Szegregált oktatás: az iskolában külön csoportban folyó tanítás, amely lehet átmeneti jellegű, de tarthat az egész tanév ideje alatt (speciális osztályok)
- Tanítási órákon kívüli, az életkortól független szervezett támogatású oktatás: ebben az esetben az a fontos, hogy az adott államban működik-e a támogatások intézményes rendszere
Angliában egy 2002-ben született törvény alapján a menekültjogot kérők és a bevándorlók számára befogadó központok létesültek, és itt történik a nyelvoktatás is.
Norvégiában 2004-től az általános iskolában joga van a tanulónak szeparált oktatásra norvég nyelven. Ezt addig veheti igénybe, amíg nem tud elég jól norvégul ahhoz, hogy a normál rendszerben tanuljon. Ha a tanuló kívánja, akkor az anyanyelvén is tanulhat. Az iskoláskor előtt kétnyelvű asszisztensek segítik a nyelvtanulást a nevelési központokban.
Ha Németországban egy normál osztályban 20%-nál több a bevándorló gyerek, számukra speciális osztályt nyithat az iskola. Vannak előkészítő osztályok, ahol heti 10-12 németóra van (45 perces). A normál osztályokban ezek a gyerekek heti 6-8 órában tanulnak németül.
Ausztriában is két évig lehet a korosztályon kívüli oktatást igénybe venni. A heti óraszám minimum 5-6 óra, maximum 12 óra.
Finnország a legliberálisabb, legelfogadóbb, mert a bevándorló gyerek számára az oktatási törvény biztosítja, hogy a kéttannyelvűség keretein belül az anyanyelvén tanuljon.
Cipruson a görög nyelv tanítására háromszintű intézményrendszer alakult ki:
- Heti 40 perces óra
- A heti óraszám a bevándorló tanulók számától függ:
- ha az osztályban 5 más nyelven beszélő diák van, akkor heti 3 óra
- ha az osztályban 6-10 más nyelven beszélő diák van, akkor heti 6 óra
- ha az osztályban 11-15, más nyelven beszélő diák van, akkor heti 9 óra
- ha az osztályban 16-20 más nyelven beszélő diák van, akkor heti 12 óra
- Kétnyelvű oktatás
A saját kultúra megőrzése
Sok országban a kormányok arra törekednek, hogy a bevándorló gyermekek ne felejtsék el az anyanyelvüket. E tekintetben kiemelkedő Dánia, Hollandia és Norvégia. Természetesen ehhez nem elég az elhatározás, mert anyanyelvi tanárok nélkül ez reménytelen. Az anyanyelv oktatása rendkívül fontos, mert csak így lehet a szülőhaza kultúrájáról, hagyományairól és történelméről átadni bármit is.
Sok országban a kormányok arra törekednek, hogy a bevándorló gyermekek ne felejtsék el az anyanyelvüket. E tekintetben kiemelkedő Dánia, Hollandia és Norvégia. Természetesen ehhez nem elég az elhatározás, mert anyanyelvi tanárok nélkül ez reménytelen. Az anyanyelv oktatása rendkívül fontos, mert csak így lehet a szülőhaza kultúrájáról, hagyományairól és történelméről átadni bármit is.
35 http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/vonatkozo-magyar/oktatasi-miniszter (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
36 Az elmúlt két évben átlagosan 1200-1400 fő kapta meg hazánkban a magyar állampolgárságot. 2012-ben menekültként kevesebb, mint 20 főt, oltalmazottként 88 főt ismertek el, és 148 esetben elutasították ezen kérelmeket. Az illegálisan Magyarországra érkezők száma 2011-ben meghaladta az 1 600 főt, 2012-ben pedig 2 074 főt tartott nyilván a Bevándorlási Hivatal. A menekültek többsége a rendőrségi statisztikákban jelenik meg, a legnagyobb létszámú - évi 10-11 ezer fő - azon külföldiek száma, akiket visszairányítanak, visszatoloncolnak a határon.
37 A Helsinki Bizottság határmegfigyelő programjáról szóló beszámolójában olvasható, hogy: ,,az ORFK adatai szerint 2012-ben összesen 875 családjától elszakadt kiskorút fogtak el, közülük 615 volt afgán, 76 pakisztáni, 34 algériai, 27 koszovói, 21 szomáliai, 18 marokkói, 13 ismeretlen, 11 szír, 11 bangladesi, 8 szerb és 7 líbiai állampolgár, összesen 28 állampolgársági kategóriában. Ezek a gyerekek főként 14 és 18 év közötti fiúk, ám akadt arra is példa, hogy ennél lényegesen fiatalabb, 5 éves gyerekeket fogtak el a rendőrség munkatársai."
38 Sík Endre: Magyar Tudomány, 2013. március. http://www.matud.iif.hu/2013/03/01.htm (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
39 Kőszeghy Lea: Külföldiek a magyarországi városokban, a harmadik országbeli külföldiek térbeli eloszlása a főváros területén belül sem egyenletes, 50%-uk 6 kerületben - X., VIII., XIII., XI., II., XIV koncentrálódik. Arányát és számát tekintve is kiemelkedő a harmadik országbeli külföldiek koncentrációja a főváros X., valamint VIII. kerületében. In: Hatásvizsgálat - ColourSchool Program - 2012/2013 (A hatásvizsgálatot a Bway Kft. végezte el a 2012/2013-as tanévben.) http://2012.colourschool.hu/pdf/ColourSchool_Hatastanulmany.pdf (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
40 http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/vonatkozo-magyar/oktatasi-miniszter (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
41 A 28/2012. (IV.27.) NEFMI rendelet 7. § (1). a) pontja alapján a nappali rendszerű oktatásban vehetik igénybe a menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyerekek után járó támogatást, feltéve, ha az iskola a tanulók nevelését, oktatását központi pedagógiai program adaptálásával szervezi meg.
42 A menedékkérő és menekült gyermekek és kamaszkorúak hozzáférésének javítása az oktatáshoz Közép-Európában. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, 2011. július http://www.unhcr.org/refworld/docid/4e9bf50615.html, vagy: Magyarország mint menedéket nyújtó ország. The UN refugees agency, 2012. 21. http://www.unhcr.org/cgi-bin/texis/vtx/refworld/rwmain/opendocpdf.pdf?reldoc=y&docid=4f9691622 (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
43 Az ilyen jellegű ismeretek elsajátításának követelménye már megjelent a korábbi Nemzeti alaptantervben (243/2003. (XII. 17.) Korm. rend. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) is.
44 Dr. Fejes Erzsébet és Dr. Kárpáti Tünde munkája alapján készítette Dr. Kárpáti Tünde, Dr. Majorosi Anna és Kuti Zsuzsa. A szerzők szerint addig az ideig a magyar mint idegen nyelv tankönyveket, segédanyagokat, módszertanokat elsősorban a felnőttek képzésére dolgozták ki a szakemberek, amelyek azonban nem voltak alkalmasak a 6-18 éves korosztály magyar mint idegen nyelv oktatására.
45 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet http://kerettanterv.ofi.hu/07_melleklet_miniszter/k1_07_egyeb/index_magyar_idegen.html (letöltés dátuma: 2014.12.20.). A kerettanterv viszont felmenő rendszerben működik, tehát az 1., 5., 9. évfolyamoktól kezdődően a 2013/2014. tanévtől indulva. Jelenleg még nem érvényes minden évfolyamra. A köznevelési törvény 92. § (8) szerinti nevelési és oktatási program még nem került kiadásra.
46 http://www.xpszk.hu/migrans-tamop-341 (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
47 Bukus Beatrix - Sikó Dóra: Menekült gyermekek fejlesztése. http://moly.hu/konyvek/bukus-beatrix-siko-dora-menekult-gyermekek-fejlesztese (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
48 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozat a Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020 ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiáról. (l. VI./2. Az interkulturális nevelés-oktatás erősítése a köznevelés területén, figyelemmel a nevelés-oktatás elméleti és gyakorlati kérdéseire.)
49 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (8) a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről. Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődébe, óvodába, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni. A hiányzó oltásokat az oltás végzésére jogosultaknak pótolniuk kell.
50 „A költségvetésből finanszírozott ellátást nyújtó intézményeket a tevékenységük gyakorlása során szerzett negatív tapasztalataik azok ellátása alól nem mentesítik. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében biztosított gyermeki jogokkal összefüggő visszásságot okoz, ha ideiglenes elhelyezésre kijelölt, szabad férőhellyel rendelkező gyermekotthon, a kísérő nélküli kiskorú befogadásától elzárkózik." (Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2731/2012. számú ügyben)
51 Migráns integrációs szakpolitikai index III. British Council és Migration Policy Group, 2011. http://www.mipex.eu/sites/default/files/downloads/magyarorszag_migrant_integration_policy_index_mipexiii_hu_bybritishcouncil.pdf (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
52 Simon Mária: A bevándorló gyerekek iskolai integrációja Európában. In: Új Pedagógiai Szemle, 2005. július-augusztus. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00094/2005-07-vt-Simon-Bevandorlo.html (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
36 Az elmúlt két évben átlagosan 1200-1400 fő kapta meg hazánkban a magyar állampolgárságot. 2012-ben menekültként kevesebb, mint 20 főt, oltalmazottként 88 főt ismertek el, és 148 esetben elutasították ezen kérelmeket. Az illegálisan Magyarországra érkezők száma 2011-ben meghaladta az 1 600 főt, 2012-ben pedig 2 074 főt tartott nyilván a Bevándorlási Hivatal. A menekültek többsége a rendőrségi statisztikákban jelenik meg, a legnagyobb létszámú - évi 10-11 ezer fő - azon külföldiek száma, akiket visszairányítanak, visszatoloncolnak a határon.
37 A Helsinki Bizottság határmegfigyelő programjáról szóló beszámolójában olvasható, hogy: ,,az ORFK adatai szerint 2012-ben összesen 875 családjától elszakadt kiskorút fogtak el, közülük 615 volt afgán, 76 pakisztáni, 34 algériai, 27 koszovói, 21 szomáliai, 18 marokkói, 13 ismeretlen, 11 szír, 11 bangladesi, 8 szerb és 7 líbiai állampolgár, összesen 28 állampolgársági kategóriában. Ezek a gyerekek főként 14 és 18 év közötti fiúk, ám akadt arra is példa, hogy ennél lényegesen fiatalabb, 5 éves gyerekeket fogtak el a rendőrség munkatársai."
38 Sík Endre: Magyar Tudomány, 2013. március. http://www.matud.iif.hu/2013/03/01.htm (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
39 Kőszeghy Lea: Külföldiek a magyarországi városokban, a harmadik országbeli külföldiek térbeli eloszlása a főváros területén belül sem egyenletes, 50%-uk 6 kerületben - X., VIII., XIII., XI., II., XIV koncentrálódik. Arányát és számát tekintve is kiemelkedő a harmadik országbeli külföldiek koncentrációja a főváros X., valamint VIII. kerületében. In: Hatásvizsgálat - ColourSchool Program - 2012/2013 (A hatásvizsgálatot a Bway Kft. végezte el a 2012/2013-as tanévben.) http://2012.colourschool.hu/pdf/ColourSchool_Hatastanulmany.pdf (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
40 http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/vonatkozo-magyar/oktatasi-miniszter (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
41 A 28/2012. (IV.27.) NEFMI rendelet 7. § (1). a) pontja alapján a nappali rendszerű oktatásban vehetik igénybe a menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyerekek után járó támogatást, feltéve, ha az iskola a tanulók nevelését, oktatását központi pedagógiai program adaptálásával szervezi meg.
42 A menedékkérő és menekült gyermekek és kamaszkorúak hozzáférésének javítása az oktatáshoz Közép-Európában. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, 2011. július http://www.unhcr.org/refworld/docid/4e9bf50615.html, vagy: Magyarország mint menedéket nyújtó ország. The UN refugees agency, 2012. 21. http://www.unhcr.org/cgi-bin/texis/vtx/refworld/rwmain/opendocpdf.pdf?reldoc=y&docid=4f9691622 (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
43 Az ilyen jellegű ismeretek elsajátításának követelménye már megjelent a korábbi Nemzeti alaptantervben (243/2003. (XII. 17.) Korm. rend. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) is.
44 Dr. Fejes Erzsébet és Dr. Kárpáti Tünde munkája alapján készítette Dr. Kárpáti Tünde, Dr. Majorosi Anna és Kuti Zsuzsa. A szerzők szerint addig az ideig a magyar mint idegen nyelv tankönyveket, segédanyagokat, módszertanokat elsősorban a felnőttek képzésére dolgozták ki a szakemberek, amelyek azonban nem voltak alkalmasak a 6-18 éves korosztály magyar mint idegen nyelv oktatására.
45 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet http://kerettanterv.ofi.hu/07_melleklet_miniszter/k1_07_egyeb/index_magyar_idegen.html (letöltés dátuma: 2014.12.20.). A kerettanterv viszont felmenő rendszerben működik, tehát az 1., 5., 9. évfolyamoktól kezdődően a 2013/2014. tanévtől indulva. Jelenleg még nem érvényes minden évfolyamra. A köznevelési törvény 92. § (8) szerinti nevelési és oktatási program még nem került kiadásra.
46 http://www.xpszk.hu/migrans-tamop-341 (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
47 Bukus Beatrix - Sikó Dóra: Menekült gyermekek fejlesztése. http://moly.hu/konyvek/bukus-beatrix-siko-dora-menekult-gyermekek-fejlesztese (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
48 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozat a Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020 ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiáról. (l. VI./2. Az interkulturális nevelés-oktatás erősítése a köznevelés területén, figyelemmel a nevelés-oktatás elméleti és gyakorlati kérdéseire.)
49 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (8) a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről. Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődébe, óvodába, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni. A hiányzó oltásokat az oltás végzésére jogosultaknak pótolniuk kell.
50 „A költségvetésből finanszírozott ellátást nyújtó intézményeket a tevékenységük gyakorlása során szerzett negatív tapasztalataik azok ellátása alól nem mentesítik. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében biztosított gyermeki jogokkal összefüggő visszásságot okoz, ha ideiglenes elhelyezésre kijelölt, szabad férőhellyel rendelkező gyermekotthon, a kísérő nélküli kiskorú befogadásától elzárkózik." (Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2731/2012. számú ügyben)
51 Migráns integrációs szakpolitikai index III. British Council és Migration Policy Group, 2011. http://www.mipex.eu/sites/default/files/downloads/magyarorszag_migrant_integration_policy_index_mipexiii_hu_bybritishcouncil.pdf (letöltés dátuma: 2014.12.20.)
52 Simon Mária: A bevándorló gyerekek iskolai integrációja Európában. In: Új Pedagógiai Szemle, 2005. július-augusztus. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00094/2005-07-vt-Simon-Bevandorlo.html (letöltés dátuma: 2014.12.20.)