1.2 melléklet: Migráció és menekültügy; az előadás segédlete
Migráció és menekültügy
Az előadás segédlete
1. Migráns (Migrant)
Leegyszerűsítve migránsnak nevezzük azokat a személyeket, akik elhagyják hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket azért, hogy letelepedési szándékkal (tehát minimum egy év tartózkodás) egy másik országba menjenek. A magyar jog nem ismeri ezt a szót, a migráns így alapvetően szociológiai, illetve köznyelvi fogalom.
2. Bevándorló (Immigrant)
A magyar jog nem ismeri a bevándorló fogalmat (a korábbi „bevándorolt” kategóriát a „letelepedett” váltotta fel), tehát a szónak jogi jelentése nincs. Hétköznapi értelemben a bevándorló szót olyan migránsokra használjuk, akik már hosszabb ideje tartózkodnak Magyarországon (ehhez gyakran társul a sikeres integráció képzete is). Az esetenként előforduló „illegális bevándorló” kifejezés ezért pontatlan és lehetőleg kerülendő.
A migráns és bevándorló kategóriák tehát − elfogadott köznyelvi használatuk ellenére − jogi értelemben nincsenek, az utóbbi kategóriát később a letelepedett váltotta fel. A migránsok speciális csoportját alkotják a menekültek,12 akik gyakran érvényes dokumentumok nélkül az üldöztetéstől való megalapozott félelem miatt hagyják el hazájukat. A közoktatás területén ezeket a fogalmakat tovább bonyolítja, hogy az intézmények a migráns tanuló”, „külföldi tanuló”, „bevándorló szülők gyermeke”, „bevándorló gyermek”, „nem magyar anyanyelvű tanuló”, „nem magyar ajkú tanuló”, „nem magyar állampolgárságú tanuló” stb. megjelöléseket is használnak.13 A közoktatási statisztikák nem egységesek, és teljes mértékben elfedik, hogy intézményenként kit értenek „külföldi tanuló” alatt. A közoktatásban részt vevő külföldi tanulók létszáma tartalmazza a magyar anyanyelvű tanulók létszámát is.
3. Befogadott (Tolerated Stay)
A magyar jog befogadottnak nevezi azt a nemzetközi védelemre szoruló külföldit, akit nem lehet hazájába visszaküldeni, mert ott üldözés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, vagy halálbüntetés áldozata lenne, de mégsem jogosult sem menekült, sem oltalmazott státuszra. A befogadott státuszt egy évre adják (utána hosszabbítható), és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét, azonban csak előzetesen megszerzendő munkavállalási engedéllyel. A befogadottak részére a magyar állam nem ad magyar úti okmányt (akkor sem, ha semmilyen úti okmánnyal nem rendelkeznek).
4. Menedékes (Beneficiary of Temporary Protection)
A menedékes státusz alkalmazását a magyar jog az úgynevezett tömeges menekültérkezés esetére helyezi kilátásba, a vonatkozó uniós szabályozás alapján. Ezekben az esetekben nincs lehetőség a menedékjogi eljárás egyéniesített lefolytatására az érkezők nagy száma miatt, továbbá szükséges a nagyszámú külföldi helyzetének azonnal rendezése. A menedékes státusz megadása így a menekültügyért felelős miniszter döntéseitől függ, és általában egy meghatározott csoportra vonatkozik (például az X és Y dátum között érkezett Z állampolgárságú személyek). A menedékes státusz által nyújtott védelem hangsúlyozottan ideiglenes jellegű, és feltételezi, hogy idővel sor kerül a tömegesen érkezett külföldiek visszatérésére vagy a nemzetközi védelmi igények egyéniesített meghatározására. A nemzetközi menedékjogi gyakorlatban ezt nevezzük ideiglenes védelemnek (temporary protection). Magyarország az elmúlt évtizedben nem alkalmazta a védelem ezen formáját. A menedékes szó tehát nem a menekült vagy a menedékkérő szinonimája, ezért ez a gyakori, ámde értelemzavaró használat kerülendő.
5. Menedékkérő (Asylum-seeker)
Menedékkérő az a külföldi, aki menedékjogi kérelmet terjesztett elő, és ügyében még nem született jogerős döntés. A menedékkérelemnek nincs semmilyen formai követelménye, benyújtható írásban és szóban, bármilyen nyelven. Ezt az az egyszerű tény indokolja, hogy a védelemre szoruló külföldieknek vajmi kevés fogalma van a nemzetközi menedékjogról vagy a magyar közigazgatási eljárás szabályairól, így bármilyen formai követelmény kizárná a leginkább kiszolgáltatott személyeket az őket megillető védelemből.
6. Menekült (Refugee)
Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja igénybe venni. Üldözés alatt a menedékjog vagy valamilyen kirívóan súlyos jogsértést (kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, rabszolgaság, szolgaság, halállal való fenyegetés, fizikai vagy nemi erőszak stb.), vagy több különböző sérelem összeadódó hatását érti (például súlyos és tartós diszkrimináció az élet több különböző és meghatározó területén). A meghatározott társadalmi csoport általában egy olyan csoportot jelent, amelyet egy „védett” (azaz veleszületett vagy más módon megváltoztathatatlan, az emberi méltósághoz szorosan kapcsolódó) tulajdonság határoz meg. Ilyen lehet a nemi identitás, a szexuális orientáció, a családi háttér, egy „visszacsinálhatatlan” múltbeli eseményen alapuló tulajdonság vagy a hivatás. A menekültek Magyarországon a magyar állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszt kapnak, az állam szükség eseten útlevelet is kibocsát számukra.
7. Migráns hátterű (Migrant Background)
A „migránshoz” hasonlóan ez is egy szociológiai kategória, ugyanakkor az európai szakpolitikai dokumentumok egyre gyakrabban használják ezt a kifejezést. Olyan személyekre alkalmazzuk, akik maguk nem migránsok, de felmenőik azok, és identitásukat, mindennapi életüket alapvetően meghatározza a migráció és a migráns lét élménye.
8. Oltalmazott (Beneficiary of Subsidiary Protection)
A magyar jog szerint oltalmazott státuszra az jogosult, aki nem menekült, ugyanakkor fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldése esetén úgynevezett „súlyos sérelemnek” lenne kitéve. A súlyos sérelem jelentése: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, vagy halálbüntetés, civil személy életének vagy személyének fenyegetettsége megkülönböztetés nélküli erőszak miatt, amelynek hátterében fegyveres konfliktus (például polgárháború) áll. Az oltalmazottak státusza és jogi helyzete több tekintetben hasonlít a menekültekéhez.
9. Harmadik ország (Third country)
Az Európai Unió szóhasználatában minden nem EU-tagállam úgynevezett harmadik ország. A magyar jog „harmadik ország állampolgárának” tekinti a nem uniós, továbbá nem norvég, izlandi, lichtensteini vagy svájci állampolgárokat.
10. Kísérő nélküli kiskorúak (Unaccompanied Minors)
Kísérő nélküli kiskorúnak nevezzük azokat a 18 év alatti, külföldi származású lányokat és fiúkat, akik mindkét szülőjüktől távol vannak, és akikről egy olyan felnőtt hozzátartozó sem gondoskodik, akinek ez a törvény vagy a szokásjog alapján feladata lenne. Kísérő nélküli kiskorúak lehetnek menekültek, menedékkérők vagy migránsok. A kísérő nélküli gyermekek különösen könnyen kizsákmányolhatók. A kísérő nélküli kiskorúak jogait a gyermekek jogairól szóló, 1989. évi ENSZ-egyezmény védi.
11. Állampolgárság
A migráns külföldiek szinte soha nem rendelkeznek a jogok olyan széles körével, mint egy állampolgár, így az integráció egyik végső fokának az állampolgárság megszerzését tekintjük. A magyar állampolgárság megszerzésének számos szigorú feltétele van, és először alapesetben 8 évnyi magyarországi tartózkodás után lehet folyamodni érte (ebbe például a külföldi egyetemi hallgatóként töltött vagy a letelepedési engedély megszerzése előtti évek nem számítanak bele). Az állampolgárság lehet vér szerinti vagy területi, vagy szubnacionális, szupranacionális.
12. Transznacionális migráció
A politikai es nemzeti határokon átívelő a transznacionális migráció. Ez a transznacionalitás akkor jellemző a migránsokra, amikor egy másik országban letelepedve nem szakadnak el a származási országuktól, szoros – családi, gazdasági, szociális, vallási, kulturális, politikai – kapcsolatot tartanak fenn a kibocsátó országgal, viszonyaik, aktivitásaik egyszerre két vagy akár több nemzetállamhoz kötik őket.
13. Áttelepítés
A menekültek nem mindig tudnak biztonságban visszatérni hazájukba, vagy végleg abban az országban maradni, ahol menedékjogot kaptak, például azért, mert továbbra is üldözés fenyegeti őket. Az ilyen helyzetekben megpróbálják egy biztonságos harmadik országba telepíteni őket. Az áttelepítés, valamint az önkéntes hazatelepülés és a helyi integráció a menekülteknek nyújtható három hosszú távú megoldás. Áttelepítés révén a menekültek törvényes védelmet, lakóhelyet és gyakran állampolgárságot kapnak azoktól a kormányoktól, amelyek belegyeznek abba, hogy eseti alapon befogadják őket.
14. A visszaküldés tilalma
A visszaküldés tilalma (non-refoulement) a nemzetközi menedékjog kulcsfontosságú alapelve, amely a menekülteket védi attól, hogy olyan területek határára fordítsák őket vissza, ahol életük vagy szabadságuk veszélynek lenne kitéve.
15. Családegyesítés
Az a folyamat, amelynek során a kényszerű vagy önkéntes elvándorlás révén egymástól elszakított családtagok újra egyesülnek egymással származási országukban vagy egy másik országban. Ha egy családot nem a saját országában egyesítenek újra, a másik országba való belépésükhöz szükség van az adott állam beleegyezésére.
16. Embercsempészet
A migráció egyik formája, amely a migránsok beleegyezésével történik, akik rendszerint fizetnek a csempészési szolgáltatásokért. Az embercsempészet kizsákmányoló jellegű, és veszélyes, sőt akár végzetes is lehet, de nem kényszer hatására történik, mint az emberkereskedelem.
17. Emberkereskedelem
Személyek toborzása, szállítása, fuvarozása, rejtegetése vagy átvétele fenyegetés, erőszak vagy a kényszerítés más formáinak alkalmazása révén. Az emberkereskedelem leggyakoribb formái a szexuális kizsákmányolás, a gyermekkereskedelem és a munkaerő kizsákmányolása céljából történő emberkereskedelem. Az emberkereskedelem sérti az alapvető emberi jogokat, és felöleli az emberrablást, csalást, megtévesztést, hatalommal való visszaélést, vagy a mások kiszolgáltatott helyzetével való visszaélést.
18. Fogva tartás
A szabad mozgás korlátozása, amelyet valamely kormányhatóság hivatalosan elrendel. A fogva tartásnak két típusa létezik: büntetőjogi fogva tartás, az elkövetett bűncselekmény kivizsgálása vagy büntetése céljából; és az adminisztratív fogva tartás, amely garantálja, hogy bizonyos adminisztratív intézkedéseket, például a kiutasítást foganatosítani lehet. Számos országban az illegális migránsok adminisztratív fogva tartásban részesülnek, mivel nem felelnek meg a bevándorlási törvények előírásainak. Sok országban fogva tarthatnak menedékkérőket, amíg folyamatban van a menekült státuszuk elbírálása, vagy az országba történő beengedésük, vagy az onnan történő eltávolításuk.
19. Gazdasági migráció
A gazdasági migrációt gyakran a munkaerő-migráció kifejezéssel felcserélve használják; azonban e kifejezés értelme sokkal tágabb, és felölelheti az olyan célok miatti elvándorlást is, mint az életminőség javítása társadalmi és gazdasági értelemben. A gazdasági migráció lehet legális és illegális is.
20. Honosítás
A honosítás az állampolgárság megszerzése olyan személy által, aki születésekor nem volt annak az országnak az állampolgára.
21. Hontalanok
Hontalan az a személy, akit törvényei alapján egy ország sem tekint állampolgárának.
22. Kiutasítás
Az állam hatósági intézkedése azzal a szándékkal és következménnyel, hogy egyes személyeket akaratuk ellenére eltávolítson az ország területéről.
23. Munkaerő-migráció
A migráns munkavállalók azért vándorolnak el, hogy munkát találjanak. A munkaerő-migrációra vonatkozó irányelvek szigorú gazdasági kritériumokat alkalmaznak, amelyek az érintett ország munkaügyi követelményein alapulnak. Az EU-ban egyre több ország olyan migrációs politikát dolgoz ki, amellyel csak a magasan szakképzett munkaerő bevándorlását ösztönzi. Továbbá néhány ország megpróbálja korlátozni a kevésbé képzett munkaerő beáramlását a nem EU-tagállamokból.
24. Xenofóbia
Idegengyűlölet; „idegenektől, más országból jött emberektől való beteges félelem”. Az idegengyűlölet maga olyan érzés, látásmód, amelynek alapjául nem racionális vagy objektív tények, hanem társadalmilag felépített képek, elképzelések szolgálnak. A xenofób látásmód összetett társadalmi és kulturális jelenségeket egyszerű „jó” és ,,rossz” értelmezésre redukál.
12 Bukus Beatrix: A migráns hátterű tanulók körére vonatkozó fogalmak és az adatgyűjtés összefüggésrendszere. Iskolakultúra, 2011/1.
13 A menekültek helyzetét szabályozó 2007. évi LXXX. törvényt az 1951. évi genfi egyezménnyel és annak 1967. évi jegyzőkönyvével, továbbá az Európai Unió menekültügyi jogszabályaival összhangban alakították ki. A magyarországi tartózkodás a többi migránssal ellentétben nem az érvényes dokumentumok és anyagi feltételek függvénye, hanem az üldöztetéstől való megalapozott félelem, befogadásuk nem múlhat szociális helyzetükön.