Skip navigation

2.2 melléklet: A migráns gyerekek jogai. Emberi jogok, nemzetközi és uniós elvárások, az előadás segédlete

I.
Családegyesítés (Family reunification)

A család a társadalom egyik legfontosabb alapegysége, ezért a családi együttéléshez való jog a nemzetközi és a magyar jog által is elismert alapvető emberi jog. A család egységének helyreállítása a tapasztalatok szerint nagyban elősegíti a sikeres társadalmi beilleszkedést. Magyarországon is lehetőségük van az itt élő külföldieknek Magyarországra hozni közvetlen hozzátartozóikat, amennyiben rendelkeznek a szükséges eszközökkel a család megélhetésének, lakhatásának és egészségbiztosításának fedezésére.
Dublini eljárás (Dublin procedure)
A menedékjogi eljárás a legtöbb EU-tagállamban az úgy nevezett dublini eljárással kezdődik, amely az ezt előíró „Dublin II." uniós rendeletről kapta a nevét. A dublini rendszer lényege, hogy az Európai Unióban mindig csak egy tagállam vizsgáljon meg egy menedékkérelmet, így lehessen elkerülni a menedékkérelmek többszöri ismételt benyújtását különböző tagállamokban, amelyeknek így mindig újra és újra le kellene folytatniuk a teljes eljárást. A dublini eljárás azt hivatott megállapítani (például ujjlenyomat segítségével), hogy melyik ország felelős az adott kérelmező esetében (ez általában az a tagállam, ahova az illető először belépett).
Főbb egyezmények - jogszabályok
A New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Gyermek jogairól szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény, az ún. Gyermekjogi egyezmény 28. cikke alapján minden gyermeknek joga van a kötelező és ingyenes alapfokú oktatáshoz, valamint - a 10. cikk (1) és (2) bekezdése alapján - a befogadó tagállam állampolgáraihoz hasonló feltételekkel biztosítják a részvételt az oktatási rendszerben. Az Európai Unió minden tagállamában alapvetőnek tartják az interkulturális nevelést. Ezt bizonyítják a kétnyelvű iskolák is. A multikultúra, az interkulturális nevelés, a tolerancia, a nyitott koordináció, az aktív társadalmi részvétel a XXI. századi demokratikus Európa alapjai.
II.
A migráns gyermekek jogai

Ki kell emelni a gyermekek fokozottabb igényét a védelemre és támogatásra. A gyermekek jogairól szóló nemzetközi dokumentumok a migráns gyermekeket a kiskorúak különösen sérülékeny csoportjának tekintik, és fokozott védelmük érdekében sajátos szabályokat állapítanak meg.15 Az ENSZ Gyermekjogi egyezményében16 megfogalmazott fontos követelmény, hogy az államnak [...] pozitív szellemben, emberiességgel és kellő gondossággal kell vizsgálnia bármely gyermek vagy szüleinek családegyesítés céljából valamely részes államba való beutazása vagy onnan való távozása iránti kérelmét. A Gyermekjogi egyezmény és a más szervezetek (ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, Európai Unió) által kiadott dokumentumokat vizsgálva megállapítható, hogy a migráns gyermekekre vonatkozó szabályok alapelvként fogalmazzák meg
  • a gyermekek mindenek felett álló érdekének biztosítását;
  • a diszkrimináció tilalmát;
  • a szervezetek közötti - a gyermek érdekében történő - együttműködést;
  • a gyermek állampolgárságának, (kulturális) identitásának tiszteletben tartását;
  • a családok felkutatását és a kapcsolattartás jogát;
  • a gyermekekre vonatkozó bizalmas adatkezelést (nyilvántartásba vétel és dokumentáció).
Önálló csoportba sorolhatók azok a jogok, amelyek a gyermeket az idegenrendészeti (vagy menedékjogi) eljárás során illetik meg. Ezek:
  • az eljárásban való részvétel joga;
  • a tájékoztatáshoz való jog;
  • gyám (gondnok, tanácsadó) kirendelése a gyermek számára;
  • a fogva tartás tilalma.
Az idegenrendészeti szabályok gyermekekre (kiskorúakra) vonatkozó szabályok közül ki kell emelni, hogy kísérő nélküli kiskorúval szemben nem rendelhető el idegenrendészeti őrizet. Számukra kötelező tartózkodási helyként a kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló szálláshelyet, ennek hiányában gyermekvédelmi intézményt vagy magánszállást lehet kijelölni. Kötelező tartózkodási hely kijelölése szükséges (őrizet elrendelése helyett) azon személy esetében is, akinek kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna. A családegyesítésre és gyermekek védelmére van tekintettel az a szabály is, hogy a kiutasítást elrendelő hatóságnak a határozat meghozatala előtt figyelemmel kell lennie a harmadik országbeli állampolgár korára, családi körülményeire, illetve arra, hogy a kiutasításnak milyen következményei lehetnek a családtagokra nézve. Emellett a kísérő nélküli kiskorú csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve a kiskorú számára az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított.
A gyermekjogi alapelvekről
A gyermekvédelem nemzetközi jogi alapdokumentuma az 1989-es ENSZ Egyezmény a Gyermek Jogairól (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény), amelyet a magyar országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki, és világszerte kötelező érvényű jogi dokumentum. Az Egyezmény központi fogalma és alapelve a gyermek mindenek felett álló érdeke17 - best interest of the child - (3. cikk), amelynek fogalmát ugyanakkor nem határozza meg pontosan, ennek konkrét tartalma minden esetben eltérő lehet a gyermek egyedi körülményeinek (kor, érettség, szülők jelenléte stb.) függvényében. A gyermekkel kapcsolatos valamennyi intézkedés során a gyermek mindenek felett álló érdeke jelenti az elsődleges szempontot. A 2011-ben elfogadott nemzeti köznevelési törvény a korábbiakkal ellentétben már nem rendelkezik a gyermekek mindenek felett álló érdeke alapelvről. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Save the Children nevű szervezet ajánlásai szerint: „Egyes hozzátartozóitól elszakított gyermekek egyedül, migránsként utaznak és keresnek segítséget, hogy megszabaduljanak a szegénységtől, nyomortól és nélkülözéstől. A hatóságok látókörébe került hozzátartozóitól elszakított migráns gyermekeket nem szabad az országból eltávolítani a származási országukban uralkodó helyzet körültekintő vizsgálata nélkül. Lehetővé kell tenni számukra, hogy menedékjogi vagy tartózkodási kérelmet nyújthassanak be. Minden hozzátartozóitól elszakított gyermek számára biztosítani kell a hozzáférést a gyermekjóléti intézményekhez, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz. 18
Amennyiben a kísérő nélküli kiskorú életkorának megállapítása szükséges, az eljáró hatóságok az alábbiak tiszteletben tartásával kötelesek eljárni: az életkor meghatározása komplex folyamat, amely fizikai, fejlődési, pszichikai, érzelmi és kulturális tényezőket foglal magában. A kormeghatározás nem egzakt tudomány, fontos megjegyeznünk, hogy még egy, a fentiek figyelembevételével lefolytatott életkor-meghatározási eljárás sem adhat pontos születési dátumot, hanem hozzávetőlegesen az életkor 2-4 éves valószínűsíthető intervallumát. A magyar idegenrendészeti szabályozás egyik alapköve, hogy 18 év alatti személyeket nem lehet idegenrendészeti őrizet keretében fogva tartani, így minden kísérő nélküli kiskorú esetében gondoskodni kell arról, hogy megfelelő gyermekvédelmi gondoskodásban és elhelyezésben részesüljön. A gyermek érdekeinek leghatékonyabb képviselete céljából az eljáró hatóságoknak ügygondnok19 kirendeléséről kell intézkedniük, miután megállapították, hogy az eljárásban szereplő külföldi kísérő nélküli kiskorú. „Kísérő nélküli kiskorú csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított." (Harmtv.20 45. § (5) bekezdés) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kísérő nélküli kiskorúakat szélesebb körű kiutasítás elleni védelem illeti meg, mint a felnőtteket, hiszen kiutasításukra csak a máshol biztosított, valódi védelem esetén nyílik lehetősége a hatóságoknak. Ez a gyermek legfőbb érdekét szem előtt tartva egyben azt is jelenti, hogy az idegenrendészeti hatóságok kötelesek proaktívan eljárni és megvizsgálni, hogy mi vár kiutasítása esetén a kiskorúra, visszakerül-e a családjába vagy más - megfelelő - intézményi gondoskodásban részesül-e.
Az Európai Közösségek Bizottsága 2008-ban elfogadta az ún. Zöld Könyvet,21 amely az oktatási rendszereket jelenleg érintő egyik jelentős kihívással foglalkozik: a migráns családokból származó, kedvezőtlen gazdasági-szociális helyzetben élő gyerekek egyre nagyobb számú jelenlétével az iskolákban. A harmadik országbeli állampolgárok 2008 után tovább fokozódó és egyre nagyobb mértékű beáramlása az Unióba maga után vonta, hogy számos uniós tagállam iskoláiban hirtelen ugrásszerűen megnövekedett a migráns gyerekek száma. A PISA 2006 felmérés adatai szerint az EU-15 országokban a 15 éves tanulók legalább 10%-át tették ki azok a gyerekek, akik külföldön születtek, vagy akiknek mindkét szülője másik országban született; ez az arány az általános iskola negyedik osztályában közel 15%-ot ér el. A harmadik országok állampolgárainak gyermekei az oktatáshoz való hozzáférés terén egyenlő bánásmódot élveznek a befogadó tagállam állampolgáraival, amennyiben a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK irányelv (HL L 251., 2003.10.3., 12.) vagy a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelv (HL L 16.,2004.1.23., 44.) hatálya alá tartoznak.
A tankötelezettséget a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szabályozza. A 45. § (1) szerint „Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni."
A köznevelési törvény 92. § (1). pontja kimondja: „a nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha a) a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg; b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja; c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik."
A gyermeki jogok kiemelt védelme több szempontból is szükséges: egyre gyakoribb jelenség világszerte gyermekkatonák bevonása a fegyveres konfliktusokba, valamint folyamatosan nő az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatainak száma (kényszermunka, gyermekprostitúció, gyermekkereskedelem stb.) A Gyermekjogi egyezmény jelentősége az, hogy világszerte kötelező érvényű jogi dokumentumba foglalja a gyermeknek mint a család, a társadalom és egyben az emberiség jövendő reménységének a védelmét. Az egyezmény központi fogalma és alapelve a gyermek mindenek felett álló érdeke - best interest of the child - (3. cikk), amelynek fogalmát ugyanakkor nem határozza meg pontosan, hiszen ennek konkrét tartalma minden esetben eltérő lehet a gyermek egyedi körülményeinek (kor, érettség, szülők jelenléte stb.) függvényében. A gyermekkel kapcsolatos valamennyi intézkedés során a gyermek mindenek felett álló érdeke jelenti az elsődleges szempontot. A gyermek mindenek felett álló érdeke a Gyermekjogi egyezmény központi fogalmaként az egyezmény egészének értelmezéséhez és alkalmazásához nyújt segítséget, minden rendelkezést azzal a szemlélettel kell a konkrét, egyedi helyzetben vizsgálni, hogy az megfelel-e a gyermek mindenek felett álló érdekének. Azáltal, hogy a Gyermekjogi egyezmény ezt az alapelvet mint értelmezési keretet állítja minden, a gyermekekkel foglalkozó jogalkotó, állami hatóság vagy civil szervezet elé, olyan helyzetekben is eligazítást nyújt a jogalkalmazóknak, amelyeket az egyezmény külön nem nevesít. Bár szükségszerűen általános és nem teljes, de használható első lépés lehet a meghatározás felé, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét az egyezmény normáinak összessége jelenti. Ez többek között azt jelenti, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálják a következők: tilos a faj, bőrszín, nem, vallás, születési vagy társadalmi helyzet, nemzetiségi származása stb. szerinti hátrányos megkülönböztetése (diszkrimináció; 2. cikk); oktatásban részesüljön (28. cikk); családi kapcsolatait megtartsa (8. cikk);ismerje szüleit, és hogy ők neveljék (7. cikk); véleményét kikérjék a rá vonatkozó kérdésekben (12. cikk); tiszteljék, és önálló személyként bánjanak vele (16. cikk). Az egyezmény azt is meghatározza, mi az, ami ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével. Például, ha: törvénytelenül vagy önkényesen megfosztják a szabadságától (37. cikk) bármiféle erőszaknak van kitéve (19. cikk); elszakítják a szüleitől (9. cikk); bármely olyan hagyományos gyakorlatnak vetik alá, amely az egészségét veszélyezteti (24. cikk); olyan munkát kell végeznie, amely veszélyes és káros (32. cikk); vagy más módon kizsákmányolás illetve bántalmazás áldozatává válik (33-36. cikk).

Magyarországon az oktatásügy sokáig nem foglalkozott a migráns tanulók kérdésével. A jogi szabályozásban 2002-ben történt jelentős változás, amikor a közoktatási törvény kiterjesztette a tankötelezettséget a bármilyen tartózkodási engedéllyel vagy tartózkodásra jogosító vízummal legalább egy éve Magyarországon élő, valamint a menekültstátuszt kérelmező kiskorúakra is - a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett. Ez alapvető változást hozott a korábbi szabályokhoz képest, amelyek szerint csak a letelepedett (bevándorolt), illetve menekült gyerekek voltak iskolakötelesek.
A 2003/9 Európai Közösség irányelve, amely a befogadásnak csak a minimum szabályairól szól, kiemeli, hogy 3 hónap után kötelező a kiskorúakat beiskoláztatni, illetve a befogadó tagállam állampolgáraihoz hasonló feltételekkel kell biztosítani a részvételt az oktatási rendszerben, de az oktatást a befogadó állomásokon is lehet biztosítani. Viszont az érintett tagállam előírhatja, hogy a részvétel az állami oktatási rendszerre korlátozódik. A minimum feltételeknek könnyű eleget tenni, ráadásul a beiskolázásra vonatkozó három hónap egy évre is meghosszabbítható, amennyiben egyedi oktatást biztosítanak. A menedékkérő gyermekek mielőbbi óvodába és iskolába történő beíratásában sem rendszer-, sem intézményi szinten nem látni motivációt.
2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról
A 26. §. megfogalmazza, hogy a menekültek számára biztosítani kell az oktatáshoz való hozzáférést, emellett a Köznevelési törvény és a Nemzeti alaptanterv (110/2012. (VI. 4.) Korm. rend. a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről) tartalmazza az interkulturális ismeretek elsajátítását, mindezt az idegen nyelvi kommunikáció, a szociális és állampolgári kompetenciák keretében írja elő. Az alaptanterv szerint a pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Az UNHCR kiemeli, hogy az oktatásban való részvétel olyan alapvető jog, amely kulcsszerepet játszik az otthonuktól távol élő gyermekek egészséges fejlődésében.22

 


15 A migráns gyermek jogaival kapcsolatban lásd bővebben Rózsás Eszter (2011): Gyermekjogok. Dialóg-Campus Kiadó-PTE ÁJK, Budapest-Pécs. 61-67.
16 A Gyermekjogi egyezményt Magyarországon a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény keretében hirdették ki.
17 A gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja, hogy: faj, bőrszín, nem, vallás, születési vagy társadalmi helyzet, nemzetiségi származása szerinti hátrányos megkülönböztetése (diszkrimináció) tilos (2. cikk); oktatásban részesüljön (28. cikk); családi kapcsolatait megtartsa (8. cikk); ismerje szüleit, és, hogy ők neveljék (7. cikk); véleményét kikérjék a rá vonatkozó kérdésekben (12. cikk); tiszteljék, és önálló személyként bánjanak vele (16. cikk). Ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével, amennyiben törvénytelenül vagy önkényesen megfosztják szabadságától (37. cikk); bármiféle erőszaknak van kitéve (19. cikk); elszakítják szüleitől (9. cikk); bármely olyan hagyományos gyakorlatnak vetik alá, mely egészségét veszélyezteti (24. cikk); olyan munkát kell végeznie, amely veszélyes és káros (32. cikk); vagy más módon kizsákmányolás, illetve bántalmazás áldozatává válik (33-36. cikk). (Helsinki 2012)
18 Separated Children in Europe Program, 2004. Állásfoglalás példaértékű gyakorlatról. 14.
19 A 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 72.§ (2) bekezdése szerint a kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság az eljárás megindításakor köteles haladéktalanul intézkedni ügygondnok kirendeléséről.
20 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
21 Migráció és mobilitás: kihívások és lehetőségek az EU oktatási rendszerei számára (2008). Brüsszel, 3.7.2008 COM
22 A menedékkérő és menekült gyermekek és fiatalok oktatáshoz való hozzáférésének javítása Közép-Európában (angolul). http://www.unhcr-centraleurope.org/pdf/what-we-do/caring-for-vulnerable-groups/education-of-refugee-children/improving-access-to-education.html (letöltés dátuma: 2014.12.19.)