1. A migráció és a menekültügy háttere

• Ráhangolódás

• A hallgatók mindegyike egyénileg azokat a fogalmakat írja le egy-egy papírra, amelyek először eszébe jutnak a migránsokról. Ezt követően kiscsoportban (3-5 fő csoportonként) megpróbálnak lerajzolni egy szerintük tipikus menekült, migráns, harmadik országbeli külföldi tanulót. Majd a papírokra írt szavakat elhelyezik a rajzok mellett vagy a rajzokon, mintegy megszemélyesítve azokat, végül a csoportok bemutatják és interpretálják az alkotásokat. A ,,tipikus migránsokat” meg kell őrizni, mivel a kurzus végén a rajzok ismét előkerülnek. Ezt a feladatot ,,Útlevél” vagy ,,Bizonyítvány” módszerrel is lehet helyettesíteni, amikor a hallgatók egy elképzelt útlevél és iskolai bizonyítvány segítségével személyesítenek meg egy-egy migránsokra jellemző történetet.

• A hallgatók együtt megtekintenek egy menekültről szóló filmet

• Film:¹ Rean 32 éves perzsa menekültről. Rean 22 évesen férjhez megy, és férjével együtt elhagyja Iránt, hogy nagyobb szabadságot keressen, és új életet kezdjen. Embercsempészek segítségével jut át a határokon Európába. Megérkezésükkor menedékjogot kérnek. A következő hét évben Rean és férje arra vár, hogy döntsenek a státuszukról. Ahogy telik az idő, Rean elválik a férjétől. Rean e helyzet alapján saját maga ismét kérelmezi a menedékjogot. Végül megkapja a menekült státuszt, mert egy elvált nőt az iráni társadalom nem fogadna be, és üldözésnek vagy még ennél is nagyobb veszélynek lenne kitéve. Mára Rean elhagyta a központot: boldogan él új társával és újszülött fiukkal, Kehannal.

• Kérdések a hallgatókhoz a film megtekintését követően

• Melyek azok az országok ahonnan a legtöbb menekült érkezett az elmúlt pár évben, és miért?
• Mi jellemzi ezeket az országokat, és milyen hasonlóságok lehetnek közöttük?
• Mi történik a menekültek többségével, miután hazánkba érkezik?
• Ki kaphatja meg a menekült státuszt Magyarországon, ki az, akit elutasítanak, és ha igen, miért?
• A menekültek között a 18 évnél fiatalabbak aránya mekkora lehet, vannak-e szüleik nélkül érkezők?
• Hányadik generációs bevándorló Rean, és hányadik generációs a gyermeke, Kehan?
• Különbözik-e a migránsok nyelvi, oktatási és munkaerő-piaci helyzete Magyarországon és Nyugat-Európában?

• Az oktató előadása: A migráció háttere

• Az előadáshoz PPT vagy Prezi készül.

• 1.1 melléklet: Menekültügy és bevándorlók a számok tükrében (oktatói segédlet)
• 1.2 melléklet (a hallgatók részére): Migráció és menekültügy hand-out
• [Az előadás végén könnyű tesztet írnak hallgatók.]

• Alapfogalmak tisztázása beszélgetés keretében

• Gyakran felcserélhetőnek tekintik a migráns és menekült kifejezést. Helytelenül. Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében menekült státuszú az a személy, akit kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként ismert el, mert hazájában megalapozottan tart üldözéstől faji, vallási, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt. Bevándorlóként tartjuk számon azokat az embereket, akik huzamosabb ideig kívánnak az országban maradni, és ez irányú lépéseket tesznek, azaz valamilyen tartózkodási (munkavállalói, diák, családegyesítési stb.) vagy letelepedési engedélyt kérnek, illetve állampolgárságért. Míg a bevándorlóknak lehetőségük van megtervezni a másik országba való utazást, összepakolni a számukra kedves és fontos dolgokat, el tudnak búcsúzni a szeretteiktől, addig a menekültek számára ezek a legritkább esetben adatnak meg. Menekültként az indulásnál sokszor nem ismert a végállomás, az az ország, amely az otthonukká lehet. Nem ritkán az egyetlen érték, amit magukkal hozhatnak, a ruha, amelyet épp viselnek. A másik fontos különbség az, hogy bevándorlóként bármikor dönthet úgy az egyén, hogy elhagyja az országot, ha nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy azt tervezte, vagy hazalátogat. Minden akadály nélkül tarthatja a kapcsolatot a szeretteivel. Menekültként sokszor egyikre sincs lehetőség. Az iskoláskorú gyerekek többsége az előbbi kategóriákba tartozik, vagy a legkiszolgáltatottabb csoporthoz; a kísérő nélküli kiskorúak közé. Migráns hátterű az a gyermek, aki már Magyarországon született, de szülei korábban nem magyar állampolgárok voltak. A migrációs motivációkat tekintve a szülőföld elhagyásának okai egy 2011-ben készült felmérés szerint² öt nagyobb csoportba rendeződnek: a bevándorlók legnagyobb arányban valamilyen családi ok miatt távoztak származási országukból, az említés gyakorisága alapján ezt követi a munkavállalás szándéka, a magasabb életszínvonal reménye, a tanulmányok folytatása, majd a politikai, vallási ok és háború. Szignifikáns összefüggések rajzolódnak ki a szocio-demográfiai változók, az erőforrás-mutatók és a migrációs motivációk között. Származási ország szerint vizsgálva szintén jelentős és statisztikailag szignifikáns különbségek adódnak a migrációs motivációkat illetően. Igen nagy arányban hagyták el országukat családi ok miatt a szovjet utódállamokból, az angolszász országokból és a Kínából érkezett bevándorlók. A munkavállalási célt az egyéb ázsiai országokból származók említették legnagyobb arányban, az innen származó migránsok fele munkalehetőség reményében, vagy konkrét munkalehetőség birtokában hagyta el a hazáját. Az angolszász országokból érkezők közel harmada is munkavállalás céljából távozott hazájából. A tanulmányi célt legnagyobb arányban az egyéb ázsiai, az egyéb afrikai / dél-amerikai / közel-keleti és a Balkán országaiból érkező migránsok említették. Politikai, vallási okból vagy háború miatt a Balkán államaiból távoztak a legnagyobb arányban. Az életszínvonalat tekintve nem mutatható ki statisztikailag szignifikáns különbség az országok között, de azt mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a fejlett angolszász országokból érkezők közül alig néhányan említették ezt az okot a többi terület migránsaival ellentétben. Megállapítható, hogy míg az érettségivel rendelkezők 23,3 százaléka, a főiskolai végzettséggel rendelkezők 18,2 százaléka hagyta el szülőföldjét eredetileg abból a célból, hogy máshol tanuljon, az érettségivel nem rendelkezők közül ezt az okot alig néhányan nevezték meg. A magasabb életszínvonal reményét ugyanakkor az érettségivel nem rendelkezők harmada említette, míg a magasabb iskolázottságúak körében ez az arány mindössze 17−20 százalék. A magasabb életszínvonal reményében tehát az alacsonyabb iskolai végzettségűek indultak útnak nagyobb arányban, amire két magyarázat adható. Egyrészt a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, magasabb életszínvonalon élő személyek valószínűleg hazájukban is könnyebben boldogulnak, így kevésbé szorulnak rá arra, hogy megélhetésük biztosítása érdekében távozzanak országukból. Másrészt azonban az is elképzelhető, hogy a tanulmányi céllal országukat elhagyók tanulási motivációi mögött szintén a magasabb életszínvonal és a külföldi munkavállalás reménye húzódik meg. (Göncz B. at all, 2011)

• A hallgatók együtt megtekintenek egy bevándorlóról szóló filmet

• Film:³ Rátgéber László vajdasági magyarról, aki az újvidéki Vojvodina női ifjúsági kosárlabda csapataival kezdett el dolgozni nevelőedzőként, majd 1991-től felnőtt csapatok edzője lett. 1993 nyarán a széteső Jugoszláviából Pécsre igazolt, ahol le is letelepedett. Rátgéber jelenleg Magyarország egyik legsikeresebb kosárlabda-edzője.
• Kérdések a hallgatókhoz a film megtekintését követően

• Melyek azok az országok. ahonnan a legtöbb határon túli magyar érkezett át hazánkba? Mely korszakokban és milyen hullámban?
• Mi jellemzi a határon túli magyarok migrációját, letelepedését, idegenrendészeti státuszát, nyelvi-oktatási helyzetét?
• Mik a bevándorló, befogadott, menedékes, oltalmazott, menekült státuszok közötti különbségek?

• A hallgatók reflektálnak a filmre.

• Diskurzus a látottakról 5 percben

• Az oktatói előadás folytatása

• A migránsokat és a menedékkérőket érintő alapvető fogalmak (menekült, migráns, bevándorló, oltalmazott, emberkereskedelem és csempészet − ,,trafficking and muggling” −, multikultúra, transznacionális migráció stb.)
• További segédlet és háttéranyag

• Az 1.1 melléklet oktatói bővítése
• Gyulai Gábor (2011, szerk.): Külföldiek Magyarországon. Segédlet újságíróknak a migráció és a menekültügy témájának bemutatásához. Magyar Helsinki Bizottság
• A Statisztikai Tükör 2014/62. szám, KSH

• Mindenki egyénileg kitölti az 1.3 melléklet: Migráció és menekültügy tesztet, majd a helyes válaszok csoportos feldolgozásával adnak visszajelzést a megismert témákról.
• A hallgatók a feladott irodalmat a következő alkalomra áttanulmányozzák, és egyéni jegyzeteket készítenek belőle.

---