1.1 melléklet: Menekültügy és bevándorlók a számok tükrében
Menekültek a világban
Az UNHCR adatai alapján a háborús konfliktusok miatt kiemelkedően sokan, 1,5 millióan kényszerültek tömeges menekülésre 2013 első félévében. Ez 1999 óta a legmagasabb szám, de mivel ez csak az első hat hónapra vonatkozó adat, így valószínű, hogy az 1994-es ruandai mészárlás éve után 2013-ban lesz a legmagasabb a menekültek száma. 2013 első félévében új menekültként (flow jellegű adat) a legtöbben (1,3 millió) Szíriát hagyták el, akiknek útja elsősorban Libanonba (445 ezren), Jordániába (394 ezren) és Törökországba (294 ezren) vezetett. Szíria mellett az afrikai országok a fő származási helyek: Szudánból 65 ezren, a Közép-Afrikai Köztársaságból 55 ezren, a Kongói Demokratikus Köztársaságból 40 ezren, Maliból 37 ezren és Szomáliából 27 ezren menekültek el, főként a szomszédos országokba.
A menekültek 2013. év közepi létszáma (Stock jellegű adat) 11,1 millió volt világszerte. Pakisztánban 1,6 millióan, Iránban 860 ezren tartózkodtak. Ezekbe az országokba szinte csak Afganisztánból érkeztek menekültek. Arányaiban a legnagyobb változás az év kezdete óta Libanonban történt, ahol háromszorosára (577 ezerre) nőtt a menekültek száma, de a Jordániába és a Törökországba menekültek száma is megduplázódott (613 és 512 ezerre), mindhárom esetben elsősorban a szír menekülthullám miatt. A származási országok között a közelmúlt háborús konfliktusai miatt meghatározó az afgán személyek száma, összesen több mint 2,5 millióan menekültek el országukból. Hasonló okokból jelentős a Szíriát elhagyók száma (1,9 millió) is, 2012 végéhez képest fél év alatt 38%-kal nőtt. A szír menekültek túlnyomó többsége a környező országokban, Libanonban (571 ezer), Jordániában (552 ezer), Törökországban (490 ezer) és Irakban (152 ezer) talált menedéket. 2014-ben az elhúzódó háború miatt a szír menekültek száma várhatóan utoléri az afgánokét. A két fő származási ország mellett elsősorban afrikai államokból távoztak tömegesen: 1,1 millió szomáliai (ez a szám gyakorlatilag nem változott 2012 év vége óta), 632 ezer szudáni és 490 ezer kongói élt más országokban humanitárius okokból. Az iraki menekültek száma a 2012. év végi 746 ezerről 409 ezerre esett vissza, ami a hatóságok szerint a visszaköltözések következménye.
A menekültek 2013. év közepi létszáma (Stock jellegű adat) 11,1 millió volt világszerte. Pakisztánban 1,6 millióan, Iránban 860 ezren tartózkodtak. Ezekbe az országokba szinte csak Afganisztánból érkeztek menekültek. Arányaiban a legnagyobb változás az év kezdete óta Libanonban történt, ahol háromszorosára (577 ezerre) nőtt a menekültek száma, de a Jordániába és a Törökországba menekültek száma is megduplázódott (613 és 512 ezerre), mindhárom esetben elsősorban a szír menekülthullám miatt. A származási országok között a közelmúlt háborús konfliktusai miatt meghatározó az afgán személyek száma, összesen több mint 2,5 millióan menekültek el országukból. Hasonló okokból jelentős a Szíriát elhagyók száma (1,9 millió) is, 2012 végéhez képest fél év alatt 38%-kal nőtt. A szír menekültek túlnyomó többsége a környező országokban, Libanonban (571 ezer), Jordániában (552 ezer), Törökországban (490 ezer) és Irakban (152 ezer) talált menedéket. 2014-ben az elhúzódó háború miatt a szír menekültek száma várhatóan utoléri az afgánokét. A két fő származási ország mellett elsősorban afrikai államokból távoztak tömegesen: 1,1 millió szomáliai (ez a szám gyakorlatilag nem változott 2012 év vége óta), 632 ezer szudáni és 490 ezer kongói élt más országokban humanitárius okokból. Az iraki menekültek száma a 2012. év végi 746 ezerről 409 ezerre esett vissza, ami a hatóságok szerint a visszaköltözések következménye.
Menedékkérők, magyarországi helyzet
Magyarországon csekély mértékben nőtt azoknak a száma, akik az elmúlt évtizedben menekültstátust kaptak. Míg 2003-ban 1 565-en szerepeltek a nyilvántartásokban, addig tíz évvel később közel 2 400-an. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján 2013-ban számottevően, közel kilencszeresére nőtt a kérelmezők száma a 2012. évhez képest. A 18 900 kérelem majdnem harmadát koszovói állampolgárok nyújtották be, de jelentős volt a pakisztáni (3 081) és az afgán (2 328 fő) menedékkérők száma is. A kérelmek többségét (közel 12 ezret) 2013 első felében adták be, ennek hátterében az állhat, hogy az év első felében nem volt lehetőség a menedékkérők idegenrendészeti őrizetbe vételére. Az év második felében azonban egy törvénymódosítás alapján ismét lehetségessé vált az őrizetbe vétel, és ezzel összefüggésben visszaesett a kérelmek száma. A menedékkérők túlnyomó része Magyarországon nem kap menekültstátust: 2013 folyamán mindössze 173 esetben ismerték el menekültnek a kérelmezőt, és 183-an kaptak oltalmazott státust. Számuk együtt sem éri el az adott évben kérelmet benyújtók 2%-át (KSH Statisztikai Tükör 2014/62). 2014. év végére a bevándorlási hivatal adatai szerint egy év alatt 19 ezerről 42 ezerre nőtt a menedékjogi kérelmek száma. Magyarországon 2012-ben 2 157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban már 18 900-at, 2014-ben pedig 42 777-et.
Külföldiek – Bevándorlók Magyarországon
Az ún. harmadik országbeli külföldi állampolgárok azon belül a migránsok, menedékkérők létszáma Magyarországon évekig alacsony szinten stagnált: míg a nem EU tagországokból érkező bevándorlók az EU össznépességének közel 4%-át teszik ki, addig ez az arány Magyarországon nem éri el az 1%-ot. A Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan itt tartózkodó külföldiek száma 2012. január 1-jén 211 700 fő volt, 2,3 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. 2013. január 1-jén a KSH adatai szerint már csak 143 600 fő volt; a külföldi állampolgárok aránya az ország népességének az 1,4 százalékára csökkent.10 Az elmúlt két évtizedben jelentős számú külföldi szerzett magyar állampolgárságot, akiknek 90 százaléka magyar etnikumú volt, az országban élő migráns vagy migráns hátterű személyek a lakosság körülbelül 3-4% százalékát tehetik ki. A többnyire hivatalos papírok nélkül, illegálisan érkező menedékkérők számát az előbbi statisztikák nem tartalmazzák. 2013 évig valamelyest nőtt az Ázsiából − azon belül Kínából −, Afrikából érkező érvényes engedéllyel rendelkező külföldiek létszáma, de a bevándorlók háromnegyede továbbra is Európából, ezen belül Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Németországból érkezik. Budapesten kívül a legtöbb migráns Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden és Pécsen él.11
10 A 2013. évi létszám a 2000. évet követő adatoknak felel meg, a külföldiek számának növekedése a 2006-2012 közötti években jelentkezett (160 000 és 200 000 között szóródott a létszámuk). Az előző évhez viszonyított csökkenést a határon túli magyarok nagyobb létszámú honosítása is magyarázza.
11 A külföldiek 42,6%-a Budapesten, 36,8%-a a fővároson kívüli városokban, 20,6%-a pedig községekben él. A bevándorlók korösszetétele fiatalabb a honos népességénél. Mindkét nem esetében a 20-39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk közel 49% volt a Magyarországon élő külföldiek körében. (Statisztikai tükör, KSH. VII. évfolyam, 30. szám. 2013. április 25.)
11 A külföldiek 42,6%-a Budapesten, 36,8%-a a fővároson kívüli városokban, 20,6%-a pedig községekben él. A bevándorlók korösszetétele fiatalabb a honos népességénél. Mindkét nem esetében a 20-39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk közel 49% volt a Magyarországon élő külföldiek körében. (Statisztikai tükör, KSH. VII. évfolyam, 30. szám. 2013. április 25.)