3. modul Hagyományos cigány mesterségek
A megvalósítás lépéssora:
| Hallgatói tevékenység |
Oktatói tevékenység |
| Ráhangolódás | |
| Szabad három- vagy négyfős csoportok alakítása. A hallgatók csoporton belül szóforgó10 technikával ismertetik az előzetes (otthoni) gyűjtőmunka eredményeit a magyar és a cigány népi szokások összehasonlításáról11. A csoportok jegyzetet készítenek a kutatómunkák tapasztalatairól, majd ismertetik a többi csoport előtt a jegyzet tartalmát. |
Az oktató elmondja az instrukciókat és koordinálja a csoportok jegyzetkészítését és felszólalását. |
| A csoportok asztalterítő12 technika segítségével összefoglalják az
előzetes tudásukat a cigány kultúra, hagyományok, népszokások
témakörében. A csoportok röviden prezentálják a leírtakat. |
Az oktató elmondja a feladat instrukcióit és kiosztja a feladathoz tartozó eszközöket. Tovább koordinálja a csoport-poszterek bemutatását és az elhangzottak rendszerezését. |
|
Jelentésteremtés
|
|
| A csoportok mozaikban13 feldolgozzák a kiosztott szövegrészeket. (4.1 melléklet), majd közösen posztert készítenek az olvasottakból. |
Az oktató a feladat kiosztása után segíti a kiscsoportos tanulás folyamatát és a plakátok elkészítését. |
| Az elkészült plakátokat a hallgatók kitűzik a falra, jól látható helyre. Minden csoport szabadon mozoghat a teremben, a plakátokról jegyzeteket készítenek (galéria14). |
Összefoglalja, rendszerezi, szükség szerint kiegészíti az elhangzottakat. |
|
Reflektálás
|
|
| A csoportok a füllentős15 feladat segítségével átismétlik az alkalmon elsajátított információkat. |
Az oktató koordinálja a csoportalakítást és a füllentős feladat elvégzését. |
10 Szóforgó: a csoport tagjai sorban (pl. az óramutató járásával egyező irányban) elmondják egymásnak a gondolataikat, ismertethetik jegyzeteiket).
11 Ajánlott 2-3 szempont összegyűjtése (pl. születés, gyermeknevelés; házasság; gyász, virrasztás; hitvilág; öltözködés; szórakoztatás).
12 Asztalterítő: a négyfős csoportok egy négyfelé osztott nagyalakú lapon dolgoznak. A csoporttagok a lap egy mezőjére írhatnak (különböző színű filctollal). A csoporttagok a saját mezőjükhöz leírják a saját ötleteiket, véleményeiket. A lapot elforgatják, a következő mezőben található írásokat elolvassák és kiegészítik a gondolataikkal (kérdéseikkel). A lapot addig forgatják, amíg mindenki írt minden mezőbe. Forrás: Szklenár Judit (szerk., 2006): Szakmamódszertár. Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest.
13 Mozaik: a kooperatív tanulás alapvető formája. Az oktató által kialakított kisebb csoportokban a diákok közösen tanulnak. A csoportszinten meglévő anyagrész több részre van bontva a csoport létszámának megfelelően. A szövegrészek áttanulmányozása után a csoporttagok megtanítják egymásnak a résztémát. Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 353.
14 Galéria: a csoportok a plakátjaikat kiragasztják a falra, egymástól kellő távolságra, úgy, hogy jól hozzá lehessen férni. Ezt követően a hallgatók, mint egy tárlaton, körbesétálnak a teremben, és tanulmányozzák egymás kirakott munkáit. Jegyzeteket készítenek, felírják, mit kérdeznének meg az alkotóktól. Forrás: Szklenár Judit (szerk., 2006): Szakmamódszertár. Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest.
15 Füllentős: minden csoport az órán elhangzottakkal kapcsolatban megfogalmaz 2 igaz és 1 hamis állítást (a csoportban lévők száma szerint). Az egyes csoportok felolvassa az állításait, majd a többi csoport vagy csoporttag megállapodnak, melyik a hamis állítás.