1. modul: A kulturális antropológia és a cigánykutatások
A modul célja, hogy a hallgatók megismerjék a cigánysággal foglalkozó kulturális antropológiai kutatásokat és azok eredményeit. A kulturális antropológiai kutatások már a 20. században felforgatták a cigány közösségekről alkotott képet és hozzájárultak ezen csoportok szokásrendszerének megértéséhez.
A megvalósítás lépéssora:
| Hallgatói tevékenység |
Oktatói tevékenység |
| Ráhangolódás | |
| A hallgatók kihúznak egy fogalmat egy borítékból. A három- vagy négyfős csoportok a cetlikre írt fogalmak2 alapján jönnek létre. |
Az oktató ismerteti a modul célját és tartalmát, illetve koordinálja a csoportalakítást és a feladatok végrehajtását. |
| Minden csoport kap egy borítékot, melyben az adott fogalom definíciói szerepelnek (1.1 melléklet). A csoport tagjai kiválasztanak egy definíciót, amelyet felolvasnak és indokolják választásukat. A résztvevők megbeszélik, hogy az adott fogalmak hogyan kapcsolódnak a modul témájához. | Az oktató elmondja a feladat instrukcióit és kiosztja a feladathoz tartozó eszközöket. |
| A csoportok asszociációs pókhálóábrát3 készítenek a cigány népi szokásokkal kapcsolatban. Minden ismert információ és a témával kapcsolatos kérdések leírásra kerül. |
Az oktató koordinálja a prezentációkat és rendszerezi az elhangzottakat |
| Jelentésteremtés |
|
| A hallgatók meghallgatják az előadást. Az egyes előadásrészek után a csoportok kérdéseket tesznek fel és reflektálnak az elhangzottakkal kapcsolatban. |
Az oktató előadást tart a cigányság néprajzával foglalkozó kutatásokról. (Javasolt tartalom: 1.2 melléklet.) Az előadó az ismertetését két-három részre bontja4, melyek végén válaszol a felmerülő kérdésekre és az észrevételekre. |
| Reflektálás |
|
| A csoportok a füllentős5 feladat segítségével átismétlik az alkalmon elhangzottakat. A csoportok kiegészítik az óra elején készített pókhálóábrákat. |
Az oktató koordinálja a feladat elvégzését. |
2 A csoportalakításnál használt cetliken a következő fogalmak szerepelnek: kultúra, szocializáció, etnocentrizmus, kulturális relativizmus.
3 Pókhálóábra: grafikai szervező, amely egy központi „hívó szóhoz" társított gondolatok, információk, fogalmak, jelentések elsődleges összegyűjtését és rögzítését segíti. Forrás: Bárdossy Ildikó- Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 323.
4 Az oktató kérdéseket tesz fel az elhangzottakkal kapcsolatban (pl. mely információk voltak újak és milyen kérdések merültek fel a jelenlévőkben). Ezek mellett a hallgatók is megfogalmazhatják az egyes előadási egységek alatt felmerülő kérdéseket, reflexiókat, problémákat.
5 Füllentős: minden csoport az órán elhangzottakkal kapcsolatban megfogalmaz 2 igaz és 1 hamis állítást (a csoportban lévők száma szerint). Az egyes csoportok felolvassák az állításaikat, majd a többi csoport megállapítja, melyik a hamis állítás.
3 Pókhálóábra: grafikai szervező, amely egy központi „hívó szóhoz" társított gondolatok, információk, fogalmak, jelentések elsődleges összegyűjtését és rögzítését segíti. Forrás: Bárdossy Ildikó- Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 323.
4 Az oktató kérdéseket tesz fel az elhangzottakkal kapcsolatban (pl. mely információk voltak újak és milyen kérdések merültek fel a jelenlévőkben). Ezek mellett a hallgatók is megfogalmazhatják az egyes előadási egységek alatt felmerülő kérdéseket, reflexiókat, problémákat.
5 Füllentős: minden csoport az órán elhangzottakkal kapcsolatban megfogalmaz 2 igaz és 1 hamis állítást (a csoportban lévők száma szerint). Az egyes csoportok felolvassák az állításaikat, majd a többi csoport megállapítja, melyik a hamis állítás.