Skip navigation

1.1 melléklet

Ajánlott fogalmak és definíciók

Kultúra
„A kultúra a szimbólumokban megtestesülő jelentések történetileg közvetített mintáit jelenti, a szimbolikus formákban kifejezett örökölt koncepciók azon rendszerét, amelynek segítségével az emberek kommunikálnak egymással, állandósítják és fejlesztik az élettel kapcsolatos tudásukat és attitűdjüket."20

„A kultúra közös alapfeltevések, illetve követelmények rendszere, amelyet egy adott csoport kialakított, illetve kifejlesztett annak során, ahogyan megbirkózik a külső alkalmazkodás és a belső integráció kihívásaival, és amelyek már elég jól működnek ahhoz, hogy érvényesnek minősüljenek, és ezért a csoport új tagjainak meg kell tanítani őket, mint a kihívások helyes felfogásának, a velük kapcsolatban alakított helyes érzéseknek és gondolkodásnak mintáit."21


Szocializáció
„A szocializáció egy olyan folyamat, amely során az ember biológiai, és pszichológia adottságai és hajlamai révén szociálisan kompetens személlyé válik. A folyamat során kifejlődnek azok a tulajdonságai, amelyek képessé teszik a hatékony cselekvésre a környezetében és a társadalomban továbbá a kialakult státuszának dinamikus fenntartására az élete folyamán."22

„A szocializáció egy olyan interakciós folyamat, amely révén az egyén viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a különböző társas rendszerek tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak."23

Etnocentrizmus
„A személy vagy csoport képtelen a világot más nemzet vagy etnikai csoport szemével látni, az empátia a külföldiekkel szinte lehetetlen számára."24

„Az etnocentrizmus azt jelenti, hogy a miénktől eltérő értékrendeket (szokásokat, világszemléletet, életmódokat) a saját szemüvegünkön át, a saját értékeink alapján ítéljük meg. Ennek egyenes következménye, hogy ez alapján sorolunk a jobb vagy rosszabb kategóriába mindent, ami szokatlan számunkra. Gyakori - de persze nem szükségszerű -, hogy ez a viszonyítás azon az előfeltételezésen nyugszik, hogy saját kategóriáink és értékeink jobbak, magasabb rendűek, mint más népcsoportok kategóriái és értékei."25

Kulturális relativizmus
„Egy elmélet, amely szerint az egyes kultúrák specifikus, egyedülálló kifejeződései az őket hordozó társadalmi csoportoknak, ezért önmagukból magyarázandók és egyetemes értékrendbe nem illeszthetők."26


„Az a szilárd meggyőződés, mely szerint minden szokás, értékítélet és erkölcsi norma egy komplex kulturális hagyomány és rendszer szerves része, s mint ilyen csakis annak sajátos keretei között érthető meg és értékelhető."27

 


20 Geertz, Clifford (1997) Az értelmezés hatalma, Századvég. 23.
21 Edgar Schein In: Falkné Dr. Bánó Klára (2008): Kultúraközi kommunikáció. Az interkulturális menedzsment aspektusai. Perfekt Kiadó, Budapest. 19.
22 Furnham, A. (1997): The psychology of behavior at work. The individual in the organization. Psychology Press Ltd, Hove East Sussex. n.o.
23 Buda Béla (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 21.
24 Booth, K. (1979): Strategy and Ethnocentrism, Holmes & Meier Publishers, New York. 15.
25 Torgyik Judit-Karlovitz János Tibor (2006): Multikulturális nevelés. Bölcsész Konzorcium, Budapest. 17.
26 Magyar Néprajzi Lexikon. http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1000.html (letöltés dátuma: 2014. 10. 31.)
27 Borsányi László (1988): A megfigyelési technikák az etnológiai terepmunkában. Ethnographia, 99, 1, 57.