Skip navigation

5. A HIBA NEM AZ ÖN GYERMEKÉBEN VAN

Fontos szöveget közlünk - mellékletben. (Az írás az Élet és irodalomban jelent meg, de a lap anyagai nem érhetők már el a neten szabadon.) Nem volt olyan csoportom, ahol ne okozott volna ráismerésszerű élményt, s ne keltett volna megdöbbenést a helyzetkép. Ehhez az átfogó, sajnos, meglehetősen aktuális cikkhez kapcsolok más, kisebb szövegeket, s beszéljük meg segítségükkel a közoktatás reflexióiból kiindulva a felsőoktatás anomáliáit, s a korrekció lehetőségeit.

MELLÉKLET: E. SZABÓ LÁSZLÓ: A hiba nem az ön gyermekében van...

Élet és irodalom, LV. évfolyam 42. szám, 2011. október 21.

(Fontos szöveg, nem érhető el már a neten, ezért itt közöljük - mellékletben.)

FELADATOK

Min tudna változtatni a cikkben felsorolt problémák közül és hogyan? Milyen felhatalmazással, pozícióból?

Melyek a kedvenc részei? Mi fáj a legjobban az olvasottakból?

Vannak-e olyan kitételei az írásnak, amiket túlzásnak érez?

Az alábbi levelet egy tanár („A Teacher") írta diákjainak, s kering a neten. Ön milyen levelet írna ma képzeletbeli középiskolás diákjainak? Azok szüleinek? Kollégáinak? Igazgatójának? Az oktatással foglalkozó államtitkárnak? (http://hvg.hu/plazs/20150330_Megrendito_bocsanatkeres_egy_tanartol_az)

A cikk közli az angol eredetijét is a levélnek. Bevinné-e valamilyen órára? Esetleg projektórára? Milyen kompetenciákat fejlesztene vele, mely iskolai tantárgyak kereszteződésében állhat?

Szükség van-e egyáltalán iskolai tantárgyakra? Mit szól az új finn oktatási elképzelésekhez? (http://444.hu/2015/03/21/a-finn-iskolakban-eltorlik-a-tantargyakat/)

(A Waldorf-iskola definitíven performatív: (http://melinda-dolgok.blogspot.hu/2013/03/tablarajzom-1.html)

„... a gyerek nem a rajz-tehetségedet értékeli, hanem az erőfeszítéseidet. Azt a munkát fogja látni és érezni, amit beletettél egy táblarajzba, egy dallam elfurulyázásának megtanulásába, egy mozdulat kigyakorlásába. A tanító erőfeszítései fogják arra sarkallni a gyereket, hogy ő maga is tegyen erőfeszítéseket.

Ezért nem fogadja be a konzerv-tudást.") Ez a gondolatmenet, ez a logika érvényesül majd a szabad előadás melletti érvelésemben - a konzervprezentációkkal szemben.

A cikk egészen más struktúrájú felsőoktatást vizionál. Hol működik ez a fajta rendszer? Gyűjtsön tapasztalatokat! Nálunk az utóbbi hónapokban hol a kommunikáció, hol a kulturális antropológia, hol más szakok kerülnek veszélybe. (http://www.hir24.hu/belfold/2015/03/27/ujabb-egyetemi-szakok-tunhetnek-el/?fb_action_ids=710726122383936&fb_action_types=og.comments) Érthető-e a szerző piacfelfogása a felsőoktatás vonatkozásában?

KULCSSZAVAK

az iskola túl komolyan veszi magát

élet- és gyakorlatidegen tudást ad

nehéz az iskolatáska

korán reggel kezdődik 

negatív visszajelzések

életkori sajátosságok semmibevétele  

osztályzás

túlterhelő

nincs szabadidő

mindent meg akar tanítani