Skip navigation

11. MONOLÓG, DIALÓGUS, POLILÓGUS – Bahtyin (a képzés magasabb szintjein, például doktori iskolában)

 

A kurzus újdonsága a bahtyini dialogicitás-elmélet gyakorlati vonatkozásainak feltárása és alkalmazása éppen a bahtyini ethosz szellemében.

Leírás:

Diskurzuselemzést végzünk nem-színházi beszédhelyzetekben. A dialogicitás, a megértés, a kölcsönösség mibenlétéről és jelenlétéről gondolkodunk akadémiai, tudományos, kulturális színtereinken - a kurzus a bahtyini dialogicitást helyezi el elméleti és gyakorlati vonatkozásokban. Írás, olvasás, előadás, beszélgetés, rendezvények vizsgálata zajlik - a bahtyini dialogicitás kritikai tükrében. A szabad és dialogikus előadás módszertana és filozófiája, antropológiai szemléleti alapjai tárulnak fel ez által. Olvasás- és írástípusok, használati módok, hatásmechanizmusaik válnak felismerhetővé. Érintődik az írásterápia, az írásbeliség és szóbeliség, az írás és olvasás, a megértés és megértetés mibenléte. Végig követjük az intelligens: szakszerű, ám olvasható szöveg ábrándját, fokozatait, válfajait, rétegzettségét, műfajait - a kritikától, tudósítástól, publicisztikától, ajánlótól, tárcától, esszétől a tanulmányig, tanulmányozzuk a párbeszédet mint az irodalom és valóság közti viszony megértésének modelljét. Megnyilatkozás-típusokról, nyilvános- és magánbeszédről ejtünk szót, esettanulmányok során a fent jelzett alapvető önkifejezési és kommunikációs formák mélyebb jelentőségéről töprengünk a kultúrában, társadalomban. Előadásmódokat elemzünk: rendezvényeken (pl. konferenciákon) tanulmányozzuk, az előadó milyen módon, hatásfokon adja át közlendőjét, megértésre orientált-e, hogyan bánik az idegen szóval, milyen a tudományképe, hogyan és mire használja az alkalmat, a lehetőséget, folytat-e dialógust, képes-e a nyelvváltásra, milyen a testbeszéde, verbalitása, metakommunikációja, hogyan viszonyul a laikushoz, milyen is „tettének" a „filozófiája" (ld. Bahtyin), „megnyilatkozásának" az „architektonikája". Szövegalkotó eljárásokban, műfaji elvekben és stiláris-retorikai-kommunikatív fogásokban ismerjük fel, érjük tetten és értelmezzük a bahtyini fogalmak megjelenésének módját a (belső) szótól a (külső) cselekvésig. Olvasás-használati módokat tekintünk át, pl. a különböző szakmai olvasati formákat és a „laikus" olvasás(oka)t.     

Írunk, írásokat elemzünk; egymásét, vendégelőadókét, magunkét. Más szakról, karról, országból is érkezhet ugyanis hozzánk vendégként egy-egy olyan kolléga, akivel együtt dolgozunk, gondolkodunk huzamosabb ideje irodalomtudományi érintettségű friss szövegével, amit tüzetesen elolvasunk, értelmezünk és bírálunk - együttesen (az irodalom - filozófia, irodalom - szociológia, irodalom - antropológia, irodalom - vizualitás, irodalom - etika érintkező témaköreiből).

Elsődlegesen

BAHTYIN, M.: A szerző és a hős. Gond-Cura/Osiris, Bp. 2004, ford. Patkós Éva,

Mihail BAHTYIN: A tett filozófiája. A szó a regényben. Összeállította Szergej Bocsarov, ford. Patkós Éva és S. Horváth Géza. Gond-Cura/Osiris, Bp. 2007, valamint

Mihail BAHTYIN: A szó az életben és a költészetben, Európa, 1985. s UŐ: A beszéd és a valóság. (Filozófiai és beszédelméleti írások). (A kötetet vál. és a jegyzeteket írta Könczöl Csaba; ford. Orosz István, Könczöl Csaba). Bratislava, Madách 1986. és Budapest, Gondolat 1986

című művei alapján közelítünk az orosz szerző narratológiájához és antropológiájához. A test- és tettfilozófia összekapcsolása kiegészíti regényelméletét, a dialógusfilozófiák kontextusában pedig felelevenítjük, amit társadalom, nyelv, gondolkodás és társas viszonyok összefüggéseiről közölnek a bahtyini szövegek. Polifónia-tana, idegen beszéd-, kétszólamú szó-elmélete, esztétikai szeretet-eszméje, a sajátról és az idegenről, a „másik" értékeiről, megismerhetőségének korlátairól, a belső világ s a külső megjelenés kontaktusáról vallott elképzelései sajátos egészt alkotva fejlesztik tovább és készítik elő az orosz formalisták, strukturalisták, szemiotikusok (Tinyanov, Sklovszkij, Eichenbaum, Uszpenszkij, Meletyinszkij, Potebnya, Propp, Lotman, Frejdenberg, Florenszkij) rendszerteremtő megállapításait, ám átnyúlnak egyúttal más diszciplínákba, mint ezt már az iménti névsor is jelzi.

A napjainkra újraaktualizálódó életmű az ember és a világ: a szerző, a hős és az olvasó viszonyrendszerébe az esztétika, etika, szociológia, antropológia, pszichológia és teológia felől is bejáratokat kínál. A kurzus újdonsága a bahtyini dialogicitás-elmélet gyakorlati vonatkozásainak feltárása és alkalmazása éppen a bahtyini ethosz szellemében. Az írás és olvasás, megértés és megértetés, a kódváltó: adott közönségre, befogadóra irányuló előadás és beszélgetés megfigyelésére vállalkozunk. A nyilvánosság konkrét eseményeinek diskurzuselemzésére teszünk kísérletet a dialógus(ok) megvalósulásának mikéntjén, típusainak bahtyini intenciók szerinti követésén át. A foucault-i hatalmi diskurzusrend és a bahtyini dialogikusságeszmény szemponthálójának egyidejű alkalmazása a tudományos és kulturális nyilvánosság terein, társas megnyilatkozásaink résztvevő megfigyelésében újszerű eredményekre vezethet teoretikus és praktikus vonatkozásban egyaránt.

GYAKORLATOK

Közösen látogatott rendezvények résztvevő elemzése foucault-i és bahtyini kereszteződő szempontból. Minden kurzus idejére esik (tapasztalat!) néhány konferencia, vendégelőadás, író-olvasó találkozó, workshop, doktori cselekmény. Szorgalmazzuk együttes látogatásukat a szeminárium résztvevőivel!

KULCSSZAVAK

dialógus a gyakorlatban

résztvevő megfigyelés

tettantropológia

esettanulmányok foucault-i és bahtyini kereszteződő szempontból