Skip navigation

4.2 melléklet

A sajátos nevelési igényű gyermekek-tanulók együttnevelésének megvalósulását mozgató háttér
Az utóbbi évtizedben hazánkban is erős figyelem irányult arra, hogy hátrányos helyzete, vagy sajátos igényei, szükségletei miatt senki ne legyen az nevelési rendszerben hátrányosan megkülönböztetve, a rendszerből kirekesztve. A köznevelésről szóló törvény, valamint a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeletek lehetőséget teremtenek a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók integrált nevelésének, oktatásának megvalósítására, de a folyamat eredményessége jelentős mértékben az együttnevelő intézmények fogadókészségén, felkészültségén múlik.

Az együttnevelés előnyei
Az integráció minden résztvevő számára előnyökkel járhat.

Előnyök a kulcsszereplők szempontjából Konkrét példák az állítások igazolására személyes tapasztalatból
Befogadó pedagógus számára előny, mert...
Kihívást jelent neki a feladat, ezáltal ösztönzi őt új módszerek, eljárások megismerésére, pedagógiai képességeinek kibontakoztatására.
Önmaga is megtapasztalhatja a gyermekekkel együtt a segítségnyújtás és siker közös örömét, toleranciája erősödik, s ez hatással van a többi gyermek megítélésére is.
Az együttnevelés során szakmai kapcsolatai bővülnek38.
A befogadó gyermekek számára előny, mert...
Közvetlenül megtapasztalják, és természetesnek tekintik a sokféleséget, miközben képesek lesznek az azonosságok észrevételére is.
Megtanulják a módját, hogyan kell társuknak segíteni, és azt is látják, hogy mindenki segítségre szorulhat, és mindenki segíthet a társainak.
A szülők számára előny, mert...
A sajátos nevelési igényű gyermek nem szakad ki a családból, lakóhelyi kortársak közül.
A közösség, ahol él, látja fejlődését, a család erőfeszítéseit, ez pozitívan befolyásolja a társadalomban a fogyatékos emberekről kialakult képet.
Az integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek számára előny, mert...
Társadalmi beilleszkedési nehézségei csökkenthetők, mert a folyamatot már a gyermekkorától olyan közegben gyakorolja, ahol felnőtt korában is élni fog.

Számára örömforrás lesz az együttműködés társaival, a többségi környezet mintái fejlesztő hatással lesznek rá - nagyobb önállóságra, önfegyelemre, gyorsabb munkatempóra szoktatja a környezete.

A nyitottság, empátia, egymás iránti érdeklődés a sajátos nevelési igényű gyermekektől is elvárt készség. Nemcsak őt kell elfogadni, neki is elfogadó magatartást kell tanúsítani. A gyermek az ép társak között tanul meg alkalmazkodni az adott közösség szokásaihoz.



38 Az OECD tagországokban a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok képzését a legfontosabb feladatok között tartják számon (Mesterházi Zsuzsa - JKA. Budapest, 2003).