2.1 melléklet – IV. téma

Sokáig nagyon keveset tudtunk az autizmusról. Az autista embert sokan azonosítják a Dustin Hoffman remek alakításában megismert figurával.
Hazánkban az Autizmus Alapítvány Autizmus Kutatócsoport az alábbi definíciót alkalmazza:
„Az autizmus a szociális viselkedés, a kommunikáció, a képzeleti működés és a rugalmas gondolkodás fogyatékossága".
Balázs Anna és munkatársai szerint „egyértelmű, hogy az autizmus a viselkedés jellegzetes tüneteivel leírható állapot, amely különböző, agyi fejlődési és működészavart okozó organikus tényezők hatására jöhet létre. Okai között, amelyek nem teljesen tisztázottak, elsősorban genetikai és idegrendszert károsító hatásokat, esetleg azok interakcióit feltételezik. A genetikus meghatározottság igen erős. Az autizmus minden értelmi szint mellett előfordulhat, és gyakran társul más fogyatékossággal, fejlődési zavarral. Ennek megfelelően a klinikai kép igen sokféle lehet, az autizmus súlyossága, az értelmi színvonal, az egyéb képességek, illetve fogyatékosságok és a gyermek személyisége függvényében."
A fenti definíció megismerése, valamint tapasztalataink alapján egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy egy olyan társadalomban élünk, ahol megtalálhatók azok a kisgyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek eligazodni a mindennapokban.
Az autizmus minden értelmi szint mellett előfordulhat, és gyakran társul más fogyatékossággal, fejlődési zavarral. Ennek megfelelően a klinikai kép igen sokféle lehet, az autizmus súlyossága, az értelmi színvonal, az egyéb képességek, illetve fogyatékosságok és a gyermek személyisége függvényében.
Az autizmus rendkívül változatos tünetekkel rendelkezik. Lorna Wing angol pszichiáter pedagógiai szempontú rendszerét itthon is figyelembe vesszük és a diagnosztikai munka során használják.
Wing a szociális viselkedés alapján négy típusra osztotta az autista, sokféle személyiségű, és viselkedésű gyermekeket.
Összefoglalva:

• Izolált típus: Szociálisan nem kezdeményező, közeledést elutasító. Általában értelmi fogyatékos, fokozott ingerfeldolgozási zavarokkal. Nehezen tanítható.
• Passzív típus: Szociálisan szintén nem kezdeményező, de a közeledést, ha passzívan is, elfogadja és jól irányítható. Jól tanítható, aktív figyelme rövid ideig köthető le.
• Aktív-bizarr típus: Szociálisan aktív, de gyakran inadekvát. A partner szándékát nem nagyon veszi figyelembe. Saját érdeklődési köre erőteljesen megjelenik a kommunikáció folyamán.
• Furcsa-merev, formálisan viselkedő típus: Ez a viselkedésforma a serdülőkorban illetve felnőttkorban alakul ki. Hátterében kompenzációs igyekezet és mechanikus tanulás áll.