1. modul

 

• Ráhangoló feladatként egy hallgató felolvassa az elkészített szöveget (1.1 melléklet). A téma: A paralimpiai játékok sportolóinak esélyegyenlősége.
• A hallgatók sarkok vitatechnikával³ dolgozzák fel a témát, fogalmazzák meg, és vitatják meg egymással álláspontjukat. A hallgatók egyénileg gondolkodnak a problémán, és a tételmondatok alapján elhelyezkednek a teremben⁴.
• A hallgatók négyfős csoportjai csoporton belüli mozaikban⁵ dolgoznak. A négy szövegrész (feldolgozandó téma) röviden ismerteti a Lisszaboni nyilatkozat, a Madridi nyilatkozat, a Szalamankai egyezmény és az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért (European Agency for Special Needs and Inclusive Education) nemzetközi szervezet⁶ üzeneteit a fogyatékos személyek véleményéről, jogairól (1.2 melléklet).
• Az egyéni olvasás és jegyzet után „szakértői csoportban" közös plakát készül a résztémákról. Ezeket a csoportok kifüggesztik a teremben. A szakértői munka után „szakértői kerekasztal"⁷ alakul, és minden csoport megismerheti a társai munkáját. A szakértői kerekasztalt plenáris beszélgetés követi az oktató vezetésével.
• Ajánlott kifejezések a fogyatékossággal kapcsolatban⁸ (1.3 melléklet).
• A hallgatók körben ülve, az ajánlott kifejezéseket használva reflektálnak arra, hogy a témafeldolgozás módja, melyről saját élményt szerezhettek, miként támogatta őket a fogyatékossággal kapcsolatos érdeklődés felkeltésében, a bevonódásban, motivációjuk alakításában.

 

 

---

^3
4 A módszer segítségével a hallgatók számára érthető lesz, mennyire komplex - és esetenként nem egyértelműen meg­ítélhető, árnyalt az aktuális téma. Ezzel megteremthető egy beszélgetést ösztönző kiindulási helyzet. A szöveg megismerését követően a hallgatók egyénileg gondolkodnak a problémán, és kialakítanak egy olyan tételmondatot, amely a saját álláspontjukat tartalmazza.
Például: Egyetértek azzal, hogy azok a paralimpiai sportolók, akik érmet nyertek, tárgyjutalmat kapjanak. Vagy: Nem értek egyet azzal, hogy csak töredékét kapják meg az olimpiai érmesek jutalmának.
Az önálló véleményalkotás a folyamat fontos része, de ha szükség van rá, az oktató is meghatározhatja a lehetséges tételmondatot. [Kőpatakiné Mészáros Mária-Nádas Pál (2006): Ismerkedő könyv. Magyar Paralimpiai Bizottság, Budapest. http://www.mozgasjavito.hu/ismerkedo_konyv/ismerkedo_konyv.pdf]A tételmondat elhangzása után a hallgatók egyénileg írásban rögzítik érveiket, amelyek alátámasztják a véleményüket.
Akik ugyanazt a véleményt képviselik, elfoglalják a terem egy-egy sarkát.
A sarokba rendeződött hallgatók megosztják érveiket társaikkal, közös érvrendszert építenek fel a saját álláspontjuk mellett.
A csoport választott szóvivője elmondja vitaindítóját - a csoportból minél több hallgató szólaljon fel.
Ha egy csoporttagot sikerült a másik csoportból meggyőzniük, akkor az átmegy ebbe a sarokba, de indokolnia kell, hogy melyik érv győzte meg.
Az eredeti csoport tagjai újabb érvekkel igyekeznek megtartani társukat vagy a másik csoportból új tagokat szerezni.
A végleges csoportok kialakulása után a résztvevők feljegyzéseket készítenek a vitáról és összefoglalják álláspontjukat, érveiket.
⁵ A csoporton belüli mozaik ezen típusában minden csoport ugyanannak a témának (Az érintettek beszélnek) különböző megközelítését kapja. A téma négy része kerül kiosztásra minden kiscsoport tagjai között. Forrás: Bárdossy Ildikó - Dudás Margit - Pethőné Nagy Csilla - Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs - Budapest
⁶ Hazánk 2005-től tagja a szervezetnek.